ESZTERGOM
Ö ESZTERGOM. Esztergom vm. rt. város, jszh. 170300–VI., 15893 kh, 17881 m. /Esztergamb, Gran, Ostrihom, Strigonium; + Bazilika + Esztergom-Szent-Tamás + Esztergom-Szent-György-mező + Esztergomváros + Káptalanmező + Kenderes + Kenyérmező + Kerektó + Mexikó + Primási palota + Primási sziget + Sátorkő t. + Táti + Üveggyár-tp. + Vár + Várhegy + Vizivárosi sziget + Viziváros v. Wasserstadt/ Ph.Tb.Td.; Vá-Td. 57 + Vmh. Kenyérmezőmajor 57, 59 + Vmh. Esztergomi tábor 13. őrh, 57; Há.
Hatósági szervek: Katonai Helyőrség /csk. 76. Gye-törzs/, Katonai Hadkiegészitő Kerület /csk. - illetékes Bars vm., Esztergom vm., Hont vm. + Selmec- és Bélabánya thv. + Esztergom + Körmöcbánya rt. városok/; Városi Közkórház; Gazdasági Munkásközvetítő /mk./; Államépítészeti Hivatal /mk./; Adóhivatal /mk./; Nevelési Tanfelügyelőség /mk./; Községi Főreáliskola /1857/; Női Kereskedelmi Tanfolyam; Esztergomi Árvédelmi Munkálatok Kirendeltsége /mk./.
Gazdaségi szervek: Del-Ka Cipő kereskedelmi Rt. fiókja; Esztergomi Borászati Egylet Rt. /1878/; Esztergomi Gazdasági Bank Rt. /1923/; Esztergomi Helyi Gőzhajó Rt. /1885/; Esztergomi Kályha- és Agyagárugyár; Esztergomi Kereskedelmi és Iparbank Rt. /1868/; Esztergomi Takarékpénztár /1844/; Esztergomvidéki Hitelbank Rt. /1898/; Fonciere Általános Biztosító Intézet Vezérügynöksége; Petz Iparművek Rt.; Esztergomi Önsegélyző Takarék- és Hitelegylet mint Hitelszövetkezet; Vas- és Rézöntőgyár; Esztergom Könyvnyomda; Esztergomi Tégla- és Fedélcserépgyár, Esztergomi Szeszfinomítógyár, Esztergomi Gépgyár, Vas- és Ércöntő; Esztergomi Meggyfabotgyár; Esztergomi Szappangyár; Fürdő-szálloda.
Egyéb /társadalmi és egyházi/ szervek: Esztergomi Dal- és Zenekedvelők Egyesülete; Esztergomi Zenei Kör; Gazdasági Egyesület; Városi és Megyei Tűzoltó Egylet; Esztergomi Turista Egyesület; Esztergommegyei Borászati Egylet; Esztergomi Honvédegyesület; Polgári Lövészegyesület; Polgári Olvasókör; Jótékonysági Egylet; Betegápoló Egyesület; Aggok Menedékháza; Esztergomi Vöröskereszt Egylet; Kereskedelmi Munkásbiztosító Pénztár; Római katolikus Ferencrendi Zárda /1700/; Érsekség /XI.század/; Főegyházmegye /Latin és görög szertartású katolikus egyház, illetékessége kiterjed az esztergomi rk. érsekségre, a besztercebányai, győri, nyitrai, székesfehérvári, szombathelyi, váci, veszprémi püspökségekre, a pannonhalmi rk. főapátságra - és az eperjesi, hajdúdorogi s munkácsi görögkatolikus püspökségekre/; Érseki Káptalan és Prépostság; Káptalanház /szálloda, keserűvíz forrás és fürdő/; Főszékesegyház /Bazilika/; Főszékesegyházi kincstár; Szent István kápolna /a király születése helyén?/; Primási palota /múzeummal, kép-, metszet-, régiség- és könyvtárral s régiségek tárával/; Központi preparandia; Papnevelő intézet /1566/; Hittani Intézet /1239/; Benedekrendi főgimnázium /1687/; Érseki szt.-vince leányai óvónőképző intézete /1892/ és zárdája; Érseki Tanítóképző /1842/; Érseki Leányárvaház /1890/;Főszékesegyházi zenekar. /Az érsekség élén álló püspök egyben MO hercegprimása - a rkat. egyház feje - vagyonának - 1910-ben 1.525.191 kh földbirtok + a kormányhatóságilag kezelt nagy közalapok, a különböző helyeken kezelt áttekinthetetlen alapítványok, külön un. „kegyes” + alapítványok, katolikus alapok stb. - legfőbb felügyelője./ */Római kori főútvonal mellett emelték a frankok e keleti várukat, Ostar + rungen összetételekből kialakult Stringonium néven, szlávosan Ostrihom - végül népünk ajkán Esztergom. Más alakjai még: Osteringum, Ostergun /s a hamisan etimologizált Istrograrum/. Már a XI.sz. legelején MO királyi szh.-e. 1063-ban I. Béla király itt lelte halálát. Székeskáptalanjának első említése 1103-ban, majd 1143-ban. 1110-ben prépostság alapításával. Várispánságát 1087-ben említik először, majd 1242-ben megszüntetve. 1156-ban a káptalan már 70 falu tizedét szerzi meg és hiteleshely lesz. Sziklavára 1242-ben a mongolnak ellenáll. 1256-ban zsinat szính.-e. 1270-től az itteni érsek Esztergom vm. örökös főispánja lett. 1304-ben vára a cseh Vencel kezére játszva. További ef.-ok 1305, 1353, itt még a szentkirályi ispotályos keresztesek Stefánia konventje is - külön hiteleshellyel működött. Az 1498:XX.tc.1.§-kel az érsek 2 hadi bandérium kiállítására volt kötelezve; ei. káptalanja további 200 lovas állítására kötelezve. 1471-ben Mátyás király ostrom alá vette. Az 1514:VII-III.tc. a kamarai jószágok közé sorolja. Az 1542-i eredménytelen iszlám akciót követően 1543-1595, majd 1605-1683 között török kézen. Káptalanja 1543-1821 között - menekülten - Nagyszombatban. Az 1602:XIV. tc.13.§-sal végvárát katonákkal s hadiszerekkel kellett ellátni, e célból Pozsony, Bars és Trencsén vm.-ék közmunkája erődítéséhez beosztva; az 1604:VIII.tc.17.§-a e vm.-ket már csak részben. 1708-tól /s az 1715:XXXVII. tc.-kel megerősítve/ th. jogú sz. kir. város; az 1723:XXXI.tc.-kel szk. v. a Dunáninneni kerületben /Esztergom vm.-ben/ 1850-1860 között átm. a megyei joghatóság alá rendelve; az 1876:XX.tc. a th. jogát megvonta s az 1876:XXXIII, 1877:I.tc.-kel rt. város lett - ei. Esztergom vm. s j. szh.-e./
