Magyar Állam. A IX.sz.-végi honfoglalás után a XII.-sz.-ra alakult ki. Előbb a fejedelmek uralma alatt, majd 1001. aug. 15. /v. 1…
Magyar Állam. A IX.sz.-végi honfoglalás után a XII.-sz.-ra alakult ki. Előbb a fejedelmek uralma alatt, majd 1001. aug. 15. /v. 17./ és 1946. febr. 1. között /az 1918, 1919. évi megszakítással/ mint királyság. A királyság a honfoglalás viszonylatában vett autochton szláv néptömegek helyneveit, sőt számos intézményét és szervezeti rendszerét is átvette. Az Árpádok alatti első századokban kialakult 50 vm., ezek: l. Arad, 2. Árva, 3. Bács, 4. Baranya, 5 Bars, 6. Békés, 7. Bereg, 8. Bihar, 9. Bodrog, 10. Borsod, 11. Borzsova, 12. Csanád, 13. Csongrád, 14. Esztergom, 15. Fejér, 16. Gömör, 17. Győr, 18. Heves, 19. Hont, 20. Keve, 21. Komárom, 22. Krassó, 23. Kraszna, 24. Máramaros, 25. Moson, 26. Nógrád, 27. Nyitra, 28. Pest, 29. Pozsony, 30. Sáros, 31. Somogy, 32. Sopron, 33. Szabolcs, 34. Szatmár, 35. Szepes, 36. /Szerém/, 37 Szolnok /közép és külső része/, 38. Temes, 39. Tolna, 40. Torna, 41. Trencsén, 42. Ugocsa, 43. Ujvár, 44.Ung; 45. Vas, 46. Veszprém, 47. Zala, 48. Zaránd, 49. Zemplén, 50. Zólyom; valamint a jászok és kunok földjei és a sebesi kerület. ERD-ben: 1. Doboka, 2. Fehér, 3. Hunyad, 4. Kolozs, 5. Küküllő, 6. Szolnok /belső része/ és 7. Torda magyar vm.-k, végül a betelepedő székelység s a szászok székei és vidékei. /Az aláhúzott vm.-nevek szláv eredetüek./ Ebben az államkeretben jelennek meg a XI.sz.-től a behivott, zömmel szász vendégek; majd a XII.sz.-tól a Kárpátokon át délről beszállingozó románok, akik - bár a XVIII.sz.-től az iszlámnak fegyverrel ellenálló, fogyó magyarság helyére jöttek be - jelentéktelen számú eredeti hely- és topográfiai nevet vagy igazgatási organizációt mutatnak fel. /Az első román helynév - Kaprevár - 1337-ben tünik fel az okleveles anyagban./ A XIII.sz. második felének beköszöntével az állam részét képezte még Szlavónia, a tengerparti Horvátország; az Ozorai, Sói, Macsói, Barancsi, Kucsói bánságok; végül Ráma /utóbbiak a Száva folyótól, ill. a Duna folyamtól délre/. A Magyar Állam ekkor egyik európai hatalom. - Hazánk az iszlám 1526. évi beözönlése után - a magyar nép élet-halál harcának közepette - mint európai hatalmi tényező nem játszhatott többé hatalmi szerepet. Az 1686. /a Duna-Tisza-Maros szögében 1718./ évi „felszabadulás” után a császári udvar despotizmusa ellen küzdött alkotmányosan, sőt fegyveresen is. Addigra azonban az iszlám másfélszázados népirtása nyomán minden két magyarból egy elpusztult. Királyának, a bécsi császárnak osztrák hadai a magyart még tovább tizedelték. 1848/49-i szabadságharcunkat idegen segítséggel leverte ugyan, de a közép-európai csatatereken elszenvedett súlyos vereségei nyomán a velünk való alkotmányos kiegyezést már el nem kerülhette, létrehozzák az Osztrák-Magyar Monarchiát. Ezen birodalmi kereten belül a Magyar Államban: Magyarországon 63 vm., 26 thj. város, valamint Fiume város és Kerülete; a Magyar Korona Horvát-Szlavón társországában pedig 8 vm. és 4 thj. város szerepelt a felségterület közjogi alkatrészeként. Államterületünk 1910-ben 325.411 km volt. Ebből MO 282.870 km /a 21 km kiterjedésű Fiume város és kerületével együtt/. Az összlakosság ekkor 20.886.487 fő volt. MO-on 18.264.533 fő. A dualista államközösségi kötelmek folytán MO belesodródott az első világháborúba. Az 1920-as megállapodások értelmében Magyarország területe 93 ezer kmre zsugorodott. A községekig s városokig lemenő részletes adatokat lásd e kötet kódszámtáblázataiban, a Területköröknél s a betürendi rész 12542 alapcímszavánál!
