Postaszolgálat. 1/ 1526-1867 között. A posta 1526 után alkalmilag járatott Bécsből kúrirokat. Majd rövid időszakonként - a meghat…
Postaszolgálat. 1/ 1526-1867 között. A posta 1526 után alkalmilag járatott Bécsből kúrirokat. Majd rövid időszakonként - a meghatározott főútvonalak létesítésével - az ordináriák közlekedtek. A postaszolgálat élén a bérlő /országos/ postamester állott /pl. Taxis, Paar stb./. A hálózat kiépítésének kronológiája; Bécs-Buda /1540/; Pozsony-Kassa /1552/; Kassa-Vum/?/, Vum/?/- Déva, Vum/?/-Nagyszeben /1552/; Bécs-Körmend /1554/; Libe-Szigetvár /1558/. Közben az országgyűléssel kapcsolatos alkalmi postavonalak: Besztercebánya /1542, 1543/, Nagyszombat /1545, 1547/, Sopron /1553/. A magyar postaszolgálat 1704-1711 között jelenik meg /Rákóczi-postája/ négy fővonallal: a/ Lőcse-Besztercebánya /nagy kerülőkkel/ északi; b/ Vadkert-Ungvár középső fővonal /négy mellékvonallal/; c/ Magyaróvár-Kolozsvár; d/ erdélyi fővonal /adatai ismeretlenek/. - Meghatározott és időhöz kötött, utasokat is szállító, Postakocsijárat /delizsánsz/ hazánkban 1752. szept. 18. óta működött /az utolsó, az 1914-i MÁV-menetrendkönyv szerint Nadrág-Govasdia viszonylatban fordult elő/. A XVIII. század végéig még csak négy vonallal: a/ Bécs-pozsonyi naponta, b/ Bécs-budai hetente, c/ Buda-Nagyszeben között négy-hetenként. - 1830-ban hozták be a poste-restante kezelést. 1848-49-ben rövidebb időre szerveztek magyar postát, de véglegesen csak 1867-től létezik. A betűrendben alább felsorolt postahelyek akkori neveiken /esetleg több: magyar, latin, német s nemzetiségeink ajkán kialakult elnevezéseiken/ szerepelnek, majd a vm. megjelölése következik s végül azon évszám, amelyben a postahely létezéséról - források alapján - tudunk /ezúttal is több évszám fordulhat elő/:
Abony, Nagy-Abony - PPS vm. 1806, 1828, 1863; Ács, Áts - Komárom vm. 1806, 1828, 1863; Ada, Áda - Bács vm. 1863; Adony - Fejér vm. 1806, 1828, 1863; Alibunár - Torontál vm. 1806; Allios - Temes vm. 1806, 1863; Alkenyér - Hunyad vm. 1806; Almás - Bács vm. 1863; Álmosd - Bihar vm. 1863; Alpár - PPS vm. 1806; Alsó-Komárnik - Sáros vm. 1863; Alsó-Kubin - Árva vm. 1805, 1828, 1863; Alsó-Lendva, Lendva, Unter-Limbach - Szala vm. 1810, 1828, 1863; Alsó-Meczenzéf - Abaúj vm. 1828; Alsó-Porumbák - Fogaras Vidéke 1806; Alsószombatfalva - Fogaras Vidéke 1806; Alsó-Vereczke - Bereg vm. 1806; Alt-Orsova - Wallachisch-Illyrisches Regiment 1806; Andrásháza - Kolozs vm. 1806; Apácza - Csanád vm. 1863; Apáth-Maróth, Morowitz, Morawce - Hont vm. 1810, 1828; Apatin - Bács vm. 1863; Arad - Arad vm. 1806, 1828; Aranyos-Marót - Bars vm. 1863; Aranyos Megyes - Szatmár vm. 1828, 1863; Ároktő - Borsod vm. 1704 után; Árokszállás, Jász-Árok-Szállás - Jász Kerület 1806, 1828, 1863; Árpástó - Belső-Szolnok vm. 1806; Aszód - PPS vm. 1863; Baán-Nyitra vm. 1863; Babocs, Babolcs - Somogy vm. 1558, 1806, 1828, 1863; Bács - Bács vm. 1863; Bag, Bagh - PPS vm. 1806, 1828; Bagos - Szatmár vm. 1806, 1828; Baja - Bács vm. 1806, 1863; Baja-Szent-Ivány, Felső-Szent-Ivány - Bács vm. 1806, 1828; Bajmak, Bajmok - Bács vm. 1863; Bajmócz - Nyitra vm. 1704 után, 1806; Bajmok - Bács vm. 1806; Bajom - Bihar vm. 1863; Bakabánya - Hont vm. 1704 után; Baksa - Szala vm. 1806; Balassa-Gyarmat, Balassa Gyarmathinum, Gyarmathinum - Nógrád vm. 1806, 1828, 1863; Balaton Füred - Szala vm. 1863; Balkány - Szabolcs vm. 1863; Balmaz-Újváros - Szabolcs vm. 1863; Bament/?/ - 1540; Bánát-Komlós - Torontál vm. 1863; Bánhalma /praedium/ - Heves vm. 1806; Baranyavár - Baranya vm. 1806, 1828, 1863; Bártfa, Bartpha, Bartfeld, Bardigov - Sáros vm. 1810, 1828, 1863; Bassahid - Torontál vm. 1863; Bát, Báth - Hont vm. 1863; Bataszék, Battaszék - Tolna vm. 1806, 1828, 1863; Bátonya, Battonya - Csanád vm. 1806, 1828; Bátorszék /?/ 1704 után; Bazin - Pozsony vm. 1863; Béél - Bihar vm. 1863; Békéscsaba, Csaba - Békés vm. 1806, 1828, 1863; Béla - XVI Szepesi Város 1863; Belényes - Bihar vm. 1863; Bellatincz - Szala vm. 1863; Veodra - Torontál vm. 1806, 1828, 1863; Beregszász - Bereg vm. 1704 után, 1863; Bereg - Bereg vm. 1810; Berettyódéda - Bihar vm. 1806; Berettyó-Újfalu - Bihar vm. 1863; Berthelemfalva, Dechtary - Liptó vm. 1806, 1828; Bertór, Berthót, Bertotovce - Sáros vm. 1552, 1704 után, 1806, 1828; Berzencze 1806, 1828, 1863; Berzova - Arad vm. 1863; Besztercze, Bistrtitz, Nősen - Besztercze Vidéke 1806, 1828, 1863; Besztercebánya, Besztercze-Bánya, Neusohl, Neosolium, Banska Bistrica - Zólyom vm. 1543, 1704 után, 1806, 1828. 