Murányalja
Murányalja. Gömör vm. nagyrőcei j. 200217–II., 17928 kh, 1117 szl, m. /MURÁN, Murány, Murány város, Muranyallya, Pod Murany, Unter Muran; + Paszeki m./ Pm. /1858-ban postaállomással/; Vá-Td. 133. HGE: Murányaljai Gőzfürész Vállalat; Vállalati Betegsegélyző Pénztár. */1271-ben már fennállott vára tövében települt. 1401-ben Giskra cseh rabló fészke; 1505-ben ujabb ef.-sal. 1549-ben kir.-i birtok. 1600-ban elzálogosítva. 1609-ben gazdát cserél, s Széchy uradalom lesz; 1613, 1625-i ef.-okkal. 1626. ápr. 14-én a vár császárhüségét okl.-ben biztosítják, ez 1644-ben megerősítve. Mint összeesküvési központot a császáriak 1672-ben bevették. 1702-ben tűzvész rongálta meg. 1706-ban kuruc kézen. Egyideig a Korona őrzési helye. 1720 után Koháry-Koburg uradalom tartozéka az enyészetnek indult vár is. - Murányváralja várát 1609-ben a Széchyek szerzik meg. 1644. júl. 5-én Murány vára - s vele az egész Gömör vm. a kuruc táborból a császáriakhoz kerül /Széchy Mária/. - 1831-ben Nándor Szász-Coburg-Gothai hg. által alapított 141200 kh hitbizományi jószág feje. 1886-ig mezőváros./
