Székelyek. Származásuk és a magyarsághoz való viszonyuk csak valószínűségeken nyugszik. Az egykor jelentékeny nyugati /MO-i/ szék…
Székelyek. Származásuk és a magyarsághoz való viszonyuk csak valószínűségeken nyugszik. Az egykor jelentékeny nyugati /MO-i/ székelységről gyéren található okirati adatok szerint, százakba voltak szervezve. A XIII.sz. vége táján szervezeteik nyomai elmosódnak. Az erdélyi székelyek közül a következő századokból jóval több adat van az északiakra, mint a déliekre, de az látható, hogy némileg hasonló volt a szervezetük. A hadjáratokban előőrsi és hátvédi-szolgálatot teljesítettek. 1499-i kiváltságlevelük szerint ezenkívül tartoztak a haza védelmére folyton őrködni. A statutumaikon és kiváltságaikon alapuló külön székely jog szerint a székelyek mind nemesek: főrendek /primores/, lófők /primipili/ és gyalogok v. darabontok voltak. /Eredetileg 2 kialakult társadalmi osztályuk volt. A lófők, akik ágszázakba tömörültek, meghatározott sorrendben viselték a nagyobb szervezeti egységek - előbb nemek, utóbb székek - bírói és hadnagyi tisztségét. Mivel északon 6 nem és ezeknek 24 ága volt, minden 24 évben került ugyanarra az ágra a sor; de a bírói és hadnagyi tisztséget egyidőben egyazon nembe tartozó ágbeli nem viselhette. Délen csak 5 ág nevét ismerjük és valószínűleg csupán 3 olyan nem volt, amely a XIII. sz. végig időzíthető részleges átszervezés előtti hármas tagozódásnak maradványa lehet. Míg a lófők szétszórtan helyezkedtek el, addig a közemberek tizesenként települtek és viselték a tizesek s az ezekből alakult falvak tizedesi és bírói tisztségeit. A lófők és közemberek fölé csak a XV.sz. vége táján került a főemberek vékony rétege./ A székely székek élén a magyar király tisztviselője, a székelyek ispánja /comes Siculorum/ állt, akit a király a magyar vagy az erdélyi előkelők - de sohasem a székelyek közül - nevezett ki. A székely ispán joghatósága a korai középkorban Medgyes és Selyk szász székekre, Besztercére s a Barcaságra is kiterjedt. /1461 után az erdélyi vajda viselte a székelyek ispánja tisztét./ 1562-ben bevezették a jobbágyságot is. /Nagyjából ugyaneddig maradt volna fenn a vérségi szervezet is; ám az ágaknak a tizesek közembereinél még a XIX.sz.-i települése terén is maradt szerepe - amint az a későbbi felsorolásból kitűnik./ A XVII. sz. folyamán az erdélyi magyar fejedelmek többször is visszaállították a székely szabadságot, hogy a hadseregük zömét alkotó közszékelyek támogatását megnyerjék. E tömegek helyzete végképp leromlott a Habsburg-tartománnyá vált ERD-i Fejedelemségben /1690-től/, ill. Nagyfejedelemségben /1768-tól/. 1848-i forradalmi vívmányunk eredményeként, a közszékelyek magukra is érvényesnek tartották a jobbágyfelszabadítást. - A XIX.sz.-beli tizesekre vonatkozó feljegyzésekben a nagyobbacska székely falvak egész soránál megtaláljuk a - fentebb már ismertetett - tizesek nevét.
Orbán Balázs jegyzéke szerint: Csíkszentkirály /Poklonfalva, Kincsesszeg, Tivan, Elvei/; Csíkszentimre /Pálszeg, Sándorszeg, Felszeg, Bedecs, Tenkeszeg, Alszeg/; Csíkszentsimon /Kutszeg, Kápolnaszeg, Bolhaszeg, Felszeg/; Csíkcsatószeg /Templomalja, Szentegyházasfalu, Alfalu/; Tusnád /Szerethszeg, Alszeg, Sántaszeg/; Kászonimpér /Vizága, Tekerő, Bakmáj, Doboj/; Csekefalva /Pálfalva*/; Bánkfalva /Ittkétfalva, Kotormány, Martonos v. Patakfalva, Simonszeg, Altiz/; Csíkszentgyörgy /Körisvényfalva, Jenőfalva, Zata, Lacz, Gál/; Csíkszentlélek /Fitod, Basáktize v. Alszeg, Bánátus/; Csíkmindszent /Sillóltize, Józsatize v. Egyiptomvölgye, Felső v. Nagy-Boroszló v. Ladoktize, Templomtize v. Nazareth, Málnásiaktize/; Karczfalva /Ábránfalva*/; Csíkszentmihály /Alszeg, Tőkeszeg, Ajnád, Csigafalva v. Csikfalva v. Alszeg/; Menaság /Potyond, Kostelek, Ujfalu/; Csíksomlyó /Csobotfalva, Várdotfalva/; Csíkszereda /Martonfalva, Rakotyás*, Tompád, Monyasd/.