1863; Bezdán - Bács vm. 1806, 1828, 1863; Bicske - Fejér vm. 1863; Bihar - Bihar vm. 1863; Billét - Torontál vm. 1863; Bogdány - Szabolcs vm. 1863; Bogsán - Krassó vm. 1863: Boicza - Zaránd vm. 1863; Boldogasszony - Mosony vm. 1863; Bonyhád - Tolna vm. 1863; Borosjenő - Arad vm. 1863; Boros-Sebes - Arad vm. 1863; Borostyánkő - Pozsony vm. 1863; Borostyánkő - Vas vm. 1863; Bozsur - Krassó vm. 1806, 1828, 1863; Böki - Sáros vm. 1552, 1863 /v. Habzsani/; Brassó - Brassó Vidéke 1806, 1828, 1863; Bréd - Közép Szolnok vm. 1806; Breznóbánya - Zólyom vm. 1863; Bruck /Királyhida/ - Mosony vm. 1863; Brukenau - Temes vm. 1863; Búcs - Zólyom vm. 1863; Buda - PPS vm. 1540, 1704 után, 1752 szept. 18., 1828-ban /mint Postae Praefactura/, 1863; Buda vetus - Lásd: Ó-Buda; Búcs, Bucsa - Zólyom vm. 1810, 1828, 1863; Burgau - Vas vm. 1863; Butyin - Arad vm. 1863; Buziás - Temes vm. 1863; Cakó, Czakó - Gömör vm. 1704 után; Cece, Czecze - Fejér vm. 1863; Cegléd, Czegléd - PPS vm. 1806, 1828, 1863; Cáca, Czácza, Csátza - Trencsén vm. 1806, 1828, 1863; Csákova - Temes vm. 1863; Csák-Tornya, Tschakathurn - Szala vm. 1806, 1828, 1863; Csákvár - Fejér vm. 1863; Csallóköz /?/ - Pozsony vm. 1863; Csantavér - Bács vm. 1863; Csatád - Torontál vm. 1806, 1828; Csáth - Borsod vm. 1863; Csege - Szabolcs vm. 1863; Cseklész, Lauschitz 1806, 1828, 1863; Cseney - Torontál vm. 1862: Csenger - Szatmár vm. 1863; Csepreg - Sopron vm. 1554, 1863; Cermő - Arad vm. 1863; Cservenka - Bács vm. 1863; Csill - Arad vm. 1863; Csitár - Nyitra vm./?/ 1552; Csóka - Torontál vm. 1863; Csongrád - Csongrád vm. 1806, 1822, 1863; Csorna - Sopron vm. 1863; Csorvás - Pozsony vm. 1863; Csurgó - Somogy vm. 1558; Csúz - Bars vm. 1863; Dárda - Baranya vm. 1863; Debrecen, Debreczen, Debreczin, Debreczinum - Bihar vm. 1704 után, 1806, 1828, 1863; Deés - Közép-Szolnok vm. 1806, 1863; Derecske - Bihar vm. 1863; Detta - Torontál vm. 1863; Déva - Hunyad vm. 1552, 1806, 1863; Dévaványa - Békés vm. 1863; Dévény-Újfalu - Pozsony vm. 1863; Devetser, Devecser - Veszprém vm. 1810, 1828, 1863; Diószeg - Bihar vm. 1863; Don - Szatmár vm. 1863; Dobra - Hunyad vm. 1806; Dognacska, Dognatska - Krassó vm. 1810, 1828, 1863; Dorog, Dorogh - Esztergom vm. 1806, 1828, 1863; Dunakesz, Duna-Keszi - PPS vm. 1806, 1828; Dunapentele - Fehér vm. 1806, 1828, 1863; Duna-Székcső, Szektső - Baranya vm. 1806, 1828, 1863; Duna-Szerdahely - Pozsony vm. 1863; Edelény-Borsod vm. 1704 után; Edelspacher-Simánd - Arad vm. 1863; Eger, Agria - Heves vm. 1806, 1828, 1863; Egyházgelle - Pozsony vm. 1863; Élesd - Bihar vm. 1806, 1828, 1863; Endréd - Szatmár vm. 1863: Enese - Győr vm. 1863; Enyéng, Enying - Veszprém vm. 1863; Eperies, Eperiessinum, Eperjes, Presov, Pressov - Sáros vm. 1552, 1704 után, 1806, 1828, 1863; Ercsi, Ercsin - Fejér vm. 1806, 1863; Erdőd - Szatmár vm. 1863; Érsekújvár - Nyitra vm. 1704 után, 1806, 1863; Érsemjén - Bihar vm. 1806, 1863; Erzsébetváros - Küküllő vm. 1806, 1863; Esztergom, Strigonium, Gran, Ostrihom 1540, 1828, 1863; Esztergom-Nána - Esztergom vm. 1864; Eszterház, Eszterháza - Sopron vm. 1863; Facset - Krassó vm. 1863; Fegyvernek - Heves vm. 1863; Fehér-Gyarmat - Szatmár vm. 1863; Fehértemplom - Lásd: Weiskirchen; Feketetó - Bihar vm. /Körösfeketetó/ 1828, 1863 /Fetyetyeu/; Félegyháza - Kiskunsági Kerület 1806, 1828, 1863; Felsődabas - PPS vm. 1863; Felsőfalu - Szatmár vm. 1863; Felső-Orlich - Sáros vm. 1863; Felső-Őr - Vas vm. 1863; Felső-Szent-Iván - Bács vm. 1863; Felvincz - Aranyos Szék 1806, 1863; Fény, Föény - Torontál vm. 1806, 1863; Fenyőfalva - Szeben Széke 1806; Fertő-Szent-Miklós - Sopron vm. 1863; Filkeháza - Abaúj vm. 1863; Forró - Abaúj vm. 1863; Földeák-Lajos - Kiskunság Kerület 1806; Földvár - Tolna vm. 1806, 1828, 1863 /Duna-Földvár/; Fölöstöm - Vas vm. 1863; Frauen Markt, Bátovce, Báth - Hont vm. 1806, 1828; Furlag - Krassó vm. 1863; Furta - Bihar vm. 1863; Fülek - Nógrád vm. 1863; Gács - Nügrád vm. 1863; Gakova, Gákova - Bács vm. 1806, 1828, 1863; Galántha - Pozsony vm. 1863; Galgó - Belső-Szolnok vm. 1806; Galgóc, Galgócz - Nyitra vm. 1552, 1806, 1828, 1863; Gálszécs - Zemplén vm. 1863; Gara - Bács vm. 1806, 1828, 1863; Germanicus Lugos - Krassó vm. 1810, 1828, 1863 /Német- és Oláh-Lugos/; Germanicus Oravicza -Krassó vm. 1810, 1828, 1863 /Német Oravitza/; Geszt - Bihar vm. 1863; Girált - Sáros vm. 1863; Glozsán - Bács vm. 1863; Gödöllő - PSS vm. 1863; Gödre -Baranya vm. 1863; Gollnicz-bánya - Szepes vm. 1863; Gönyő, Gönyű - Győr vm. 1806, 1828, 1863; Gross-Kakova - Krassó vm. 1806; Gyála, Gyala - Torontál vm. 1863; Gyapju - Bihar vm. 1806, 1822, 1863; Gyertyámos - Torontál vm. 1863; Gyoma - Békés vm. 1863; Gyorok - Arad vm. 1863; Gyöngyös v. Gyöngyössinum - Heves vm. 1806, 1828, 1863; Győr, Jaurinum, Raab, Ráb - Győr vm. 1704 után, 1806, 1828, 1863; Gyula, Gyula Germanicus - Békés vm. 1806, 1828, 1863; Hajdú-Böszörmény - Hajdú Kerület 1863; Hajdúhadház, Hadház, Hatház - Hajdú Kerület 1806, 1828, 1863; Hajdúnánás - Hajdú Kerület 1863; Hajdúszoboszló, Szoboszló - Hajdú Kerület 1806, 1828, 1863; Hajdú-Vámos-Pércs - Hajdú Kerület 1863; Háhot, Alsó-Hahót - Szala vm. 1810, 1828; Hajnik - Zólyom vm. 1863; Halas - Kiskunsági Kerület 1806, 1828, 1863; Halmi - Ugocsa vm. 1806, 1828, 1863; Hanusfalva, Hanusfalu - Sáros vm. 1863; Harsány - Borsod vm. 1806, 1828; Hatvan, Hatvanium - Heves vm. 1704 után, 1806, 1822, 1863; Hegyes - Bács vm. 1806, 1828, 1863; Herczegszőllős - Baranya vm. 1806, 1828, 1863; Heves - Heves vm. 1863; Hibbe, Gajba, Geib - Liptó vm. 1552, 1704 után, 1806; Hidás Nemethi 1828, 1863; Hidvég - Vas vm. 1863; Hismun /?