PUTNOK
PUTNOK. Gömör vm. jszh. 200313–II., 5946 kh, 3863 m. /Putnok-város; + Dienes fala v. Dienesfalu p. + Grófi m. + Forrásvölgy./ Pm. Tb.Td.; Vá-Td. 124, 125. HGE: Putnoki Gőzmalom Rt.; Putnoki Téglagyár Rt.; Putnokfürdő Vállalat; Putnok és Vidéke Bortermelőinek Szövetsége Rt.; Putnoki Építőanyagipari Rt. /1908/; Putnoki Hitelbank Rt. /1903/; Putnoki Mezőgazdasági Rt. /1918/; Putnoki Takarékpénztár 1896/; Putnoki Ipari és Gazdasági OKH-hitelszövetkezet; Kertészeti Főiskola /Budapest/ kihelyezett Kertgazdasági Tanszéke /mk./. */Már a IX.sz.-ban lakott hely. Váráról már 1283-tól tudunk, majd 1566-ban végvárként szerepel. Véghelyi várának erődítéséhez részben Gömör vm. közmunkája rendelve /1578:XXVII.tc.10.§/. 1567-1588 között török kézen, majd kastéllyá alakítják /Serényi gr.-ok/. XVII.sz.-ig Gömör vm. szh.-e; Gömör vm. fele ide beosztva /1602:XIV. tc.7.§/. Megismételve - 1604:VIIItc.7.§-ával. 1607-ben ERD-i csapatok foglalják el. Gömör vm. ide való beosztását az 1608:XV.tc.30.§-a megismétli. Torna vm. egészen, Orle-féle várkastélyhoz tartozó fekvőjószágaival együtt ide beosztva /1613:VIII-III.tc.69.§/. Torna vm. egészen, az ezen erősséghez tartozó fekvőjószágokkal együtt ide beosztva /1618:XLIX.tc.III.6.§/. Gömör vm. 3 j.-a ide beosztva /1635:XCII.tc.7.§/. Gömör vm. 3 j.-a továbbá az egész Heves és Csongrád - latinban Chongrád - vm. ide beosztva /1647:CLIII.tc.7.§/. Egész Gömör - a töröknek nem adózó kapuk pénzben fizettek /1649:LXXXVI.tc.6.§/. Helyőrségét az 1655:III.tc.3.§ - a 250 lovas- és 250 gyalogkatonában állapította meg. „Ide az egész Gömör vm. alkalmazandó, aképpen hogy ahol a nádorispán vagy a megye küldöttei a véghelyiek épületeit - mint Szendrőn és Ónodon - akkorig szabályozták volna, azt az oda tartozó tiszáninnei és tiszántúli megyik is ugyanazon módon végezzék és folytassák, s azokat a megyéket, amelyek az ilyen véghelyek épületeit a nádorispán v. ennek küldöttei részéről akkorig szabályozott mérték szerint javítják, a kapuk után szolgáltatandó semmi más ingyenes munkára ne szorítsák. Hogy pedig Bereg és Ugocsa vm.-k részéről az ingyenes munkák tekintetében ezután is hiányok ne merüljenek fel, rendelték hogy ezek a megyék az építésekről v. az említett módon már előbb szabályozott mérték szerint gondoskodjanak v. pedig az ingyenes munkákat más megyékhez hasonlóan pénzben teljesíteni, s a helybeli kapitány v. alkapitány kezébe utalványozni tartoznak” /1659:CXXX.tc.5.§/. 1886-ig mezőváros. Az 1910. aug. 25-én alakított putnoki j. szh.-e, ide beo.: Putnok, Bánréve, Hanva, Hét, Málé, Sajólénártfalva, Gömörszőllős, Kelemér, Náprágy, Imola, Kánó, Ragály, Trizs, Zubogy, Alsószuha, Hubó, Szuhafő, Zádorfalva a tornaljai j.-ból; Csiz, Sajópüspöki és Velkenye a rimaszécsi j.-ból./
