Igló
Igló. Szepes vm. rt. város, jszh. 471000–III., 17925 kh, 10525 szl, m, n. /Neudorf, Neudorff, Nova Civitas, Novaves, SPISSKA NOVÁ VES, Szepesigló, Villa Nova; + Fehérviz v. Iglófehérviz + Iglófüred + Iglóhollópatak v. Pobensaufen + Igloer Hütte v. Iglóhuta v. Igló-Hutta v. Igló-Grosz-Hniletz v. Igló-Nagy-Hnilletz + Igló-Kis-Hniletz, Igló-Klein-Hnilletz /korábbi bányatelepek/ + Iglórosztok + Iglóvaspatak + Iglóvéghely + Palczmanhuta + Nyilas + Nagytemplom /1260/ + Várostorony + Provincia-épület /a volt szepesi grófság provinciájának szh.-e/ + Weiszwasszer./ Ph.Tb.Td.; Vá-Td. /v. Vá. Iglófeketehegy v. Vá-Td. Iglófürdő/ 341, 347 /1858-ban postaállomással/.
Hatósági szervek: Adóhivatal /mk./; Bányakapitányság /mk./; /Állami Elemiiskolai Tanítóképző /1908/: Faipari Szakiskola.
Gazdasági szervek: Iglófüred Rt. /1892/; Iglói Műmalom Rt. /1860/; Iglói Villamossági Rt. /1894/; Szepesiglói Takarék és Hitelintézet /1872/; Szepesi XVI-Városi Takarékpénztár /1846/; Iglói Mechanikai Szövőgyár; Fadobozgyár; Iglói Szeszgyár-vállalat; Iglói Cementcső- és Téglagyár Vállalat; Ruhafestő Üzem; Iglói Gazdasági Gépgyár és Vasöntőde, Iglói Gőzfürésztelepek Rt.; Kassa-Oderbergi Vasút Tápintézete; Vas- és Réz-ércbányaüzem /50 teleppel!/; Haltenyésztő Szövetkezet; Iglófüred Nyaralótelep Vállalat; Iglói Önsegélyző-Hitelszövetkezet.
Egyéb /érdekképviseleti, társadalmi és egyházi/ szervek: Kerületi Munkásbiztosító Pénztár; Magyarországi Kárpát-Egyesület /1873/ iglói egylete; Szepes Vármegye Szeretetháza; Iglói Vigadó; Iglói Színház; Iglói Bányápolgárság Háza; Női Ipariskola /1882/; Evangélikus Főgimnázium /1867/. */1260-i említéssel. 1264 után Gölnicbánya sz.-ű Felsőmagyarországi bányavárosok egyike. Szabadságlevele 1271-ben kelt, s a város itt Neudorff néven szerepel - majd a szepességi 24 plébános testvérülésének 1298-i megújított /s megerősített/ statutumaiban a helynév Villa Nova, 1312-ben ismét Neudorff. 1358-től szab. bányaváros. 1412-1751 lengyel zálogban. Az 1514:VII-III.tc. értelmében kamarai jószág. /Lásd Gölnicbánya, Felsőmagyarországi bányavárosok!/ 1751-1778 között a XIII Szepesi Város egyike; 1778-1786, majd 1791-1803 között a XVI Város területében /közben 1786-1791 között átm. Szepes me.-be kebelezve/. 1803-től a XVI Város és X Lándzsások Kerületének része s thj.-u város; miután az 1876:XX.tc. th.-i jogát megvonta, az 1876:XXXIII. s az 1877:Itc. rt. városként Szepes vm.-be kebelezte; 1893. ápr. 7-én az ei. szervezett - hasonnevű- j. szh.-e. Lásd még Szepesi XIII Város, Szepesi XVI Város, Szepesi XXIV Város X /Tíz/ Nemes Lándzsások Felső Szabad Széke s Szepes vármegye címszavak alatt is!/
