Gazdasági szervek: Első Budapesti Gőzmalmi Rt. Nyíregyháza: Julia Gőzmalom-Telepe; Földes Márton Drogeria-Gyógyárukereskedelmi és Vegyipari Rt. az Arany Kereszthez /1923/; Hangya Olajütő Rt. ; Magyar Általános Hitelbank fiókja; Magyar Bank és Kereskedelmi Rt. fiókja; Magyar Nemzeti Bank /1924/ fiókja; Nemzeti Hitelintézet Rt. fiókja; Népbank Rt./1911/; Nyíregyházai Ajtó-, Ablak és Bútorgyár Rt./1907/; Nyíregyházai Általános Hitelintézet Rt./1904/; Nyíregyházai Áruforgalmi Rt.; Nyíregyházai Cementáruipar Rt./1911/; Nyíregyházai Fűszer- és Gyarmatáru Rt./1908/; Nyíregyházai Kereskedelmi Rt./1922/; Nyíregyházai Takarékpénztár /1862/; Nyíregyházavidéki Kisvasutak Rt. ; Nyíregyházavidéki Takarékpénztár Rt./1908/; Nyíregyházi Cementáru- és Műkőgyár Rt./1911/; Nyíregyházi Cementipar Rt./1910/; Nyíregyházi Fűszer és Gyarmatáru Rt./1908/; Nyíregyházi Gabonakereskedelmi Rt./1922/; Nyíregyházi Gőztéglagyár Rt./1906/; Nyíregyházi Takarékpénztár Egyesület /1862/; Nyíregyházi Termény- és Áruraktár Rt./1889/; Nyíregyházi Villamossági Rt. /1897/; Országos Raktárházak Rt. Nyíregyházi Közraktárai; Osztrák-Magyar Bank /1878/ fiókintézete; Szabolcsi Agrár Takarékpénztár Rt./1907/; Szabolcsi Hitelbank /1872/; Szabolcsi Közgazdasági Takarékpénztár /1910/; Szabolcsi Központi Takarékpénztár /1912/; Villamossági és Ipari Rt./1926/; Ipartestületi OKH-szövetkezet; Kereskedők és Iparosok Hitelszövetkezete; Nyíregyházi Hitel- és Takarékbank mint Hitelszövetkezet; Nyíregyházi Kölcsönös Segélyző Egylet-Hitelszövetkezet; Szabolcsmegyei Népbank mint Hitelszövetkezet; Nyíregyházi Gépgyár Rt. ; Nyíregyházi Szeszgyár Rt. ; Nyíregyházi Cserépkályhagyár; Cukorka- és Csokoládégyár; Városi Villamos Vasúti Társaság; Sóstó-Fürdő Rt.; Miholecz Lajos Kocsigyártó-Üzeme.
Egyéb /érdekvédelmi, társadalmi, egyházi/ szervek: Kerületi Munkásbiztosító Pénztár; Nyírvízszabályzó Társulat /1879/; Vármegyei Erzsébet Közkórház; Városi Jótékony Nőegyleti Erzsébet Árvaház /1851/; Városi Szegény-Menedékház; Női Kereskedelmi Tanfolyam /1909/; Füredi-féle Zeneiskola /1907/; Bessenyei Kör; Tiszántúli Ágostai Evangélikus Püspökség egyházkerülete; Evangélikus Főgimnázium /1608/; Hajdúdorogi Magyar-Görögkatolikus Püspökség; Angol Kisssszonyok Miasszonyunk Felsőbb Leányiskola és internátusa; Állami Tanítóképezde; Nyíregyházai Jótékony Nőegylet. */A magyar honfoglalás óta lakott hely, majd kir.-i birtok. „…A Hajduvárosokhoz igazodva megtagad minden adó és taksa fizetését…” /1635: LXVIII. tc./. 1750-ben még mindössze 500 lakossal! 1753-ban a korábban Békés vm.-be - Szarvas, Tótkomlós - telepített Zólyom, Turóc és Trencsén vm.-beli szl. telepesek, gazdálkodásukra alkalmas „bokrok”-ba ide átköltözködnek, ezek a „tirpákok”. 1754-ben további - Szarvas, Békéscsaba, Mezőberény és Orosházabeli - szl.-ok idetelepítve. 1786-ban városi és vásártartási jogot nyert. 1876-ban a vm.-szh. Nagykállóból idehelyezve. 1945. jan. 1-jén Borbánya szőllő /560 kh/ Oros ksg.-től idecsatolva. 1952-ben Báji bokor, Bánfibokor, Belfibokor, Bundásbokor, Cigánybokor, Ferencbokor, Halmosbokor, Horvátbokor, Lakatosbokor, Magyarbokor, Markóbokor, Nádasi bokor, Púposhalom, Siposbokor, Tamásbokor, Vadasbokor, Verbőczibokor, Zöldbokor kt.-ek kiváltak és NAGYCSERKESZ néven külön ksg.-gé alakultak. Ei. Alsósóskútbokor, Bedőbokor, Belegrád p., Dankóbokor, Felsősóskútbokor, Ferenc t., Görögszállás, Gyula t., Jakusbokor, Királytelek p., Királytelki szőllők, Pallag, Szekeresbokor, Varjúlapos kt.-ek is kiváltak, és NYÍRTELEK néven külön ksg.-gé alakultak./Nyírtelek ksg. neve 1952. okt.-ig id. Sörekút volt./ Még 1922-ben Kótaj ksg. területéből kivált Nyírszőllős, majd e terület 1973. ápr. 15-én beolvadt Nyíregyháza városába./