Nagyenyed
Nagyenyed. Alsó-Fehér vm. rt. város 021100–XVI., 6398 kh, 8663 m, r, n. /AIUD, Ajud, Egyidiopolis, Nagy-Enyed, Strassburg; + Báthori t. + Farkaspatak + Gerepen + Herzsa + Nagy t. + Sajlópatak + Szabaderdei ház + Tinódi t. + Végherzsa + Templomerőd /1241/ v. Vár + Kápolnadomb + Fejedelmi palotásház./ Ph. /1808-ban postaállomással/, Tb.Td.; Vá-Td. 39.
Hatósági szervek: Pénzügyigazgatóság /mk./; Adóhivatal /mk./; Államépítészeti Hivatal /mk./; Szőlészeti és Borászati Felügyelői Kerület /mk./; Vincellériskola /mk. 1881/; Gazdasági Munkásközvetítő /mk./; Gazdasági Felügyelőség /mk./; Állami Erdőhivatal /mk./; 23.sz. Felmérési Felügyelőség /mk./; Nevelési Tanfelügyelőség /mk./; Országos Fegyintézet /mk./.
Gazdasági szervek: Enyedi Fatelítő-telep; Nagyenyedi Lakatosáru-Gyár; Nagyenyedi Téglagyárak Rt.; Enyedi Borgazdaság; Alsófehér-Vármegyei Gazdasági Bank és Takarékpénztár Rt. /1904/; Nagyenyedi Épületlakatosárugyár Rt. /1895/; Nagyenyedi Kisegítő Takarékpénztár /1871/; Nagyenyedi Könyvnyomda és Papirárugyár Rt. /1897/; Nagyenyed és Vidéke Ipari és Gazdasági OKH-szövetkezet; Nagyenyedi Keresztény Hitel- és Gazdasági Szövetkezet.
Egyéb /társadalmi, egyházi/ szervek: Vármegyei Közkórház; Kovács Sára Alapítványi Árvaház; Református Püspökség /1784-1848/; Református Püspöki Levéltár /1589-1849/; Református Főgimnázium /1621/; Református Elemi-iskolai Tanítóképző /1853, gimn. s képezde mellett a Bethlen-kollégium/; Osztrák-Magyar Bank. */Brucla római város elnéptelenedett helyén Strassburg néven szász telep létesült a XIII.sz.-ban. 1241-ben bástyatornyos templommal, a „Vár”-ral. 1437-ben a parasztfelkelést leverő urak felperzselik, majd török-tatár hordák dúlják. Közben, magyarokkal ujranépesedik. A XVI.sz.-ban ERD több orszgy.-ének szính.-e. 1564-ben a. szász lutheránusok és a magyar kálvinisták különválását eredményező zsinat helye. 1600. szept. 18-án a császáriak Enyed térségében - a hónapokkal korábban ERD-re tört - havasalföldi Mihály vajdát leverik. 1658-ban a török-tatár-moldvai hadak dúlják. 1704. márc. 13-án a labancok teljesen felégetik, ei. 28 ref. diák is elesik a Kápolnadombon. 1662-ben az addig Gyulafehérvárott működött Bethlen-kollégium ideköltözésével a város magyar jellegüvé válik. A román népvezérek 1848. nov. 1-jei igéretei ellenére 1849. jan. 8-án a védtelen városra támadtak, kirabolták és felégették, 700 magyart legyilkoltak, a levéltárt és gyüjteményét felégették. 1744-ig város az egységes Fehér, majd Alsó-Fehér vm.-ben nemes város. Th.-i jogállását az 1870:XLII.tc. megvonta; az 1876:XXXIII.tc. Alsó-Fehér vm.-be kebelezte. 1920 után ROM kir.-sághoz elcsatolva. Rt.-város./
