Nyitra
Nyitra. Nyitra vmszh. rt. város, jszh. 381400–I., 7096 kh, 16419 m, szl. /Neutra NITRA + PÁROVSKÉ HÁJE + ZOBOR; + Csermányhegy + Erdő m. + Csermány p. + György m. + Luka m. + Majom p. + Medve p. + Mogyorós p. + Millenáris emlékobeliszk + Zoborhegy + Vizkelet p. + Tasnak p. + Nyitrapárutca, 1886. / Ph./1808-ban postaállomással/, Tb, Td. ; Vá-Td. 93, 97, 98.
Hatósági szervek: Honvéd Gye./14. sz. 1868/; Honvéd Csapatkórház /mk./; 7. sz. Felmérési Felügyelőség /mk./; Állami Erdőhivatal /mk./; Gazdasági Felügyelőség /mk./; Gazdasági Munkásközvetítő /mk./; Szőlészeti és Borászati Felügyelői Kerület /mk./; Államépítészeti Hivatal /mk./; Pénzügyigazgatóság /mk./; Adóhivatal /mk./; Nevelési Tanfelügyelóség /mk./; Állami Ménteleposztály /mk./.
Gazdasági szervek: Árpád Gőzmalom - Bach Ernő Rt. /1910/; Biss Adolf és Társa Keményítőipar Rt./1910/; Felvidéki Parcellázó és Gazdasági Bank Rt. /1906/; Malátát Gyártó Társaság; Nyitrai Hitelbank Rt. /1872/; Nyitrai Iparbank Rt./1883/; Nyitrai Kereskedelmi és Hitelintézet /1872/; Nyitrai Kölcsönös Segélyző Egylet mint Népbank /1869/; Nyitrai Központi Bank Rt./1904/; Nyitrai Népbank mint Rt. /1869/; Nyitrai Sörföző és Malátagyártó Rt./1894/; Nyitrai Takarékpénztár /1863/; Osztrák-Magyar Bank /1878/ Fiókintézete; Nyitrai Szörpgyár Rt.; Nyitrai Gépgyár; Nyitrai Téglagyár; Nyitrai Konzervgyár; Városi Gázgyár; Nyitrai Keresztény Szociális Önsegélyző-Hitelszövetkezet; Nyitrai Leszámítoló- és Jelzálogbank Hitelszövetkezet; Nyitravidéki Önsegélyző Hitelszövetkezet ; OKH-szövetkezet.
Egyéb /érdekvédelmi, társadalmi, egyházi/ szervek: Kerületi Munkásbiztosító Pénztár; Vármegyei Közkórház; Felvidéki Magyar Közművelődési Egyesület /1882/; Nőegylet; Nőegyleti Menház; Nyitrai Színház; Rkat. Püspökség és Hittani Intézet /1704/; Piarista Főgimnázium /1701/; Felsőbb Leányiskola /1896/, */Szláv eredetű, várhegye Zobor vezére nevét őrzi. Nyitra várát a XI. sz.-ban megerősítették, s a tatároknak is ellenállt. E sz. elején a Zobor-hegyen alapított bencés apátsággal. Az 1100:XXII. tc. a Nyitra káptalant már prépostságként említi és annak a tüzesvas- és forróvízpróba-gyakorlását is megengedi /1095-1114:I. decr.-XXII. fej./; székeskáptalanja hiteleshely /Lásd!/ is volt. 1248-tól szab. kir.-i város. A szab. kir.-i város privilégiumait lerontja, hogy 1290-1297 között az egyház a püspöki várossá nyilvánítást kierőszakolja. Az 1498:XX. tc. 13. §-a a püspököt és a 2 prépostot mindössze 50 lovaskatona állítására kötelezte; a zobori apátot ei. a 20. §-sal 50 lovaskatona állítására. „…Vára erődítésének munkáit Nyitra és Trencsén vm.-k nemességének l/3-ad része - jobbágyközmunkával - szolgáltassa…” /1556:XIV. tc./. Az 1559: XXVI. tc. már Nyitra és Trencsén vm.-ket osztja be, míg az 1569:XIX. tc. 10. §-a ismét csak részben. „…Az idő kívánalmai szerint való beosztással Trencsén, Nyitra vm.-k munkáit hagyják fent, kivéve a nyitrai püspökség fekvőjószágait, a melyekből a jobbágyokat a nyitrai vár kijavítására kell alkalmazni…” /1578:XXVII. tc. 20. §/. 1605-1663 között, török segítséggel, átm. az ERD-i fejedelem kezén Nyitra és Trencsén vm.-k ide történt beosztása megismételve /1608:XV. tc. 33. §/. Nyitra vm. Tarnóczy János-féle j.-a osztva be ide /1618: XLIX. tc. II-2. §/. Trencsén vm. Záhora nevű és Nyitra vm. Ivánóczy Pál-féle szb.-i j.-ának fele Nyitra város épülete részére rendelve /1649:LXXXVI. tc. 7. §/. 1673-ban vára újraépítve. A feladott Ujvárból - Érsekújvár - 1000 lovas- és 500 gyalogkatona ide átvezényelve /1681:V. tc. 2. §/. Ide beosztva továbbá Nyitra vm. - kivévén a Kistapolcsánhozcsatolt hrussói birtokokat - nem különben Trencsén vm. 2 j.-a és az esztergomi érsek ugyanazon vm.-kben fekvő jószágainak jobbágy-ingyenközmunkáit /1681:VII. tc. 2. §-a/. Egyetlen évig /1663-1664/ török kézen. 1708-tól rövid ideig kuruc kézen. Az 1876-tól rt. város. Mindvégig Nyitra vm. szh.-e./
