GYÖNGYÖS
GYÖNGYÖS. Heves vm. rt. város, jszh. 240800–VII., 7871 kh, 18314 m. /Gyöngyösinum; + Bene p. + Alojzia fürdő + Encs p. + Mátrafüred + Kékes, a Mátra hegység 1012 m magas csúcsa, a Magyar Turista Egylet 21 m magas messzelátójával./ Ph.Tb.Td.; Vá-Td. 121. Hatósági szervek: Katonai Helyőrség /csk. 15 Hue./; Alapítványi Közkórház: Adóhivatal /mk./: Állami Főgimnázium /mk. 1634/ ; Gazdasági szervek: Adriai Biztosító Társulat főügynöksége; Agrária Szőllőtelepítő Rt. /1910/; Belvárosi Takarékpénztár Rt. fiókja; Bor-, Szeszesital- és Gyümölcsforgalmi Rt.; Deutsch Ház Rt. /1912/; Deutsch Salamon és Fia Rt. /1912/; Egyházmegyei Takarékpénztár Rt. fiókia; Első Gyöngyösi Gőztéglagyár Rt. /1912/; Frank Henrik és Fia Rt. /1911/; Gyöngyösi Bank Rt. /1888/; Gyöngyösi Cementárugyár és Építési Vállalat Rt. /1920/; Gyöngyösi Forgalmi Bank Rt. /1907/; Gyöngyösi Kereskedelmi és Gazdasági Bank Rt. /1896/; Gyöngyösi Népbank Rt. /1907/; Gyöngyösi Parkettgyár Rt. /1897/; Gyöngyösi Szesz- és Borkereskedelmi Rt.; Gyöngyösi Takarék- és Hitelintézet Rt. /1870/; Gyöngyösi Takarékpénztár /1876/; Gyöngyösi Takarékpénztár Egyesület /1867/; Gyöngyösvidéki Gőzmalom Rt. /1890/; Gyöngyös-Visontai Bortermelők Szövetkezete mint Rt.; Helvétia Szőlőtermelő és Értékesítő Rt. fiókja; Hevesmegyei Általános Bank Rt. /1906/; Hevesvármegyei Villamossági Rt.; Hungária Szálló Rt.; Industria Szőlőtermelők Ipari Rt.-a /1924/; Lőrinczi Uradalmi Szőlőtelep Rt.; Magyar Hitelbank Rt. /1910/; Magyar Kereskedelmi Bank Rt.; Magyar Nemzeti Bank /1924/ fiókintézete; Mátrahegyaljai Szőlőtelep Rt. /1906/; Nemzeti Hitelintézet Rt. fiókja; Solymosi és Farkasmályi Kőbánya Rt. /1920/; Szőlőoltvány Rt. /1910/; Westphalen-Auersperg Visontai Szőlőuradalom Rt. /1911/; Visontai és Mátrahegyaljai Szőlőtelepek Borértékesítő Rt. /1909/; Visontai Szőlőtelep Rt. /1896/; Gyöngyösi Általános Segély-Hitelszövetkezet; Ipari OKH-szövetkezet; Mátravidéki Hitelszövetkezet; Forgách-Jeszenák Alojzia Timsós-Vasas Gyógyfürdő; Osztrák-Magyar Bank /1878/ mellékhelyisége; Gyöngyösi Gőzmalom; Gyöngyösi Gőzfűrész; Gyöngyösi Műmalom; Gyöngyösi Agyagipar-telep; Gyöngyösi Gőzeke Vállalat; Gyöngyösi Téglagyárak; Gyöngyösi Könyvnyomda Vállalat; Csizmadia-ipari Szövetkezet; Gyöngyösi Gránit- és Kőbánya Vállalat; Gyöngyös Városi Vendéglátó Rt. /Benepusztai nyaralótelepének szállójával, vendéglőjével s uszodájával/; Egyéb /társadalmi, egyesületi s egyházi/ szervek: Kerületi Munkásbiztosító Pénztár; Nőegyleti Alapítványi Árvaház /1873/; Fejérváry-alapítvány Leányárvaháza; Városi Kisdedóvók; Városi Szegényház; Gyöngyös Városi Szegény-Asszonyok Intézete; Gyöngyösi Kereskedelmi Csarnok; Hevesmegyei Gazdasági Egyesület; Gyöngyösi Kaszinó /1836/ Társadalmi Kör; Mátra Egylet; Kapisztrán János római katolikus Hittani Intézet /XVIII.sz. eleje/. */Története a honfoglalást közvetlenül követően kezdődik. A XIII.sz.-ban már ferencrendi kolostorral. 1312, 1327-i ismételt említéssel. 1335-ben - jobbágyszolgálatai alól mentesülve - várát is építeni kezdi. Az iszlám s keresztény viszályok pusztították; 1643-ban a jezsuiták is betelepedtek. 1682-ig - az egri vm.-háza felépültéig - Heves vmgy.-einek színhelye. 1704 után átm. kuruc-párti város. 1715-ben hetivásártartási jogot nyer. 1806-ban id. a Korona őrzési helye. 1901-ben nagy tűzvész hamvasztja el. Mindvégig rt. város, 1929-től megyei város. 1922. szept. 16-án id. /1923. jan. 1-jétől végl./ + Gyöngyöspüspöki + Gyöngyössolymos egy része = Gyöngyös; 1933. jún. 3-tól a Mátrai Szanatórium és a Mátraháza szálló területének együttes neve Mátraháza lett, mig a Kékestetőn lévő szálló és területe topográfiailag Kékestető kt.-i lakotth. Végül Bene p. + Abbazia-fürdő Mátrafüred-del azonos./
