Ugocsa Vármegye. A XII.sz. végéig királyaink vadászterülete, Bereggel együtt; majd szász bevándorlók - Felszász, Nagyszász, Szőll…
Ugocsa Vármegye. A XII.sz. végéig királyaink vadászterülete, Bereggel együtt; majd szász bevándorlók - Felszász, Nagyszász, Szőllős, Ardó és Batár ksg.-et létesítik, s ei. külön ispánt rendelnek föléjük. A mongol pusztítások után, a XIII.sz. végére, Oroszi Verbőcz szláv telepek is megjelennek. Az 1785-1790 közötti abszolutisztikus rezsimben Bereggel egyesítve a Munkácsi VI. Kerületben; az 1849-1860 közötti neoabszolutisztikus korszakban ugyancsak egyesítve a Kassai Kormánykerületben Bereg-Ugocsa me. néven. Területe mindössze 1213 km volt 922723 lakossal /ebből 43 ezer volt a magyar ajku/. Szh.-e: Nagyszőllős. 1920. jún. 4-i hatállyal /1921:XXXIII.tc./ a vm. nagyrészét a CSZ közt.-hoz, 14 ksg.-et /Batarcs, Tamásváralja, Turc, Nagygérce, Kisgérce, Kisbábony, Túrterebes, Dabolc, Halmi, Kökényesd, Csedreg, Ugocsakomlós, Nagytarna, Boczkó/ pedig a ROM kir.-sághoz elcsatolták /MO Tiszapéterfalva egyetlen km-t sem kitevő kt.-ét tarthatta meg/. 1940 /ill. 1938/ - 1944 között átm. MO adm.-jában; majd az északi darab a SZU-hoz, déli része a ROM kir.-sághoz csatolva. - Hiv. magyar helyneveit az Orsz. Községi Törzskv.-Biz. 1907. dec. 17-i hatállyal /1907-145921 BM sz.rd.-tel/ állapította meg. Az 1923:XXXV.tc. Szatmár, Ugocsa és Bereg kee. vm.-t hoz létre átm. 1938. nov. 12-ig/.
