Püspökségek. Görögkatolikusok: Lugos, Ungvár /1775-től, a korábbi Csernekci rutén egyesült-~ 1649-1778, majd Munkács átm./, Nagyv…
Püspökségek. Görögkatolikusok: Lugos, Ungvár /1775-től, a korábbi Csernekci rutén egyesült-~ 1649-1778, majd Munkács átm./, Nagyvárad /román/, Nyíregyháza /magyar - előbb Hajdúdorog szh.-lyel/, Szamosújvár /örmény/. Görögkeleti; Fogaras /román - 1737-ig Alsószombatfalva szh.-lyel/, Temesvár /szerb - 1791-től/, Nagyvárad. Protestáns: Berethalom /szász-ev./, Miskolc /ev./, Nagyszeben /szász ág.-ev. konzisztórium és egyházkerület - 1553-tól/, Budapest /magyar ref./, Kolozsvár /magyar-ref./, Nagyvárad /magyar-ref. - 1920-tól/, Komárom /magyar-ref./, Miskolc /magyar-ref./, Debrecen /magyar-ref./, Budapest-Balassagyarmat /dunáninneni ág.- ev./, Pápa /dunántúli ág.-ev./ Budapest /bányai ág.-ev./, Nyíregyháza /tiszai ág.-ev./, Medgyes /szász egyházmegyei szh./, Brassó /szász-egyhm. szh./, Beszterce /szász-ev. egyhm. szh./, Nagyselyk /szász-ev. egyhm. szh./, Nagysink /szász-ev. egyhm. szh./, Kőhalom /szász-ev. egyhm. szh./, Szászrégen /szász-ev. egyhm. szh./, Kolozsvár /magyar-unitárius/. Római-katolikusok: Eger /érsekség, 1203/ Győr, Gyulafehérvár, Esztergom /érsekség, gkat. és romkat. vallási közp./, Nyitra, Rozsnyó; Szatmárnémeti /1804/, Veszprém, Szombathely /1777/, Nagyvárad, Temesvár, Vác, Kalocsa /érsekség/, Pécs, Székesfehérvár, Besztercebánya. A római katolikus egyházak latin nyelven, nemzeti jelleg nélkül. /Lásd még az egyes egyházak s a megnevezett helységek címszavainál!/
