Nyitra vármegye. Időszámításunk fordulóján - mint markomann helyet - Nitravia néven ismerték e vidék központi városát. A IX. sz.-…
Nyitra vármegye. Időszámításunk fordulóján - mint markomann helyet - Nitravia néven ismerték e vidék központi városát. A IX. sz.-ban markomann eredetű szl. autochton lakossággal. Az 1095-1114:I. decr. XXII. fej. értelmében „…A tüzesvas- és forróvízpróbát akármely egyházban is ne tegyenek, hanem csak püspöki szh.-en és nagyprépostságon.” - pl. Nyitrán. 1241-ben egész területe a mongol öldöklő vérengzéseinek színhelye, mindaddig, míg Nyitra várának ostrommal történt visszavétele annak véget nem vet. Az 1518:II. tc. szerint a hadiszolgálatra - minden húsz jobbágy után egy felfegyverzett lovas helyett - a vm. puskásokat szokott küldeni. 1530-ban a vm. vágvölgyi részeit a török sarcolja meg; 1599-ben ismét. Az 1546:XL. tc. kimondja, hogy a kir. védje meg a vm.-t, amelyet - más 7 vm.-vel együtt - a török azzal fenyegetett, hogy tűzzel-vassal elpusztítja. A XI. sz.-tól magyar vm., s Pozsony vm.-vel határos sávja volt a Mátyusföld. A török 1530. s az 1599. években hatolt idáig és pusztította déli területeit. 1723-ban a Dunáninneni Kerülethez csatolták /Circulus Cisdanubianus - Comitatus Nitriensis/. Szh.-e Nagyszombat - vm.-szh. Nyitra /Lásd: ott is!/. 1785-1790 között az I. Nyitrai Kerületben /Lásd: ott is!/. 1849-1860 között átm. két részre oszlott: 1/ Alsó-Nyitra me. A Vág folyó által elválasztott baloldali keleti rész + Trencsén vm. báni + Bars vm. oszlányi j.-a; szh.-e Nyitra. 2/ Felső-Nyitra me. A folyó jobboldali nyugati része + Pozsony vm. nagyszombati j. és északi fele a szeredi j.-nak Nagyszombat szh.-lyel./Ei. Vágsellye, Vágfarkasd Pozsony me.-hez, míg Lédec és Néver ksg.-ek Felső-Nyitra me.-hez csatolva./ Végül az 1881: LXIII. tc. Gimeskosztolány ksg.-et Nyitra, míg Lédec és Néver ksg.-eket Bars vm.-hez kebelezte át. E kétlaki ksg.-ek beosztásán túl kisebb kt.-eket is átcsatolt a Pozsony vm.-beli Szered és Dejte ksg.-ek határába. 1920. jún. 4. után /1921:XXXIII. tc.-kel/ az egész vm. a CSZ-közt.-hoz elcsatolva. 1938. nov. 2. - 1944. aug. között a vm. 13%-a MO adm.-jában /közben 1939. márc. 13. 1944. között 87% az akkori SZL-ban/, majd ismét CSZ-hoz csatolva. - Nyitra vm. végl. helyneveit az Orsz. Törzskv. Biz. 1910. okt. 25-től állapította meg /1909-16520 IIb BM sz. rd./