/ 1554; Hód-Mező-Vásárhely - Csongrád vm. 1863; Hódságh-Bács vm. 1863; Holics - Nyitra vm. 1806; Hollod - Bihar vm. 1863; Homonna - Zemplén vm. 1863; Horgas, Horgos - Csongrád vm. 1806, 1828, 1863; Horka - Szepes vm. 1806, 1828, 1863; Hortobágy - Bihar vm. 1704; Hosazúpályi, Hosszú-Pályi - Bihar vm. 1806, 1828; Högyész-Tolna vm. 1863; Hradek - Liptó vm. 1863; Huszt - Máramaros vm. 1863; Igal - Somogy vm. 1863; Igló - Szepes vm. 1863; Iharos-Berény, Iháros-Berény - Somogy vm. 1810, 1828, 1863; Illava-Trencsén vm. 1863; Illoba - Szatmár vm. 1806, 1828; Inarcs, Inárcs - PPS vm. 1810, 1828; Ipolyság, Ipoly Ságh, Sahy - Hont vm. 1806, 1828, 1863; Irsa - PSS vm. 1863; Istvándi - Somogy vm. 1810, 1828; Izsák - PPS vm. 1806, 1828, 1863; Jablonka - Árva vm. 1863; Jám - Krassó vm. 1863; Jánosháza - Vas vm. 1863; Jász-Apathi - Jász Kerület 1863; Jász-Berény - Jász Kerület 1806, 1828, 1863; Jászó-Újfalu - Abaúj vm. 1828; Jolsva - Gömör vm. 1863; Jószáshely - Arad vm. 1863; Jut - Somogy vm. 1806; Kaba - Bihar vm. 1863; Kaczkó - Belső-Szolnok vm. 1806; Kalocsa, Colocza, Kalótsa - PPS vm. 1828; Kákova - Krassó vm. 1810, 1828, 1863; Kapnikbánya - Kővár Vidéke 1863; Kápolna - Heves vm. 1806, 1828; Kaposvár - Somogy vm. 1863; Kapuvár - Sopron vm. 1863; Karád - Somogy vm. 1863; Karánsebes - Wallachisch-Illyrisches Regiment 1806, 1863; Karász - Szabolcs vm. 1863; Kardszag-Újszállás, Karczag - Nagykun Kerület 1806, 1828, 1863; Kassa - Abaúj vm. 1552, 1704 után, 1806, 1828 /Postae Praefectura/, 1863; Kecskemét, Kecskemethinum, Ketskeméth - PPS vm. 1806, 1828, 1863; Kéménd - Esztergom vm. 1806, 1828, 1863; Kémer - Kraszna vm. 1806; Kerepes - PPS vm. 1810, 1828, 1863; Késmárk - Szepes vm. 1863; Keszthely - Szala vm. 1806, 1863; Kétegyház - Arad vm. 1863; Kevermes - Arad vm. 1863; Király-Helmecz - Zemplén vm. 1863; Királyhida - Mosony vm. 1540, 1863 /Lajtha-Bruck magyar része, Bruck an der Leytha ungarisch Seitz/; Királytelek /Níregyháza része/ - Szabolcs vm. 1806; Kisbér - Veszprém vm. 1863; Kis-Betskerek, Minus-Betskerek, Klein Betschkerek, Kis-Becskerek 1810, 1828; Kisczell - Vas vm. 1863; Kisjenő - Arad vm. 1863; Kis-Kend - Küküllő vm. 1806; Kis-Kőrös - PPS vm. 1863; Kis-Marja - Bihar vm. 1863; Kis-Marton, Kis-Márton - Sopron vm. 1863; Kisócz - Szepes vm./?/ 1552; Kisszeben - Sáros vm. 1863; Kistapolcsány - Bars vm. 1704 után; Kis-Telek - Csongrád vm. 1806, 1828, 1863; Kis-Újszállás - Nagykun Kerület 1863; Kisvárda - Szabolcs vm. 1806, 1863; Kiszeten, Kiszető, Kiszetó - Temes vm. 1806, 1828, 1863; Kis-Zombor - Torontál vm. 1863; Kolostor-Szentgyörgy - Temes vm. 1863; Kolozsvár - Kolozs vm. 1806, 1863; Komárnik - Sáros vm. 1806; Komárom, Comaromium, Komorn, Komárno - Komárom vm. 1540, 1704 után, 1806, 1828, 1863 /Rév-Komárom/; Komlós, Nagy-Komlós, Bánát-Komlós - Torontál vm. 1806, 1828, 1863; Koritnó - Nyitra vm. 1552; Kornia - Wallachisch-Illyrisches Regiment 1806; Korotnok, Korottnok, Koritne - Szepes vm. 1704 után, 1806, 1828; Korpona - Hont vm. 1863; Kossova - Krassó vm. 1806, 1863; Kotori - Szala vm. 1806; Köbölkut - Esztergom vm. 1863; Köpcsén, Köpcsény - Mosony vm. 1806, 1863; Körmend - Vas vm. 1554, 1806, 1863; Körmöcz-Bánya, Kremnitz - Bars vm. 1806; Körösbánya - Zaránd vm. 1863; Körös-Ladány - Békés vm. 1863; Kőrösmező - Máramaros vm. 1863; Kőszeg, Ginsium, Kőszegh, Güns, Kyseg - Vas vm. 1806, 1828, 1863; Kötegyán - Bihar vm. 1863; Kudricz - Temes vm. 1810, 1828, 1863; Kula - Bács vm. 1863; Kun-Szent-Miklós 1806, 1828, 1863 - Kiskun Kerület; Kurtits - Arad vm. 1863; Laczháza, Latzháza - 1810, 1828, 1863 /Kiskun Kerület/; Lagerdorf-Deutsch-Banatisches Regiment 1806, 1863; Lakompak - Sopron vm. 1863; Lapáncza, Lapántsa - Baranya vm. 1806, 1828, 1863; Laskafalu, Laskafalva - Baranya vm. 1806, 1828, 1863 /Laskafeld/; Lébény-Szent-Miklós - Győr vm. 1863; Legrad - Szala vm. 1828; Léka - Vas vm. 1863; Lemes - Sáros vm. 1806, 1828; Lendva, Alsó-Lendva - Szala vm. 1863; Lengyeltót - Somogy vm. 1863; Lepsény - Veszprém vm. 1806, 1828, 1863; Lesnek - Hunyad vm. 1806; Letenye - Szala vm. 1863; Léva - Bars vm. 1704 után, 1806, 1863; Licsérd - Sáros vm. 1704 után; Lippa - Temes vm. 1810, 1828, 1863; Liptószentmiklós - Liptó vm. 1552, 1863; Liszka - Abaúj vm. 1863; Losonc - Nógrád vm. 1704 után, 1863; Lovrin - Torontál vm. 1863; Lőcse, Leutsovia, Lőtse, Leutschaz, Levoca - Szepes vm. 1552, 1704 után, 1806, 1828, 1863; Lövő - Szala vm. 1806; Lucsivna, Lucsiona, Lautsburg - Szepes vm. 1552, 1704 után, 1828, 1863; Lugos - Lásd: Germanicus Lugos és Valachisch Lugos; Lunkány - Krassó vm. 1863; Mágocs - Baranya vm. 1863; Magyar-Egregy - Közép-Szolnok vm. 1806 ; Magyar-Lápos - Kővár-Vidéke 1863; Magyar Ludas -? 