Erzsébetfalva
Erzsébetfalva. PPSKk. vm. kispesti j. 391003–VII., 1988 kh, 30970 m, n, szl-cseh, morva, lengyel. / + Beer t. + Dühöngő + Gubacsi téglagyár + Pacsirta-tp. + Kossuthfalva + Szabó-tp. + Soroksári Dunaágpart./ Pm.Tb.Td.; Vá. 48 + HÉVá 1, 1a + HÉVmh Erzsébetfalva-Alsó 1 + HÉVmh Áramfejlesztőtelep 1 + HÉVmh Jutagyár 1 + HÉVmh Kossuth Lajos-utca 1 + HÉVmh Tinódy-utca 1. HGE: Erzsébetfalva-Csepelszigeti Bank Rt. /1910/; Erzsébetfalvai Harisnyagyár Rt. /1911/; Erzsébetfalvai Takarékpénztár /1890/; Flamm János és Fiai Faáru és Lemezgyár Rt. /1940/; Flax és Társa Rt. /?-1942/; Gyalai Lajos Építész-Vállalata /1945/; Győrffy-Wolf Fémárugyár Rt.; Ipari és Kereskedelmi Bank Rt. /1910/; Koromipar Rt.; Magyar Vasfonalgyár Rt. /1924/; Papír- és Nyersfedéllemezgyár Rt.; Perlesz Sándor Kötszövőgyár Rt.; Pesterzsébeti Takarékpénztár Rt. /1890/; Smelting Kohászati és Fémművek Rt.; Sorgho Kereskedelmi és Ipari Rt. /1923-1942/; Soroksárvidéki Takarékpénztár Rt. fiókja; Vendéglősök Szikvízgyára Rt. /1923/; Szövetkezet - mint az OKH tagja, Erzsébetfalva és Környéke Faiparosai Bútorcsarnok Hitelszövetkezete; Erzsébet-Kossuthfalvi Ipartestületi OKH-szövetkezet; Korona Takarék és Hitelszövetkezet; Dunaág-Töltészáró Társulat; Téglagyártelep; Belga-Bank Parcellázó Vállalat; Magyar Gyáriparosok Országos Szövetsége helyi fiókja /1901/; Csibi Vasas Művelődési Ház; Dreiszin-, ger-féle Zeneiskola /1906/. */Gubacs p. 1865-ben elkezdett parcellázásával a Mariahilf kápolnát és forrása környékét a katolikus egyház már kezdetben búcsújáróhellyé tette. A bekapcsolódó Belga Bank parcellázásai nyomán eredetileg 2 tp.; Erzsébetfalva és Kossuthfalva keletkezett. Erzsébetfalva néven ezek egyesültek községgé. 1911. dec. 9-én a lakosságlétszám az eredeti megtelepülőknek a harmincszorosára növekedvén - a távoli Ráckeve szh.-ű j.-ból a kispesti j.-ba csatolták át; 1919. máj. 9-én a belügyi kormányzat rendelkezése alapján neve Leninvárosra változott /jogi kuriózum, hogy - mivel az ellenforradalmi rendszer azt nem hatálytalanitotta elvileg az is érvényben maradt volna./. 1922. júl. 27-én a kispesti j.-ból a központi j.-ba /szh. Bp./ átsorolva; 1923. okt. 26-án rt. városi rangra emelkedett s 1924. febr. 27-től neve Pesterzsébetre változott. 1932. jún. 28-án a klérus a munkásváros nevét Pestszenterzsébet-re módosíttatta. Az 1949-4349 /dec.20/ MT rd. a fővárossal egyesítette, s így végl. neve BUDAPEST lett, mint XX. közigazgatási kerület./
