NYÍRBÁTOR
NYÍRBÁTOR. Szabolcs vm. jszh. 440704–IX., 14295 kh, 7777 m. /Báthor, Nyír-Báthor, Nyír-Bátor; + Bátorliget + Báthory t. + Györgyliget + Nyíres t./ Pm. /1806-ban postaállomással/, Tb. Td. ; Vá-Td. 172, 363. HGE: Adóhivatal /mk./; Dohánybeváltó Hivatal /mk./; Bóni Gyártelep és Mezőgazdasági Rt. és Bóni Szeszgyár /1900/; Első Magyar Műgyapjúgyár Rt./1911/; Nyírbátori Általános Hitelbank Rt./1907/; Nyírbátori Gőzmalom Rt. ; Nyírbátori Közgazdasági Bank Rt; Nyírbátori Népbank Rt./1904/; Nyírbátori Olajgyár Rt. ; Nyírbátori Takarékpénztár /1872/; Nyírvidéki Agrár Takarékpénztár Rt./1921/; OKH-szövetkezet; Nyírbátori Kölcsönös Segélyző Egylet-Hitelszövetkezet; Minorita rkat. Gimnázium /1911/. */A XVI. sz.-ban /?/ erősített hely. „…A Hajdú-városokhoz igazodva megtagad minden adó és taksa fizetését…” /1635:LXVIII. tc./ A XVII. sz. elején hajduszabadalmakkal. 1886-ig mezőváros. J.-i szh., 1898. jún 13-án a nyírbátori j.-ból Nyírmada és Pusztadobos a kisvárdai j.-ba átsorolva. 1907. máj. 16-án Nyírbéltek és Nyírlugas innen a ligetaljai j.-ba /szh. Nyíracsád/ átsorolva; továbbá 1912. febr. 16-án Besenyőd, Levelek, Lórántháza, Magy, Nyírbakta; Nyírjákó, Ófehértó, Őr, Rohod és Vaja az ei. szervezett nyírbaktai j.-ba átsorolva. 1946. jan. 1-jén Penészlek Szatmár-Bereg me. mátészalkai j.-ából ide átcsatolva. 1950-ben Bátorliget és Györgyliget egy része + Nyírpilis ksg. Uj t. + Vállaj ksg. Aporháza és környéke kt.-ei kiváltak és APORLIGET néven külön ksg. gé alakultak. 1973. ápr. 15. óta Nyírbátor város lett./