1806; Magyarkanizsa, Ó-Kanisa, Kis-Kenisa - Bács vm. 1806, 1828, 1863; Magyar-Óvár - Mosony vm. 1704 után, 1863; Magyarroszlavicza - Sáros vm. 1863; Magyarszék - Baranya vm. 1863; Magyar Zsombor, Sombor - Kolozs vm. 1704 után, 1806; Makó - Csanád vm. 1863; Malacka - Pozsony vm. 1806, 1863; Mándok - Szabolcs vm. 1863; Máramarossziget - Máramaros vm. 1806, 1828, 1863; Marczali, Marczal - Somogy vm. 1806, 1863; Margitta - Bihar vm. 1704 után, 1806, 1863; Maros-Vásárhely - Maros Széke 1806, 1863; Martonyvásár, Marton-Vásár - Fejér vm. 1806, 1828, 1863; Mátészalka - Szatmár vm. 1704 után, 1863; Medgyes - Megyes Széke 1806, 1863; Meggyaszó-Zemplén vm. 1704 után; Mehadia - Wallachisch-Illyrisches Regiment 1806, 1863; Melencze - Torontál vm. 1806, 1863; Mélykút - Bács vm. 1806, 1828, 1863; Mező-Eőrs - Győr vm. 1863; Mező-Kászony - Bereg vm. 1863; Mező-Keresztes - Bihar vm. 1863; Mező-Kövesd - Borsod vm. 1806, 1828, 1863; Mező-Telegd - Bihar vm. 1806, 1828, 1863 /Tyilágdu/; Mező-Túr - Heves vm. 1863; Miava - Nyitra vm. 1863; Micske - Bihar vm. 1863; Mihály-Falva - Szabolcs vm. 1863; Miskocz, Miskolczinum - Borsod vm. 1806, 1828, 1863; Mocsonok - Nyitra vm. 1704 után; Modor - Pozsony vm.1806, 1863; Módos - Torontál vm. 1863; Mohács - Baranya vm. 1806, 1863; Mokrin - Torontál vm. 1806, 1863; Monor - PPS vm. 1863; Monostor - Temes vm. 1810, 1828, 1863; Moór - Fejér vm. 1863; Moravicza - Temes vm. 1806, 1863; Moriczfeld - Temes vm. 1863; Moson, Mosony, Mosonium, Wieselburg - Mosony vm. 1806, 1828, 1863; Munkács - Bereg vm. 1704 után, 1806, 1863; Muraszombat - Vas vm. 1863; Muzsla - Esztergom vm. 1863; Nádas - Pozsony vm. 1863; Nádudvar - Szabolcs vm. 1806, 1828, 1863; Nagyatád - Somogy vm. 1863; Nagybajom - Somogy vm. 1863; Nagybánya - Szatmár vm. 1806, 1828, 1863; Nagy-Báród - Bihar vm. 1806, 1828, 1863; Nagy-Barom, Gross-Warasdorf - Sopron, 1810, 1828, 1863; Nagy-Becskerek, Magnum-Becskerek, Gross-Betschkerek, Welky Beckerek - Torontá1 vm. 1806, 1828, 1863; Nagy-Bereg, Beregh - Bereg vm. 1806; Nagy-Bittse - Trencsén vm. 1863; Nagy-Czenk - Sopron vm. 1863; Nagy-Dorogh - Tolna vm. 1863; Nagy-Enyed - Alsó Fejér vm. 1806, 1863; Nagy-Halmágy - Zaránd vm. 1863; Nagy Höfflein, Gross Hoflein, Nagy-Höflány - Sopron vm. 1810, 1828, 1863; Nagy-Igmánd - Komárom vm. 1883; Nagy-Ilonda - Belső-Szolnok vm. 1806, 1863; Nagy-Kálló - Szabolcs vm. 1704 után, 1806, 1828, 1863; Nagy-Kanisa, Gross-Kanischa - Szala vm. 1806, 1828, 1863; Nagy-Kapos - Ung vm. 1863; Nagy-Károly, Magno-Karolyinum, 1806, 1828, 1863; Nagy-Káta - PPS vm. 1863; Nagy-Kér, Vetus Kéér - Bács vm. 1704 után, 1806, 1828; Nagy-Kikinda, Magno Kikinda - Torontál vm. 1806, 1828; Nagy-Kőrös - PPS vm. 1806, 1828, 1863; Nagy-Kun-Madaras - Nagykun Kerület 1863; Nagy-Lak - Csanád vm. 1863; Nagy-Lak, Öreg-Lak - Somogy vm. 1806, 1828, 1863; Nagy-Létha - Bihar vm. 1828, 1863; Nagy-Marton - Sopron vm. 1863; Nagy-Mihály, Mihalowce - Zemplén vm. 1806, 1828, 1863; Nagy-Rippin, Gross-Ripin, Ripény, Ripne - Nyitra vm. 1552 után, 1810, 1828; Nagy-Rőcze - Gömör vm. 1863; Nagy-Somkut - Kővár-Vidéke 1806, 1863; Nagy-Szalatna - Nógrád vm. 1863; Nagy-Szalatna - Zólyom vm. 1863; Nagy-Szalonte -Bihar vm. 1806, 1828, 1863; Nagy-Szeben, Hermanstadt, Hermannstadt, Sibiu - Szeben Széke 1552, 1806; Nagy-Szombat, Tyrnavia, Nagy-Szombath, Tyrnau, Trnava 1810, 1828, 1863; Nagy-Szőllős - Ugocsa vm. 1810, 1828, 1863; Nagy-Tapolcsány, Nagy-Tapolcsán, Gross-Tapoltschan, Welke Tapoltschan - Nyitra vm. 1704 után, 1810, 1828, 1863; Nagy-Tokaj, Tokaj - Zemplén vm. 1863; Nagy-Várad - Bihar vm. 1704 után, 1810, 1828, /Magno Varadinum, Gross-Wardein, Welky Waradin, Várágye/ 1863; Nagy-Váson - Veszprém vm. 1810; Nagyzerind, Nagy Zerénd - Arad vm. 1810, 1828, 1863; Nagy-Zsám - Temes vm. 1863; Nahács - Pozsony vm. 1863; Námesztó - Árva vm. 1863; Nedozser, Nedozor-Turóc vm. 1552; Nagy-Szombat - Pozsony vm. 1545, 1547; Nemes Militits - Bács vm. 1828; Nemes-Vid, Vid - Somogy vm. 1810, 1828, 1863; Német-Boly - Baranya vm. 1863 ; Német-Keresztúr - Sopron vm. 1863; Németlad - Somogy vm. 1863; Német-Oravicza - Krassó vm. 1863; Német-Szentmihály, Gross Petersdorf - Vas vm. 1863; Német-Szentpéter - Temes vm. 1863; Német-Újvár - Vas vm. 1863; Neszmél, Neszmély - Komárom vm. 1810, 1828, 1863; Neudorf - Deutsch-Banatisches Regiment 1810, 1863; Nocsoa, Nolcsovo, Nolcovo, Nolcsó - Turócz vm. 1552, 1704 után, 1810, 1828; Nöger - Veszprém vm. 1540; Nyerges-Újfalu - Esztergom vm. 1810, 1863; Nyír-Adony - Szabolcs vm. 1863; Nyír-Bakta - Szabolcs vm. 1863; Nyír-Báthor - Szabolcs vm. 1810, 1828, 1704 után, 1863; Nyíregyháza - Szabolcs vm. 1704 után, 1810, 1863; Nyiresfalva, Dunkowica - Bereg vm. 1810, 1828; Nyitra, Nitria, Neutra, Nitra 1810, 1828, 1863; Nyitra-Zsámbokrét, Nitra-Zsambokréth, Nitranske Zambokreti - Nyitra vm. 1704 után, 1810, 1828, 1863; Óbuda, Buda Vetus - PPS vm. 1810, 1863; Ócsa - PPS vm. 1810, 1828; Ocsova - Zólyom vm. 1704 után; Odvos - Arad vm. 1863; Ó-Falu - Szepes vm. 1863; Ó-Gyala, Ó-Gyalla - Komárom vm. 1863; Óhegy - Zólyom vm. 1863; Ó-Kanizsa - Bács vm. 1863; Ókér - Bács vm. 1863; Okolicsna, Okolicsnó - Liptó vm. 1810, 1828; Olaszi - Szepes vm. 1704 után - Szepesi XVI Város, 1863; Olaszliszka, Olaszy-Liszka - Zemplén vm. 1810, 1828, 1863; Ó-Lubló - Szepesi XVI Város, 1863; Ónod - Borsod vm. 1863; Óparas -? 1558; Oravica, Germanicus Oravicza - Krassó vm. 1810, 1828, /Német-Oravicza/ 1863; Orosháza, Oroszháza - Békés vm. 1810, 1828, 1863; Oroszlámos, Oroszlányos - Torontál vm. 1863; Orsova - Lásd: Orschova!; Ó-Stubnya - Turócz vm. 1863; Oszada - Liptó vm. 1810, 1828, 1863; Ó-Szeged - Torontál vm. 1863; Oszlán, Oszlány, Oslan - Bars vm. 1828, 1863; Óvár - Zólyom vm. 1810; Ökörmező - Máramaros vm. 1863; Öreglak - Somogy vm. 1863; Örkény - PPS vm. 1810, 1828, 1863; Öttevény, Eöttevény, Hochstrass - Győr vm. 1810, 1828; Pacsa - Zala vm. 1863; Páka -/?/ 1806; Paks - Tolna vm. 1810, 1828, /Nagy-Paks/ 1863; Palota, Várpalota - Veszprém vm. 1810, 1828, 1863; Pancsova-Deutsch-Banatisches Regiment 1806, 1863; Pandorf, Parndorf - Mosony vm. 1810, 1863; Pankota - Arad vm. 1863; Pápa - Veszprém vm. 1828, 1863; Papina, Popina - Zemplén vm. 1863; Parabuty - Bács vm. 1863; Paraga - Bács vm. 1863; Pásztó - Heves vm. 1863; Patóháza - Szatmár vm. 1863; Pécs, Péts, Quinque Ecclesiae, Fünfkirchen, Peti Kosteli - Baranya vm. 1810, 1828, 1863; Pécska, Pétska - Arad vm. 1863; Pécsvár, Pécsvárad - Baranya vm. 1863; Pereszlény - Nyitra vm. 1863; Perjámos - Temes vm. 1863; Perlak - Szala vm. 1863; Pest, Pestinum, Pesth, Pesst 1810, 1828, 1863; Pétervásár - Heves vm. 1863; Petőszinye - Abaúj vm. 1863; Petrovácz - Bács vm. 1863; Pilis - PPS vm. 1863; Pinkafő - Vas vm. 1863; Piskolt - Bihar vm. 1810, 1863; Pocsaj, Pótsaj - Bihar vm. 1810, 1828; Polena - Bereg vm. 1863; Poprád - Szepes vm. 1863; Poroszló - Heves vm. 1863; Pozsony, Posonium, Pisonium, Posony, Pressburg, Pressporek - Pozsony vm. 1552, 1752. szept. 18, 1810, /Postae Praefectura/ 1828, 1863; Pöstyén - Nyitra vm. 1863; Predmir - Trencsén vm. 1863; Privigye, Prividia, Priewidz, Priwica - Nyitra vm. 1828, 1863; Promontor, Budafok - PPS vm. 1863; Pucho - Trencsén vm. 1863; Pusztapéteri - PPS vm. 1810; Putnók - Gömör vm. 1704 után, 1863; Püspökladány - Bihar vm. 1863; Rába-Keresztur -Vas vm. 1810; Rába-Szent-Mihály - Győr vm. 1810; Rácz-Becs, Óbecse - Bács vm. 1806, 1863; Rácz-Keve - PPS vm. 1863; Radna - Arad vm. 1863; Rajka, Ragendorf - Mosony vm. 1810, 1828, 1863; Rakolcz - Nyitra vm. 1863; Rákospalota - PPS vm. 1863; Rakovitz - Nyitra vm. 1863; Rátót - Vas vm. 1863; Regede - Vas vm. 1863; Régény -Bihar vm. 1810; Rékas, Rékás - Temes vm. 1810, 1828, 1863; Remete - Bihar vm. 1810 /Sarkad ksg. kt.-e/; Remette - Szepes vm. 1810, 1828/?/; Ressicza - Krassó vm. 1863; Rétságh, Rét-Ság, Récsag - Nógrád vm. 1810, 1828; Revuca - Liptó vm. 1704 után; Rima-Brézó - Gömör vm. 1863; Rima-Szombat, Gross-Steffelsdorf, Rimawka Sobota 1704 után, 1810, 1828, 1863; Rittberg - Temes vm. 1863; Rózsahegy, Rosenberga, Rosenberg, Ruzemberg - Liptó vm. 1552, 1704 után, 1810, 1828, 1863; Rozsnyó, Rosnyó, Rosnavia, Rosnyo-Bánya, Rosenau, Roznava - Gömör vm. 1810, 1828, 1863; Rudno, Rudnó - Turócz vm. 1810, 1828, 1863; Rusckberg - Krassó vm. 1863; Saág - Temes vm. 1863; Saáp - Bihar vm. 1863; Sabaria - Lásd: Szombathely!; Sajókaza - Borsod vm. 1704 után; Sajtoskál - Sopron vm. 1863; Sárfő, Sárffeő - Pozsony vm. 1810, 1828; Sarkad, Sarkád - Bihar vm. 1810, 1828, 1863; Sárkány - Fogaras Vidéke 1810, 1863; Sár-Keresztur - Fejér vm. 1863; Sáros-Nagy-Patak - Zemplén vm. 1863; Sárközújlak - Szatmár vm. 1863; Sárvár - Vas vm. 1863; Sasvár, Sassin, Schosberg - Nyitra vm. 1810, 1863; Sárosalja-Ujhely, Sátor Allya Ujhely - Zemplén vm. 1810, 1828, 1863; Segesvár, Schässburg - Segesvár Széke 1810, 1863; Selmecbánya, Schemniczium, Selmetz-Bánya, Schemnitz, Banska Scavnica - Hont vm. 1704 után, 1810, 1828, 1863; Sellye - Nyitra vm. 1863; Siklós, Siklossinum 1810, 1828, 1863; Silingyia - Arad vm. 1863; Simánd, Edelspacher Simánd - Arad vm. 1810, 1828, 1863; Simontornya - Tolna vm. 1863; Siófok - Veszprém vm. 1863; Sircz, Gschiesz, Csésznó - Sopron vm. 1810; Siroka - Sáros vm. 1552 után, 1863; Soborsin - Arad vm. 1863; Solt - PPS vm. 