Bartalis Ágost jegyzéke szerint: Csíkszentkirály /Poklonfalva, Kéncsesszeg, Tivan, Kövecses, Templom/; Csíkszentimre /Pálszeg, Sándorszeg, Felszeg, Bedecs, Tenkeszeg, Oltelve/; Csíkszatószeg /Templomalja, Nyomás, Csutak, Felsőtiz/; Tusnád /Szerethszeg, Alszeg, Közép, Bolyalja/; Kászonimpér /Vizága, Tekerő, Bakmáj, Doboj, Fenyőalja/; Csekefalva /Felszeg, Középszeg, Alszeg/; Bánkfalva /Ittkétfalva, Kotormán, Martonos, Simószeg/; Csíkszentgyörgy /Körösményfalva, Jenőfalva, Zata, Lacok, Gálok, Cikók, Monyasd:/; Csíkszentlélek /Fitod, Baslktize v. Alszeg, Boroszló/; Csíkmindszent /Sallók, Józsák, Nagyoktize, Boroszló, Hosszúaszó, Bedőktize/; Karczfalva /Ábránfalva*, Felszeg, Alszeg, Tószeg/; Csíkszentmihály /Alszeg, Tőkeszeg, Ajnád, Csigafalva v. Csikfalva, Czibrefalva*/; Menaság /Pottyond, Ujfalu, Felszeg, Középszeg, Alszeg, Monyas/; Csíkszentmárton /Alszeg, Felszeg, Középszeg/; Csíkkozmás /Felszeg, Bodrog, Alsótizes, Középtizes, Felsőtizes/; Kászonjakabfalva /Alszeg, Tolcson, Buta, Borvizpatak/; Kászonújfalu /Felszeg, Középszeg, Alszeg, Ajnád, Vasmat/; Csíkcsomortán /Alszeg, Felszeg/; Kászonfeltiz /Kővár, Véresszer, Pápaországa, Veresmart, Mezőáltal, Gyöngyös/; Madéfalva /Vargaszeg, Patakelve, Alszeg, Középtizes/; Dánfalva /Tósára, Középtizes, Város, Oltfalva/; Jenőfalva /Kövesutca, Árokköze, Hegymelléke/; Csíkszenttamás /Alszeg, Felszeg, Középtizes/; Csíkszentdomokos /Szedioka, Garadosalja, Solyomszeg, Rézalja/; Gyergyóujfalu /Alszeg, Kosza, Fenyés, Veszhágó, Katrozsa, Gálfalva, Felsőmaros/; Csomafalva /Alszeg, Horcsok, Inceloka, Kakas, Kosza, Szászfalu/; Gyergyóremete /Alszeg, Fenekalja, Eszenyő, Túlamaros/; Gyergyóalfalu /Feltiz, Középtiz, Altiz, Dérlő v. Déllő, Borzontelep, Fülöpök utcája, Rancokvára, Beczevár, Gálút, Ávédút, Belsőutca/.
Bodor György jegyzéke szerint: Sepsi Széken /Kakucs*, Pincehely*, Bedőháza*, Kyre*, Szárazajta határában egy névtelen falu*/. Kézdi Széken Felsőcsernáton /Talamér, Alszeg, Felszeg/; Dálnok /Bolgár/; Lemhény /Velence/; Lécfalva /Geleiek, Sipos, Simonok/; Alsócsernáton /Bartafalva*/; Maksa /határában Szentjános és egy névtelen falu/. Orbai Széken Zágon /Tatárszeg, Derékszeg, Felszeg/; Gelence /Szaladár, Ladina, Felszeg/; Páva /Karca, Bod v. Bud*, Borz v. Borczfalva*/; Szörcse /Domokosfalva*/. Balás Gábor kutatása szerint: Gyergyószentmiklós /Alszeg, Felszeg/.
/A tizesekkel kapcsolatos összeállítás Balás Gábor kutatásai, ill. közreműködése alapján. A „*”-gal jelöltek elpusztultak./
