Hajdu vármegye. Mai területe 1723-ban változatlanul még Bihar vm. részeként szerepelt, s magva a Hajdu Kerület /Lásd ott!/ volt. …
Hajdu vármegye. Mai területe 1723-ban változatlanul még Bihar vm. részeként szerepelt, s magva a Hajdu Kerület /Lásd ott!/ volt. 1785-1790 között átm. - Bihar vm.-vel együtt - a VII. Nagyváradi Kerületben /szh. Nagyvárad/; 1849-1860 között az ei. átm. életre hivott Észak-Bihar me. része; majd ismét az 1723-ban volt állapot. 1870-1876 között önálló th.-i jogú Hajdu-Kerület. - Magát a tulajdonképpeni Hajdu vm.-t az 1877:I.tc. állapította meg, éspedig: 1/ Hajdu Kerület /Böszörmény, Nánás, Dorog, Hadház, Szoboszló, Vámospércs = a hat hajduváros/ + 2/ Szabolcs vm.-től tiz ksg. /Tiszacsege, Balmazújváros, Téglás, Egyek, Nádudvar, Püspökladány, Szovát, Tetétlen, Földes, Jászszentgyörgy/ + 3/ Bihar vm.-től 3 ksg. /Kaba, Mikepércs, Sámson/, továbbá Debrecen sz. kir. város mint th. jogú város. Az egykori hajduvárosok közül csupán 3 /Böszörmény, Nánás, Szoboszló lett a szerényebb s a vm. hatóságának alávetett rt. város; 1925-1935 között Hadház is rt. város lett, de a magas adóterhek miatt visszaminősült kg.-gé. - A vm. helységeinek a Közs. Törzskv. Biz. által megállapított neveit 1901. máj. 30-án a 31888-I-BM sz.rd. irta elő /a kt. lakotth.-ek hiv. neveit a 71681-IIc-BM sz.rd. 1903. júl. 28-án/.
