Határőrvidék /v. Katonai Határőrvidék - HÖRV/ - Militärgrenze. Az ország - s egyben a birodalom - déli, iszlámveszélyeztette hatá…
Határőrvidék /v. Katonai Határőrvidék - HÖRV/ - Militärgrenze. Az ország - s egyben a birodalom - déli, iszlámveszélyeztette határainak védelmére szervezték 1718-tól folyamatosan. A magyar alkotmány sérelmére volt viszont, hogy /a katonai ügyeken túl/ közigazgatási és törvénykezési tekintetben is az udvar által irányított katonai kormányzat alatt állottak 1873-ig /az utolsó ilyen vidék megszüntéig/. A történeti korszakok követelményeinek függvényében - térben és időben - több HÖRV volt; éspedig:
1/ Tiszai és Marosi HÖRV. 1699 után a Maros-Tisza-Duna-Havasalföld-Erdély határolta terület, a Bánság v. Bánát török hódoltságban volt; miértis itt kellett katonai HÖRV-et létesíteni. Bele tartozott a Tisza-Maros összefolyás alatti Tisza-jobbpart széles sávja, továbbá a Marosnak az erdélyi határtól a torkolatáig érő északi, un. Marosi v. Aradcsanádi partvidéke /Arad, Csanád, Csicsér, Glogovác, Mondorlak, Nagylak, Paulis, Pécska, Sajtény, Soborsin /Óhába/, Solymos, Szabadhely, Szemlak/. A török kitakarodását követő pozsareváci béke /1718/ után e határvidék mégis majd csak 1850-ben oszlott fel. Az 1741:XVIII.tc.-kel visszatértek a magyar koronához. E HÖRV tiszai részének legdélibb darabjából továbbra is hasonló katonai feladatokra 1765-ben a Csajkás-kerületet szervezték meg, de már mint a Szlavóniai HÖRV titeli zlj.-át. A Csajkás-kerület 1873-ban - valamennyi HÖRV polgárosításakor - szünt meg.
2/ 1718 után a felszabadult temesi bánság 540 mfd területéből a Duna balparti 183 mfd kiterjedésű sáv HÖRV-ké szerveztetett a/ a román-bánsági, b/ a szerb-bánsági s végül c/ a német-bánsági ezredekkel /az 1848:V.tc. szóhasználatában: oláh-, szerb- s illyr-bánsági ezredek/. E határőrvidék is 1873-ban szünt meg.
3/ 1764-1766 között Erdélyben a szászság megkülönböztetett kiméletével, de a székely őslakosság ősi jogainak sérelmére szervezték meg a HÖRV-et. /a békésen ellenálló székelységet a vérengző császári generális százezres tömegű elmenekülésbe kergette; az 1658. év után 1764 vezetett az erdélyi magyar népelem kisebbséggé zsugorodásához/. Az ekkor felállított négy oláh és magyar gyalog-, ill. huszárhatárőrezred 1854-ig létezett /szerveztek még egy oláh dragonyos ezredet is, ez azonban már 1770-ben feloszlott/. Az 1/ pont alatti Csajkáskerület s a 2/ pont alatti bánsági HÖRV falvakra lemenően kidolgozott szervezetét Lásd a területkörök s azt részletező táblázatos kimutatási részben! /Bács-Bodrog, Krassó-Szörény, Temes és Torontál vm.-knél/! A Tiszai /v. Szeged-Szabadka-Zombori határőrség helyei Ada /Osztrova/, Csurog, Földvár /Tisza-/, Kanizsa /Ó-/, Martonos, Mohol, Ó-Becse, Petrovárz, Szabadka, Szeged, Szent-Tamás, Zenta, Zombor, Zsablya voltak. - A Dunai /v. Péterváradi/ határőrség helyei: Kovil, Palánka, Titel, Ujvidék /v. Péterváradi sáncz/ és Villova. A HÖRV teljes megszüntetését /polgárosítását/ s Magyarországba való visszakebelezését az 1873:XXVII.tc. iktatta törvénybe.
