Rákoskeresztúr
Rákoskeresztúr. PPSKk. vm. gödöllői j. 390612–VII., 5969 kh, 6699 m, szl. /Keresztur, Rákos keresztur, Rákos-Keresztur; + Keresztur nyaraló./ Pm. Tb.; Vá-Td. 18, 33. HGE: Podmaniczky br.-i gazdaság, kastéllyal, parkkal; Rákoskeresztúri Kölcsönös Segélyző Egylet mint Hitelszövetkezet. */A ksg. az iszlám népirtás martaléka lett. A hódoltság után előbb nógrádi szlovákok, majd a XVIII.sz.-ban württembergi németek telepedtek itt meg. 1903. jan. 17-én a Munkásotthon-tp. kt.-ből megalakult Rákosliget ksg. /1907. márc. 16-tól nkg./; 1921. szept. 4-én kivált s ksg.-gé alakult Rákoshegy - az 1923. márc. 22-i felmérés alapján 456 kh 212 ö; valamennyi a gödöllői j.-ban. 1924-ben mindhárom ksg. a központi j.-ba /szh. Bp./ átsorolva /végl. 1936. máj. 1-jével/. 1939. márc. 1-jén a gödöllői j.-ba visszacsatolva. 1945-ben Béla-tp. /210 kh/ Pestlőrinc mv.-hoz átcsatolva. 1948. nov. 1-jén Homokszőllő és Zsuzsanna tp. kt.-ek /az 1921-ben innen kivált/ Rákoshegy ksg.-hez csatolva. Az 1949-4349 /dec. 20./ MT hat.-tal + Budapest = BUDAPEST./
