Hajdu Kerület. Hazánk e kiváltságolt területe 1605. dec. 12-én jött létre.A „kiváltságolt hajdu városokon kivül akadt egy néhány …
Hajdu Kerület. Hazánk e kiváltságolt területe 1605. dec. 12-én jött létre.A „kiváltságolt hajdu városokon kivül akadt egy néhány más hely is… a melynek nagy része - ámbár a töröknek adózott - mégis minden adó- és taksafizetést megtagadott” - Nyíregyháza, Téglás, Szent-Mihály /Büd/, Dob, Böd /Büd/, Újfehértó és Bátor /Nyirbátor/ Hernád-Némethi, Hidvég /Sajó-Hidvég/ /1635:LXVIII.tc./, 1790 után jogilag is önálló lett, mert statutumait az 1791:XXIX.tc. megerősítette. A hajdu városok /Lásd ott is!/ municipális statutumaikat az 1791:LXVII.tc. által kiküldött bizottmánynak /Deputatio. publico-politica/ mutatták be. A „Haydonicalium Oppidorum Statuta et vigentes consuetudines circa emptiones et venditiones jurium possessionariorum introductae” és a „Statuta et municipales consuetudines Districtus Oppidorum haydonicalium in foris eorum judiciariis observari solitae” cimeken, ez pedig nem ugyan nemes, de szabad 9254 hajdu és 13 kapitánya népére ill. leszármazottaira vonatkozott. A Kerület particularis jogát az 1848:XXVI.tc. megerősíti; a császári nyílt parancs azonban megszünteti, s azt az Országbirói Értekezlet /Lásd ott is!/ sem állította vissza; végülis az 1871:XXVI.tc.l.§-a megszünteti. A Hajdu Kerület hat városa: Böszörmény /mint szh./, Dorog, Hadház, Nánás, Szoboszló és Vámospércs volt /közben 1850-1854 között átm, Szabolcs, majd 1860-ig Észak-Bihar me.-ben/. Az 1870:XLII.tc. a Kerület számára a vm.-kel egyrangú th.-i jogot biztosított. Az 1876:XXXIII, s 1877:I.tc: a kerület s hat városa th.-i jogállását megvonta s az ei. szervezett Hajdú vm. joghatóságába adta - Böszörmény, Nánás és Szoboszló városok lettek /rendezett tanáccsal/ mig Dorog, Hadház és Vámospércs kg.-ek /közülük Hadház 1925-1935 között átm. ismét város lett, de az adóterhek miatt visszaminősült ksg.-gé/.
