Óbecse
Óbecse. Bács vm. jszh. 050602–XIII., 41733 kh, 15372 m, sze. /Alt-Becse, Becse, Magyar Becse, Neu-Becse, Rácz-Becse, Rátz-Becse, Stari Becej, Uj-Becse, BECEJ + DRIJAN + MILESEVO; + Alsórét + Alsóugar + Felsőugar + Határmenti szállások + Hegyesúti szállások + Iskolaúti szállások + Járás v. Jogok + Kicscsikériai úti szállások + Kisrét + Kisszenttamás úti szállások + Perleg + Szabadkai úti szállások + Óbecsei tt. + Szenttamási úti szállások + Topolyai úti szállások./ Ph. /1808-ban postaállomással, Tb, Td. ; Vá-Td. 273, 277 + Vmh. Óbecsei Szállások 14. őrh. 273.
Hatósági szervek: 2 Adóhivatal /helyi s j.-i, mk./; Mértékhitelesítő Hivatal /mk./; Selyemgubó Beváltó Hivatal /mk./.
Gazdasági szervek: Bácskai Gyáripar- és Kereskedelmi Rt.; Bácstiszamelléki Hitelbank Rt. ; Bácstiszamelléki Takarékpénztár /1872/; Bácstorontáli Ármentesítő Társulat /1906/; Botraszőllő-Telep /IX. sz. ?/; Mercur Ipari, Gyári és Kereskedelmi Rt. /1940/; Óbecse-Aracs-Péterrévei Ármentesítő Társulat; Óbecsei Első Takarékpénztár és Hitelbank /1908/; Óbecsei Népbank Rt. /1902/; Óbecsei Polgári Segélyző Hitelszövetkezet; Óbecsei Szerb Földmívelők Hitelszövetkezete; Szerb Földművelők Takarékpénztára Rt. ; Tsiaz Árukiviteli Rt. ; Osztrák-Magyar Bank /1878/ mellékintézete; Becsei Gőzmalmok Rt. Óbecsei Gőzfűrész Vállalat; Óbecsei Téglagyár Rt. ; Libahizlaló Gazdaság; Óbecsei Kénesvízű Gyógyfürdő Társaság; Óbecsei Hajóállomás és Kikötő; Ferenc-Csatorna Társaság Elektromos Zsilipművei; Óbecsei Kerületi Hitelszövetkezet; OKH-szövetkezet.
Egyéb szervek: Óbecsei Művelődési és Olvasó Kör; Becsei Zárda. */A IX. sz. előtt már bizánciak szőllőtelepe /?/. Tiszaszigeti várának okl.-i ef.-a 1342-ben. 1419-ben új adománylevéllel. Többször török kézen /1526, 1551/, lerombolva 1659-ben. Az 1790:VII. tc.-kel a Tiszai Koronauradalomban. /Közben HŐRV-i katonai sánc 1702-ben./ 1751-1886 között Vetus-Becse /v. Ó-Betse v. Alt-Becse oppidum/. 1694-ben szerb, 1757-ben magyar betelepedésekkel. /Lásd még Határőrvidék címszó alatt is, továbbá Bács-Bodrog vm., Tiszai Koronauradalom alatt!/ Az 1791:VII. tc. alapján a Tiszai Kamarakerületben; 1794. után a koronakerület szh.-e, 1848. ápr. 26-án menekülő magyarok felgyújtják; 1849. ápr. 19-én honvédeink másodszor foglalják el. 1849. jún. 22-én a császárpárti horvát bán vereségének színhelye./
