Rozsnyó
Rozsnyó. Gömör vm. rt. város 201300–III., 6853 kh, 6565 m. /Rosenau, Rosnyó, Rossenau, Rossnawa, ROZNAVA + CELULÓZKA + ROZNAVSKA BANA, Roznava v. Rozsnyó; + Bányaoldal + Gyuri t; + Hevessy t. + Szilvássy t. + Csucsomi völgy + Nagysétatér./ Ph. /1810-ben postaállomással/, Tb.Td.; Vá-Td. + Vmh. Rozsnyó-megálló 27. őrh. 129. Hatósági szervek; Bányabiztosság /mk./; Adóhivatal /mk./; Pénzverőház /XVIII.sz.-ig/; Gazdasági szervek: Felsőmagyarországi Hitelbank Rt. fiókja; Gömöri Takarékpénztár /1903/; Gömör-Szepesi Hitelbank Rt. /?-1942/; Markó-féle Bőrgyár Rt. /1908/; Rimamurány-Salgótarjáni Vasmű Bányaigazgatósága Sajóvölgyi Vaskőbányái Rozsnyóbánya telepe /1881/; Rozsnyói Előlegezési Egylet Rt. /1910/; Rozsnyói Takarékpénztár és Zálogház Rt. /1862/; Rozsnyó-Csucsomi Gyógyfürdő Vállalat. Egyéb /érdekképviseleti, társadalmi, egyházi/ szervek: Kerületi Munkásbiztosító Pénztár; Kósa-Schopper Árvaház /1888/; Bányásziskola és Bányász Múzeum; Fránciska Menház; Tiszakerületi Evangélikus Árvaház /1883/; Evangélikus Főgimnázium /XVI.sz./; Rkat. Püspökség /1775/; Rkat. Hitteni Intézet /1807/; Premontrei rendház. */XII.sz.-i felnémet bányászok alapítása. 1264 után Gölnic városi jogát élvezte. 1291-ben az esztergomi érsek szerzi meg. 1323-ban megerődítve; ettől kezdve az ide tartozó Bucsom és Nadabula falvakkal együtt bánya-vidéki központunk. - A XIII. sz. elején szászokat is betelepítettek, későbbi Sajó-parti erősséggel. Az 1487-i összeirásban a Gölniczbánya szh.-ű Felsőmagyarországi bányavárosok egyike. 1659-ben a jézsuiták betelepszenek. 1706 őszén kuruc kézen; svéd és angol vonatkozású diplomáciai kezdeményezések kiindulási helye. 1919. jan. 25-én ide cseh legionáriusok vonulnak be. /Lásd még: Gölnicbánya, Felsőmagyarországi bányavárosok!/ Mindvégig civitas, majd rt. város. 1828-ban 751 házában 6008 lakos. 1920. jún. 4-én /1921:XXXIII.tc./ a megalakult CSZ közt.-hoz elcsat. 1938-1944 között MO adm.-jában; 1940. jan. 1-jétől átm. megyei város./