1863; Sombor - Kolozs vm. 1806; Somkerék - Belső Szolnok vm. 1810, 1863; Somlyó - Kraszna vm. 1704, /Szilágy-Somlyó, Schimlou/ 1806, 1863; Somorja - Pozsony vm. 1810, 1863; Somos - Sáros vm. 1552 után; Sopron, Sopronium, Soprony, Oedenburg, Ödenbürg, Shapron, Sopron - Sopron vm. 1553, 1810, 1828, 1863; Soroksár - PPS vm. 1810, 1828, 1863; Sörnye - Somogy vm. 1863; Stanisits - Bács vm. 1863; Steinbach, Gyekis, Steinpach - Hont vm. 1810, 1828; Stomfa, Stompha, Stampfen, Stupawa - Pozsony vm. 1810, 1828, 1863; Stridó - Szala vm. 1863; Sugatag /Akna-Sugatag + Falu-Sugatag/ - Máramaros vm. 1863; Sümegh, Simegh - Szala vm. 1810, 1828, 1863; Svábócz, Schwabsdorf, Swabowce - Szepes vm. 1704 után; Szabadka, Maria-Theresiopel, Maria-Theresiopolis - Bács vm. 1810, 1828, 1863; Szabad-Szállás-Kiskun Kerület, 1810, 1828, 1863; Szakál - Nógrád vm. 1810, 1863; Szakállosfalva, Szakállas - Kővár Vidéke 1810; Szakollicsna, Szokolocz /?/ - Nyitra vm. /?/ 1704 után; Szakul, Szákul - Krassó vm. 1810, 1863; Szalabér, Zalabér - Szala vm. 1810; Szala-Egerszeg, Zála-Egerszegh, Zalaegerszeg - Szala vm. 1810, 1828, 1863; Szalánta - Baranya vm. 1828; Szalonta, Nagy-Szalonta - Bihar vm. 1863; Szamos-Ujvár - Belső Szolnok vm. 1810; Szántó - Abaúj vm. 1863; Szántó-Vizsoly Abaúj vm. 1863; Szány, Szany - Sopron vm. 1863; Szárcsa - Torontál vm. 1863; Szarvas - Békés vm. 1863; Szászka Germanicus - Krassó vm. 1828, 1863; Szászrégen - Torda vm. 1806, 1863; Szászváros - Brooser-Stuhl /Szászváros Széke/ 1552, 1806, 1863; Szatmár, Szatmár-Németi - Szatmár vm. 1810, 1863; Szatymáz, Szatmaz /Szeged része/ - Csongrád vm. 1810, 1828; Szécsény - Nógrád vm. 1863; Szederkény, Suderkin - Baranya vm. 1828, 1863; Szeged, Szegedinum, Szegedin - Csongrád vm. 1810, 1828, 1863; Székás - Krassó vm. 1828, 1863; Szekcső - Baranya vm. 1863; Székelyhid - Bihar vm. 1810, 1828, 1863; Székes, Székás, Sehash - Temes vm. 1828; Székesfehérvár, Alba, Stuhlweissenburg - Fejér vm. 1810, 1828, 1863; Szemes - Somogy vm. 1810, 1828, /Falu-Szemes/ 1863; Szencz, Szempcz, Wartberg - Pozsony vm. 1552, 1863; Szendrő - Borsod vm. 1863; Szenicz, Szénásfalu - Bars vm. 1863; Szent András, Swati Andrej - Zólyom vm. 1863; Szent Endre, Sanct Andrae - PPS vm. 1863; Szentes - Csongrád vm. 1810, 1828, 1863; Szentgotthárd - Vas vm. 1863; Szent-Ivány - Baranya vm. 1828; Szentkereszt - Bars vm. 1863; Szent-Lőrintz - Baranya vm. 1828, 1863; Szent-Márton-Győr vm. 1863; Szent-Márton-Turócz vm. 1863; Szentpéter /Sajó/ - Borsod vm. 1863; Szény, Szin, Seny - Torna vm. 1828; Szepesolaszi, Wallendorf - XVI Szepesi Város 1863; Szepesváralja, Szepes-Várallja, Kirchdrauf, Podhrad - XVI Szepesi Város 1863; Széplak - Bihar vm. 1863; Szepsi - Abaúj vm. 1863; Szerdahely - Szerdahely Széke 1552, 1810, 1863; Szered - Pozsony vm. 1863; Szerednye - Ung vm. 1810, 1828, 1863; Szerencs - Zemplén vm. 1704 után, 1863; Szernye - Bereg vm. 1704 után; Szexard, Szekszárd - Tolna vm. 1810, 1828, /Szegzárd/ 1863; Sziget, Szigethum, Szihot - Máramaros vm. 1810, 1828, 1863; Szigetvár, Szigethvár, Gränz-Sziget - Somogy vm. 1810, 1828, 1863, 1558; Szikszó - Abaúj vm. 1704 után, 1810, 1828; Szilágycseh, Silagu Csehelu, Silagu Csehehu - Közép Szolnok vm. 1863; Szilágy-Somlyó, Schimloú - Kraszna vm. 1863; Szinna - Abaúj vm. 1704 után; Szinye - Abaúj vm. 1828; Szinyér-Várallya - Szatmár vm. 1863; Szirák - Nógrád vm. 1863; Szlatina - Wallachisch Illyrisches Regiment 1810, 1863; Szob - Hont vm. 1863; Hajdúszoboszló - Hajdú Kerület 1810, 1828, 1863; Szobránc - Ung vm. 1808, 1828, 1863; Szolnok, Szolnokinum - Heves vm. 1810, 1828, 1863; Szombathely, Sabaria, Steinamanger 1810, 1828, 1863; Szomolnok, Szomolnokinum, Schmölnitz, Szmolnik - Szepes vm. 1810, 1828, 1863; Szonta Bács vm. 1863; Szőllős-Györök - Somogy vm. 1810, 1828, 1863; Sztropkó - Zemplén vm. 1863; Szucsán, Szucsány-Turócz vm. 1552; Tab - Somogy vm. 1863; Tálya - Zemplén vm. 1704 után, 1810, 1828, 1863; Tamási - Tolna vm. 1863; Tápió-Szele - PPS vm. 1810, 1828, 1863; Tapolcsán - Lásd: Nagytapolcsány!; Tapolcza - Zala vm. 1863; Táp-Szent-Miklós - Győr vm. 1863; Tardoskedd - Nyitra vm. 1704 után; Tarpa - Bereg vm. 1704 után; Tasnád, Trestenberg, Teschnáda - Közép-Szolnok vm. 1863; Tata, Totis - Komárom vm. 1863; Técső - Máramaros vm. 1863; Temerin - Bács vm. 1810, 1828, 1863; Temesvár, Temesvárinum, Temeschwar, Timisoara - Temes vm. 1806, 1828 /Postae Praefectura/, 1863; Tenke, Tyinka - Bihar vm. 1863; Teregova-Wallachisch-Illyrisches Regiment 1806, 1863; Teplicz, Teplitz - Szepes vm. 1806; Teplicz - Trencsén vm. 1863; Ternye, Terna - Sáros vm. 1806; Tetény - PPS vm. 1810, 1828, 1863; Téth - Győr vm. 1806, 1828, 1863; Thurdossin - Árva vm. 1863; Tiszacsege, Csege - Szabolcs vm. 1704 után, 1863; Tisza Lök - Szabolcs vm. 1863; Tiszaújhely-Ugocsa vm. 1704 után; Tiszaújlak - Szatmár vm. 1863; Tiszolc, Tiszólcz, Theiszholcz, Tiszovecz - Gömör vm. 1863; Tokaj - Zemplén vm. 1704 után, 1810, 1828, 1863; Tolna - Tolna vm. 1810, 1828, 1863; Topolya - Bács vm. 1810, 1828, 1863; Torda, Thorda, Thorenburg - Torda vm. 1863; Tornallya, Tornállya - Gömör vm. 1810, 1828, 1863; Tornócz - Nyitra vm. 1863; Tótkomlós, Tóth Komlós - Békés 1806, 1828, 1863; Tót-Próna, Windisch-Proben - Turócz vm. 1552, 1704; Tótvárad, Tóthvárad - Arad vm. 1863; Tót-Zsámbokrét - Nyitra vm. 1552; Török-Becse - Torontál vm. 1863; Törökkanizsa - Torontál vm. 1863; Török-Szent-Miklós - Heves vm. 1810, 1828, 1863; Tövis - Alsó Fejér vm. 1806, 1863; Trebusa - Máramaros vm. 1863; Trencsén, Trentsinium - Trencsén vm. 1810, 1863; Turán - Turócz vm. 1863; Turkeve - Nagykun Kerület 1863; Turócz-Zsámbokrét - Turócz vm. 1552, 1704; Udvarhely, Székelyudvarhely - Udvarhely Széke 1810, 1863; Új-Arad - Temes vm. 1863; Ujbánya - Bars vm. 1863; Újhely - Abaúj vm. 1863; Uj-Pécs - Torontál vm. 1863; Új-Pest, Neu-Pesth - PPS vm. 1863; Új-Szent-Anna - Arad vm. 1863; Ujszivatz - Bács vm. 1863; Új-Szőny - Komárom vm. 1810, 1828; Új-Verbász, Neo Verbász - Bács vm. 1810, 1828, 1863; Ulma-Deutsch-Banatisches Regiment, 1810, 1863; Ungvár - Ung vm. 1704 után, 1810, 1828, 1863; Üllő - PPS vm. 1863; Ürmény, Urmince - Nyitra vm. 1863; Vácz, Waitzen, Vatzium - PPS vm. 1810, 1828, 1863; Vadkert - Nógrád vm. 1704 után; Vadkert - PPS vm. 1810, 1828; Vágbesztercze - Trencsén vm. 1863; Vág-Újhely - Nyitra vm. 1552, 1810, 1863; Vajja - Maros Széke 1806, 1863; Valaska Bella - Nyitra vm. 1810; Válaszut - Doboka vm. 1806, 1863; Vállaj - Szatmár vm. 1810, 1828, 1863; Vámosfalva, Mjtna - Nógrád vm. 1704 után, 1810, 1863; Vámos-Pércs, Hajdú-Vámos-Pércs, Vámos-Pircs - Szabolcs vm. 1863; Varannó - Zemplén vm. 1863; Város-Lőd, Lövöld - Veszprém vm. 1828, 1863; Devecser-Vásárhely, Vásárhely - Veszprém vm. 1810; Vásárosnamény - Bereg vm. 1704 után, 1863; Vaskoh - Bihar vm. 1863; Vasvár, Castrum Ferreum, Eisenburg, Zelezne Mesto - Vas vm. 1810, 1828, 1863; Vecse, Vécse, Vojczicz - Zemplén vm. 1810, 1828; Vécse, Hernád-Vécse - Abaúj vm. 1828; Végles, Véghles 1806; Veiskirchen, Fehértemplom - Wallachisch-Illyrisches Regiment 1806, 1863; Velejte, Veljati-Zemplén vm. 1810, 1828, 1863; Velencze - Fejér vm. 1828, 1863; Verebély - Bars vm. 1810, 1828, 1863; Verőcze - Nógrád vm. 1863; Verschitz, Versec, Versetz, Werschetz, Versihce - Temes vm. 1810, 1828, 1863; Vése - Somogy vm. 1863; Veszprém, Veszprimium, Veszprim - Veszprém vm. 1810, 1828, 1863; Vihidna, Wichodna - Liptó vm. 1810, 1828, 1863; Világos, Ó-Világos + Magyar-Világos, Sirie - Arad vm. 1863; Vilmány - Abaúj vm. /?/ 1704 után; Vimpácz - Sopron vm. 1863; Vinga, Theresiopel - Temes vm. 1863; Vissó, Alsó-Vissó + Felső-Vissó + Közép-Vissó - Máramaros vm. 1863; Vizsoly - Abaúj vm. 1810, 1828; Vörösvár, Veresvár - PPS vm. 1810, 1828, 1863; Vum -? 1552; Zákány - Somogy vm. 1810, 1828, 1863; Zalabér - Zala vm. 1863; Zalaegerszeg - Zala vm. 1863; Zám - Arad vm. 1863; Zelene- Nógrád vm. 1810, 1828; Zseléz, Zeléz, Zeliz - Bars vm. 1863; Zerénd - Lásd: Nagy Zerind!; Zilah, Zilaj, Waltenberg, Zillenmarkt - Közép Szolnok vm. 1704 után, 1810, 1863; Zillés -? 1810; Zircz - Veszprém vm. 1863; Zólyom, Vetusolium, Veterosolium, Ó-Zólyom, Alt Sohl, Zwolen-Zólyom vm. 1704 után, 1863; Zomba - Tolna vm. 1863; Zombor, Zomborinum - Bács vm. 1810, 1828, 1863; Zurány, Zurndorf - Mosony vm. 1863; Zsadány - Abaúj vm. 1863; Zsámbokrét - Turócz vm. 1810, 1828; Zsarnócza - Bars vm. 1863; Zsebely, Schebel, Xebel, Sebel - Temes vm. 1810, 1828, 1863; Zseléz, Zseliz - Bars vm. 1863; Zsolna, Solna, Sillein, Zilina - Trencsén vm. 1810, 1828, 1863; Zsombolya, Haczfeld, Hatzfeld - Torontál vm. 1863; Zurány - Mosony vm. 1863. */A fenti helységek 1863-ban az alábbi szervezet szerinti postaigazgatóságok alá tartoztak:
Kassai Postaigazgatóság - Abaúj, Bereg, Gömör, Máramaros, Sáros, Szepes, Torna, Ugocsa, Zemplén vármegyékre és a XVI Szepesi Városok Kerületére kiterjedő hatósági körrel;
Nagyváradi Postaigazgatóság - Arad, Békés, Bihar, Csanád, Középszolnok, Kraszna, Szabolcs, Szatmár, Zaránd vármegyékre, Kővár Vidékére s a Hajdú Kerületre kiterjedő hatósági körrel;
Pesti Postaigazgatóság - Borsod, Csongrád, Esztergom, Fejér, Heves, Komárom /Duna jobb parti része/, Pest-Pilis-Solt vármegyékre és a Jász-Kun Kerületre kiterjedő hatósági körrel;
Pozsonyi Postaigazgatóság - Árva, Bars, Hont, Komárom /Duna-balparti része/, Liptó, Nógrád, Nyitra, Pozsony, Trencsén, Turócz, Zólyom vármegyékre kiterjedő hatósági körrel;
Soproni Postaigazgatóság - Baranya, Győr, Mosony, Somogy, Sopron, Tolna, Vas, Veszprém, Zala vármegyékre kiterjedő hatósági körrel;
Temesvári Postaigazgatóság - Bács, Krassó, Temes és Torontál vármegyékre kiterjedő hatósági körrel.
