HAJDÚBÖSZÖRMÉNY
HAJDÚBÖSZÖRMÉNY. Hajdú vm. rt. város, jszh. 220400–VIII., 56778 kh, 28159 m. /Böszörmény, Hajdu-Böszörmény, Rácz-Böszörmény; + Árpádkert + Bátori kert + Belső erdő + Betlenkert + Bodaszőllő + Bodai erdő v. Budai erdő + Brasó + Depauli + Depauli erdő + Depauli-Zelemér p. + Édenkert + Gátmege + Homokkert + Hunyadikert + Kertalja + Kis Bocskay-kert + Kis-Zelemér p. + Kossuth-kert + Középkert + Külváros + Lédig-erdő + Luczernás + Nadrágos-kert + Nagy-Bocskay kert + Nagy-Zelemér p + Nyomás + Petőfi-kert + Pród + Rákóczi-kert + Rét + Szent György p. + Szigetorr + Telekföld + Ugar + Varjas + Városerdő + Vénkert + Vid + Zaboskert + Zelemér + Zeleméri csonkatorony + Vid-monostorromok + Békáscsárda + Csillagoscsárda + Dugó csárda + Messzelátó csárda + Pelikán csárda./ Pm.Tb.Td.; Vá-Td, 151 + Vmh. Zelemér 4. őrh. + Vmh. Vid 9. őrh. 151. Hatósági szervek: Adóhivatal /mk./; Városi Kórház, Gazdasági szervek: Debreceni Első Takarékpénztár fiókja; Hajdúböszörményi Hitelbank és Takarékpénztár Rt. /1908/; Hajduböszörményi Cserépgyári Rt. /1900/; Hajdúböszörményi Kötszövőgyári Rt. ; Hajdúböszörményi Közgazdasági Bank Rt. /1903/; Hajdúböszörményi Takarékpénztár /1881/; Hajdúböszörményi Városi Takarékpénztár /1863/; Hajdúböszörményi Villamossági Rt. /1910/; Hajdúböszörmény - Nyomda-, Lapkiadó; Papír- és Könyvkereskedő Rt. /1921/; Kövér Elek Malom Rt.; Fakoporsógyár Vállalat; Villamos Téglagyár Rt.; Böszörményi Tejszövetkezet; Hajdúböszörményi Első Takarék- és Hitelegylet mint Hitelszövetkezet. Egyéb szervek: Kisdedóvók /2/; Református Bocskay Főgimnázium /1712/; Gyermekmenhely; Városi Szegény-Menház; Közjótékonysági Egylet. */Eredete a szerb „biszer moj”? - gyöngyöm - szóból. 1426, 1504 okl.-i ef.-okkal. 1609-ben a várost az ERD-i fejedelem a Nagykállóból idetelepített hajduknak adományozza, a város határában akkor volt Pród faluval együtt. Az 1699-1875 között fennállott önálló Hajdúkerületté /Lásd ott is!/ alakult hat hajdu város szh.-e. Hajdústatutumaikat az 1791:XXIX.tc. erősítette meg; 1785-1790 között - Bihar vm.-vel együtt a VII. Nagyváradi kerületben /majd ismét Bihar vm.-ben/. 1790-től jogilag önálló th.; 1850-1854 között Szabolcs - majd 1854-1860 között Észak-Bihar me. része. 1861-1870 között ismét önálló th. /az 1870:XLII.tc. szerint a vm.-kkel egyenrangu th./ Az 1876: XXXIII.tc. Hajdú vm.-be /ei. alakult meg/ kebelezte be, attól kezdve rt. város /1929-i reform óta megyei/ lett. 1901. dec. 19-én Hajdú vm. balmazújvárosi j.-a kettévált: balmazújvárosi és hajdúböszörményi j.-okra; ekkor a hajdúböszörményi j.-ba osztották be Alsójózsa, Felsójózsa, Hajdúdorog, Hajdúhadház, Téglás kg.-eket. 1926. febr. 22-én a hajdúböszörményi j. a központi j.-ba /szh. Debrecen/ olvadt be. 1952-ben kivált s kg.-gé alakult Vid kt. HAJDÚVID néven./
