Gyulafehérvár
Gyulafehérvár. Alsó-Fehér vm. rt. város 021000–XVI., 5666 kh, 11666 m, r, n, c. /Alba-Carolina, ALBA IULIA, Alba-Julia, Fehérvár, Gyula-Belgrád, Karlsburg, Károlyfehérvár, Károly-Fejérvár; + Balázs t. + Kincses + Kiskörös + Majorszőllő + Marosportus + Püspöki m. + Rózsamál + Telekliget + Újvilág + Vár + Jézsuita rendház + Tábornoki palota + Püspöki lak./ Ph.Tb.Td.; Vá-Td. 40, 224 + Vmh. Gyulafehérvár-Belváros + Vmh. Puskaporos 224. Hatósági szervek: Katonai Térparancsnokság /csk./; Katonai Hadkiegészítő Kerület /csk. illetékes: Kis-Küküllő vm. + Torda vm. - a marosludasi j. kivételével - + Alsófehér vm. nagyenyedi, marosújvári, balázsfalvai, magyarigeni, verespataki j.-ai + Abrudbánya rt. város területére/; Katonai Helyőrségi Biróság /csk. első folyamodásu/; Katonai Helyőrségi Gyógyszertár /csk./ Katonai Élelmezési Raktár /csk./; Adóhivatal /mk./; Árvaház /közs./; Járási Erdőgondnokság /mk./; Pénzverő /XVIII.sz.-ban/. Gazdasági szervek: Gyulafehérvári Népbank Rt. /1891/; Gyulafehérvári Takarékpénztár /1872/; Julia Takarékpénztár /1892/; Kereskedelmi Bank Rt. /1911/; Gyulafehérvári Nyomdavállalat; Gyulafehérvári Keresztény Nyomda Rt; Erdély-részi Gazadasági Takarék- és Hitelszövetkezet; Ipari és Gazdasági OKH-szövetkezet. Egyéb /társadalmi, érdekképviseleti és egyházi/ szervek: Kerületi Munkásbiztosító Pénztár; Ügyvédi Kamara /a gyulafehérvári kir. tvsz. területére kiterjedő illetékességgel/; Vállalati Betegsegélyző Pénztár; Bethlen Gábor-féle Főtanoda /1629-1658/; Görög szertartású katolikus főegyházmegye /a gyulafehérvár-fogarasi, lugosi, nagyváradi s szamos- újvári Gkat. püspökségekre kiterjedő illetékességgel, 1700/; Római katolikus püspökség /erdélyi XI.sz./ és Hittani intézet /1753/; Erdélyi rkat. státus-Főgimnázium /1579/; Erdélyi Rkat. Irodalmi Társulat /1878/; Irgalmas Nővérek Leánynevelő Intézete; Alsófehérmegyei Történelmi és Természettudományi Társulat Múzeuma; Batthyáneum Egyesület. */A római Apulum helyén. 1080 után az ERD részére itt alapított püspökséggel; székeskáptalanja hiteles hely /Lásd ott is!/ volt. A XII.sz.-ban már Alba Julia néven is szerepel. 1241-ben teljesen elpusztult. Az 1241-i mongol hordák kitakarodása után ERD szh.-e. Ősi neve Erdőelvi Fehér vár volt. Az 1095-1114:I.d.XXII.fej. szerint „ a tüzes vas és forróviz-próbát akármely egyházban is ne tegyenek, hanem csak püspöki szh.-en…” /pl. az ERD-in/. Az 1498:XX.tc.6.§-ával az ERD-i püspök egy teljes hadi bandérium kiállítására volt kötelezett; az ERD-i káptalan pedig 200 lovaskatona állítására. 1542. máj.-ban már ERD szh.-e. Püspöki uradalma a befogadott Izabella királyné s fia János Zsigmond udvartartására rendelve. 1629-ben itt alapítják meg Bethlen főtanodáját, amely az 1658-i török-tatár-moldvai betöréskor ugyancsak elhamvadt; mint kollégium Nagyenyedre helyezve állott helyre. 1715-1735 között felépül vára. 1849: aug. 2-án az orosz vonul be e várba, amelyet honvédaink előbb - 5 hónapon át - sikertelenül ostromoltak. 1744-ig a Magyarok Földje /Terra Hungarorum/ egységes - erdélyi - Fehér, majd a kettéválás után Alsó-Fehér vm.-jéhez tartozott mint th. jogu szab. kir. város; az 1876:XX.tc. /az 1870:XLII.tc.-kel nyert/ th. jogát megvonta; az 1876:XXXIII. s 1877:I.tc. által átszervezett Alsó-Fehér vm. joghatósága alatt rt. várossá tette; az 1920. /jún. 4./ békeszerződés a ROM kir.-sághoz elcsatolta s 1922-ben román koronázó város lett.