A fenti postadirektóriumokat 1750-ben állították fel, s az alájuk rendelt valamennyi postahely teljes felsorolását ezúttal közreadtuk. Még az 1681: XXVII.tc.-en alapuló 1715:XXII. tc. kimondta, hogy „az ország postamestere az alája rendelt postamesterekül s tisztekül Magyarországban csak magyar és pedig birtokos s /a hivatalon kívül/ az ország törvényeinek alávetett nemeseket mielőbb felvenni tartozzék” valamint hogy „l.§. A posta állomásokat pedig előbbi helyeiken meg kell hagynia. 2.§. S csak elegendő és” a királytól „helyben hagyott okból tehesse át”. 1819-ig nyolc igazgatóság alá tartozott a hazai levélposta igazgatása; ekkor csökkentették az itt leírt hatra. Egyidejűleg az erdélyi hivatalokat a Nagyszebeni Postaprefektura fogta össze /nevezetesebb postahelyeit - akárcsak a határőrvidékieket - ugyancsak felsoroltuk/. A HŐRV - felsorolásunkban Deutsch-Banatisches és Wallachisch-Illyrisches Regiment megjelölésekkel szereplő - postákat közvetlenül Bécsből irányították. Az 1848:III.tc. alapján ápr. 26-tól a posta vezetését a Földmívelés, Ipar- és Kereskedelemügyi miniszterre bízták. Az 1851-i postapátens alapján a posta áttérhetett a „Nagyüzemi postaszolgálat”-ra, sajnos az elnyomó osztrák kereskedelmi minisztérium alatt. 2/1867 után. Az 1867:XVI.tc.18.§-a kimondta, hogy „A posta- és távirda-ügy” /az első táviró összeköttetést Pozsony és Bécs között még 1847-ben létesítették/ „a két államterületen” /ti. MO-on és AUS-ban/ „külön, de a mennyiben a forgalom érdeke kívánja egyforma elvek szerint fog rendeztetni és igazgattatni. - Az állami posta- s távirdaintézet részére fenntartott jogok, az ezen intézetnek a közönség részéről használata, a postaküldeményekért való jótállás, a díjszabás /tariffák/, kezelés és számvitel iránt jelenleg fennálló határozmányok és szabályok csak a két törvényhozás, illetőleg a két kormány közös egyetértése útján, és mindkét területre nézve egyenlő módon változtathatók meg.” A Magyar királyi Földmívelés-, Ipar- és Kereskedelemügyi Miniszterium a postaügy vezetését MO és ERD területére 1867. máj. 1-jén, /Horvát-Szlavón társországokra 1868-ban/, a HŐRV-re 1871-ben/!/ vette át. /A HŐRV polgárosítása csak 1873-ban következett be./ Az 1874-i berlini, az 1878-i párizsi, majd az 1879-i lisszaboni postakongresszusokon való aktív részvételével hazánk a világpostaegyleti szerződésnek nem csupán egyik tagállama lett, de a XX.sz. fordulójára világhírre emelkedett kitűnő postaintézményt mutatott fel. Az első postabélyeg - amely már az M. kir. Posta feliratot hordta - 1871. május elsején jelent volt meg. Még 1869-ben az addigi három /Pest, Temesvár, Zágráb/ távirdaigazgatóság mellé újabb hármat szerveznek, Debrecenben, Kolozsvárott /1870/ és Nagykanizsán /1871/. 1881. máj. 1-jén Budapesten /az akkori Fürdő-utca 10.sz. alatt/ telefonközpont nyílik meg. 1888-tól a postaalkalmazottak mindhárom karába /a. az egyetemet végzett fogalmazási, b. az érettségizettek felügyelői, s c. a polgári iskolás ellenőri/ való bejutáshoz a Posta rangos szakképesítést követelt meg, amely után a jelölteknek tucatnyi szakvizsgát kellett kiállniuk. Rangsorolásuk mindezek eredményességi fokától függött. A fogalmazásiak, véglegesítésükhöz még a minisztérium bizottsága előtt un. közigazgatási vizsgákra voltak kötelezve; de képezték az intézmény altiszti személyzetét is, mert a járati /pályaudvari és mozgópostai szolgálatra/ beosztottak aprólékos postaföldrajzi ismeretek megszerzésére /vonalvizsgákra/ voltak kötelezve.
1887. szept. 1-től a postát, telefont s a távirdát egyesítették. 1896-ban a korábbi főigazgatóságot Postavezérigazgatósággá szervezik át. A M. kir. Postának AUS-tól való teljes függetlenségét az 1908:XII.tc. biztosította. 1909. máj. 1-től megindult a decentralizáció. Eszerint kilenc kerületi posta- és távirda igazgatóságot állítottak fel:
a/ Budapesten - Csongrád, Heves, Hont, JNkSz, Nógrád, PPSKk és Zólyom vm.-kre kiterjedő illetékességgel és hatósági körrel;
b/ Kassán - Abaúj-Torna, Bereg, Borsod, Gömör és Kis-Hont, Máramaros, Sáros, Szepes, Ugocsa, Ung, Zemplén;
c/ Kolozsvárott - Alsó-Fehér, Beszterce-Naszód, Brassó, Csik, Fogaras, Háromszék, Hunyad, Kis-Küküllő, Kolozs, Maros-Torda, Nagy-Küküllő, Szeben, Szolnok-Doboka, Torda-Aranyos és Udvarhely;
d/ Nagyváradon - Arad, Békés, Bihar, Csanád, Hajdú, Szabolcs, Szatmár, Szilágy;
e/ Pécsett - Baranya, Tolna, Somogy és Zala;
f/ Pozsonyban - Árva, Bars, Liptó, Nyitra, Pozsony, Trencsén és Turóc;
g/ Sopronban - Esztergom, Fejér, Komárom, Moson, Sopron, Győr, Vas és Veszprém;
h/ Temesvárott - Bács-Bodrog, Krassó-Szörény, Temes és Torontál ; - végül
/i/ Zagrebben Belovár-Körös, Lika-Krbava, Modrus-Rijeka, Pozega, Srijem, Varazdin, Virovitica és Zagreb vm.-kre kiterjedően. Fiume város és kerülete a budapesti igazgatóság, ill. vezérigazgatóság alá tartozott.
1920. jún. 4. után a posták /Ph + Pm + Pü/ száma 6808-ról 2399-re, az állami és vasúti táviróhivataloké 5425-ről 1918-ra, a távbeszélőhivataloké 2586-ról 979-re apadt. Ennek megfelelő szervezetben a postaigazgatóságok: Budapesten, Esztergom, Fejér, Nógrád és Hont kee. és PPSKk vm. aszódi, biai, gödöllői, gyömrői, központi, monori, nagykátai, pomázi, ráckevei, váci j.-ai, továbbá Budafok, Kispest, Pesterzsébet /akkor még Erzsébetfalva ksg., majd Pestszenterzsébet/, Rákospalota, Szentendre és Vá rt. /majd megyei/ városok; Debrecenben - Bihar, Borsod-Gömör és Kis-Hont kee., Hajdú, Heves, JNkSz, Abaúj-Torna, Szabolcs és Ung kee., Szatmár, Ügocsa és Bereg kee., Zemplén vm.-k; Szegeden - Bács-Bodrog, Csanád-Arad-Torontál kee., Békés, továbbá JNkSz vm. kunszentmártoni mezőtúri, túrkevei, valamint PPSKk vm. fentebb fel nem sorolt abonyi, alsódabasi, dunavecsei, kalocsai, kiskőrösi, kiskunfélegyházai, kunszentmimlósi j.-ai és Cegléd, Kalocsa, Kiskunfélegyháza, Kiskunhalas, Nagykőrös rt. /majd megyei/ városai; Pécsett - Baranya, Tolna, Somogy és Zala; Sopronban - Győr-Moson és Pozsony kee., Komárom, Sopron, Vas és Veszprém vm.-k területére kiterjedő illetékességgel és hatósági körrel. A megmaradt terület személyzetét s az idemenekültekét ei. 45%-kal szanálták /B-listázták/. A Budapesti Postaigazgatóság /amelyhez a Szfv. területe is tartozott/ és a Budapesti Távirda és Távbeszélő igazgatóság 1926 elejétől a Postavezérigazgatóságon belül működtek. E lexikon betűrendes részében valamennyi vonatkozó helységnél a postaszolgálat adatai szerepelnek. Igy - az 1867 utáni viszonylatban - azok szervezeti hovatartozása a fentiek alapján értelemszerű.
/E címszó elkészítésénél Vajda Endre postamúzeumi főigazgató külön e Lexikon részére nyújtott tanulmánya szolgált alapul./
