Moson vármegye. A Római Birodalomban Felsőpannonia provincia része /korábban kelta bójok lakták/ ie. 34-től. 374-ben küzdelem szí…
Moson vármegye. A Római Birodalomban Felsőpannonia provincia része /korábban kelta bójok lakták/ ie. 34-től. 374-ben küzdelem szính.-e a betörő kvádokkal és markomannokkal. 455 körül urai a keleti gótok lesznek. 896-ban honfoglalóink itt már várat találtak. 1074-ben fegyveres besenyők a magyar királyra támadnak. 1096-ban a király e várnál és Mosonnál garázda keresztes söpredéknépet ver szét - két izben is. 1198-i okl.-eink Moson és Buda közti élénk kereskedelemről adnak számot; védelmükre az 1246-ban Mosonba telepedett János-vitézek 53 jól fegyverzett lovagja van. 1271-ben a cseh király Óvárt és Mosont elfoglalja, Mosont feldúlja; 1273-ban ismét. 1289-ben Moson és Óvár osztrákok hatalmába kerül. 1384-ben Óvár az uralkodónőtől - utóbb visszavont - szabadalmakat nyer. Egy 1426-i kir.-i okl.-ben a vm.-t mint „districtus Miczonansis”, Köpesényt padig „Kecz” néven már mint várat és várost említik. A XV.sz.-ban a vm. még nyugatabbra terjedt, ezt igazolja Scharfenegg - Mannersdorf neve /Sárfenék/ a korábbi AUS-ban. 1785-1790 között Győr me.-vel átm. egyesítve a II. Győri Kerülethez tartozott. A vm. határa 1950-től helyeződött egyre északabbra. 1920 után /az 1921:XXXIII.tc.-kel/ nyugati nagyobbik /54,1%/ fele AUS-hoz csatolva. Területe az 1923:XXXV.tc. alapján Győr-Moson és Pozsony kee. vm.-ék része lett. 1945. után /1947:XVIII.tv. 1. cikke alapján ujabb 3 ksg - Dunacsun, Horvátjárfalu, Oroszvár /12279 kh/- CSZ-hoz elcsatolva./ - A vm. hiv. magyar helyneveit a Közs.i Törzskv. Biz. 1908. máj. 19-én állapította meg, 1908-37976 BM sz.rd.-tel.
