Munkács
Munkács. Bereg vm. rt. város 090900–IV., 10564 kh, 17275 m, n, u. /Munkacevo; + Balonyaerdő + Ervin t. + Hubert m. + Kallus t. + Kamianka + Kemecsey t. + Joó t. + Lipnicze + Nagyhegy + Nagyliget + Nagyrét + Novák t. + Pálhegy + Paphegy + Rózsás t. + Szafir t. + Sóház + Csernekhegy./ Ph. /1958-ban postaállomással/, Tb.Td.; Vá-Td. 18, 33.
Hatósági szervek: Katonai Hadkiegészítő Kerület /csk. illetékesség: Bereg vm. + Szabolcs vm. dadai alsó, dadai felső, bogdányi, kisvárdai, tiszai j.-ai + Zemplén vm. szerenesi, tokaji, sátoraljaújhelyi, bodrogközi j.-ai + Nyíregyháza rtv. + Sátoraljaújhely rtv./; Határszéli Rendőrkapitányság /mk./; 11. Honvéd-Gye. /mk./; Honvéd Csapatkórház /mk./; 16. sz. Felmérési Felügyelőség /mk./; Gazdasági Felügyelőség /mk./; ÁIlami Faiskola /mk./; Földművelődésügyi Hegyvidéki Kirendeltség /mk./; Adóhivatal /mk./; Dohánygyár /mk./; Állami Főgimnázium /mk. 1868/; Honvédkórház.
Gazdasági szervek: Árucsarnok; Általános Takarékpénztár /1910/; Bereg-Máramarosi Kereskedelmi Bank Rt. /1939/; Bereg-Medencei Agyagárugyár Rt. /1908/; Bereg-Munkácsi Takarékpénztár /1863/; Délkárpáti Kőolajfinomító és Kereskedelmi Rt. /1918/; Felsőmagyarországi Hitelbank Rt. fiókja; Forgalmi Bank Rt. /1911/; Kárpátaljai Bank Rt. fiókja; Kassai Takarékpénztár /1844/ fiókja; Latorca Gazdasági és Ipari Rt. /1928/; Magyar Nemzeti Bank fiókintézete /1939/; Munkácsi Hitelbank Rt. /1705/; Munkácsi Kereskedelmi Bank Rt. /1902/; Munkácsi Közgazdasági Bank Rt. /1906/; Munkácsi Leszámítoló Bank Rt. /1905/; Munkácsi Népbank /1872/; Munkácsi Polgári Takarékpénztár /1908/; Munkácsi Téglagyár Rt.; Osztrák-Magyar Bank /1878/ fiókintézete; Szernyei Vízrendező, Ármentesítő és Belvízszabályzó Társulat; Államvasúti Műhely; Munkácsi Bútorgyár; Munkácsi Téglagyár; Munkácsi Kályhagyár; Munkácsi Cementgyár; Munkácsi Fillér Takarék és Hitelintézet; Munkácsi Gazdasági OKH-szövetkezet.
Egyéb szervek: Kerületi Munkásbiztosító Pénztár; Városi Közkórház; Állami Tanítóképző Intézet /1914/; Női Kereskedelmi Tanfolyam /1910/; Állami Gyermekmenhely; Nőegyleti Árvaház /1884/; Görkat. püspökség.
*/Már a X.sz.-től Munkás néven ismerték /?/, mint MO első települését. Vára /közig.-lag. Lásd Várpalánka ksg. címszónál!/ Villa Supra Munkách 1397-i ef. szerint a munkácsi uradalom közp.-ja, 1484-ben 30 faluval. 1445-től szabad város. Még a IX.sz.-ban alapított püspökségét 1491. óta ismerjük. 1308 után Bereg vm. központja lett. Okl.-i ef.-ai 1404, 1427, 1514:II.tc.-ben, ekkor a kamarai jószágok közt felsorolva. Az 1484-i adománylevél a munkácsi uradalomhoz tartozóként 30 falut sorol fel. Az 1567:XVII.tc.24.§-a vára erődítéséhez Ugocsa és Bereg vm.-k közmunkáit osztja be, megismételve az 1569: XIX.tc.3.§-ában. „…hogy a vár fekvőjószágai /közmunkái/ ide v. Kálló várkastélyához rendeltessenek-e, a király dönti el…” /1574:V.tc.1.§/. 1688. jan. 17-én a császáriaknak átadva; a kurucok 1704-ben a vm.-vel együtt visszafoglalják, de 1711-ben már ismét császári kézen; majd 1726-ban /v. 1728-ban/ Schönborn mainzi érseknek adományozva örökös beregi főispáni méltósággal. De már 1731-ben a bambergi érseké. A Schönborn gr.okat az 1791:VII.tc. iktatja az uradalom kizárólagos tulajdonosává. Említett püspökségét 1690-1771 között apostoli vikáriusok kormányozzák; ekkor a pápa átszervezi. 1820, 1821, 1856 és 1912-i folyamatos területi csökkentésekkel. Párhuzamosan, a XV.sz.-ban bevándorolt rutének részére a Csernekhegyen alapított Bazilita kolostorból 1649-1778 között kialakul az egyesült görög püspökség Munkács, majd - az eredeti munkácsi gkat. püspökséggel együtt - Ungvárra áthelyezett szh.-lyel. 1849. aug. 26-án honvédeink a munkácsi várat az oroszoknak átadják. Munkáts v. Munkacowo néven /cum Sajgoerdő/ mezőváros. 1876:XXXIII.tc. rt. városként Bereg vm. joghatóságába adja át a földesuri hatalom megszűntével. 1920-tól CSZ-hoz elcsatolva /közben 1938. nov. - 1944. aug. között átm. MO adm.-ban/. 1944 után a SZU része./
