Vác
Vác. PPSKk. vm. rt. város, jszh. 392300–VII., 11364 kh, 18952 m. /Vácz, Vaczium, Waitzen, Watzen; + Alsópencz + Alsó p. + Alsóváros + Bácskahegy + Bakonyvölgy + Bangor + Belga-tp. + Buki + Barlang + Csipkés + Bolhavár + Burgundia + Cigányvölgy + Cirpi + Csárda /Pokolcsárda/ + Cselőpatak + Cselőtevölgy + Csörög + Csuka-tp. + Csurgóbánya + Deákvár + Derecskei tó + Derecskei d. + Diadalkapu + Dunapart + Diósvölgy + Erős + Felsőváros + Fülke /Kőfülke/ + Gombás + Gombás-patakvölgy + Gombhid + Grónár + Hermány + Hétkápolna + Inczédy t. + Istenmalom csatorna + Kálvária + Kőfülke + Kőhid + Kálváriahegy + Kápolna + Körtvélyes + Kisvác + Kláraháza + Kompkötő-sziget + Kőkapu + Huber p. + Katalin p. + Középmáj + Kutvölgy + Középváros + Krakkó + Kukoricaváros + Lajos-tp. + Látóhegy + Máriaudvar + Liget + Lusemburg + Lyuk /Rókalyuk/ + Mária-Terézia rakodópart /1889/ + Mihályhegy + MÁV-tp. + Nagyszáli p. + Naszály + Násznépbarlang + Németváros + Pápa t. + Papvölgy + Peskó m. + Patakhid + Patakföld + Pincevölgy + Pincevölgyi-lyuk + Pogányvár + Pokolcsárda + Rókalyuk + Salgóvár + Sánc d. + Sérkény + Sejce + Spinyér + Szarvashegy + Sziget + Szügyi p. + Szentmihály + Tabán + Téglaházi p. + Temető-út + Törökhegy + Váralja + Várlépcső + Vasas + Zsebrák./ Ph. /1810-ben postaállomással/, Tb;Td.; Vá-Td. 17, 26, 20, 86. Há.
Hatósági szervek: 6. Honvéd Huszárezred /mk. 1868/; Adóhivatal /mk./; Országos Fegyintézet /mk. kibővítve 1895/.
Gazdasági szervek: Első Magyar Szövő- és Kötőgyár Rt. /1885/; Horganyhengermű Rt.; Ipari és Gazdasági OKH-szövetkezet; Ipari, Kereskedelmi Hitelintézet /1870/; Kodak Limited Magyarországi Fiókja /1922. márc. 19./; Magyar-Belga Kertgazdasági Rt. /1905, 1906/; Váci Ecetgyár Rt. /1921/; Váci Egyházmegyei Takarékpénztár Rt. /1922/; Váci Fonógyár Rt. /1927/; Váci Hengermalom Rt. /1891/; Váci Mészhomok-, Tégla-Tetőcserép- és Betonárugyár Rt. /1922/; Váci Révátkelő Üzem /1900/; Váci Szeszárukereskedelmi Rt. /1928/; Váci Takarékpénztár /1864/; Váci Nyomda /1775/; Oberländer és Reiser Téglagyár /1894/; Mérőeszköz- és Szerszámgyár /Hirmann István-féle 1920?/; Váci Horgany-Hengermű; Váci Kőszénbánya Rt. /1921/; Globe Textilművek Rt. /1923 febr./ Váci Fonoda Rt. /1928. okt. 1./; Salzmann és Társa /1933/; Budinszkyné - Bódenlósz Vasöntőde és Radiator-Gyár - a köztudatban Kapagyár /1923/; Váci Pamutszövőgyár; Aranyozott Áru- és Butorgyár /1867, majd Magyar Általános Butor és Faárugyár Rt./; Bőrbutorgyár /1868/; Butor- és Faárugyár Rt. /1923/; Balog Árpád Péksége /1850/; Autó- és Gépjavító Műhely; Váci Kavicsbánya /1919. okt. 9./; Váci Gőzmalom /1868/; Katzburg Dávid Nyomdája; Váci Keresztény Nyomda /1920?/; később Kapisztrán Nyomda; Klapati János Kötélverő Üzeme; Kvell Rudolf Harisnyagyártó Üzem; Lővinger Mór Butorgyára /1920 után/; Dakota Textilgyár /1927/; Nándori Pál Hengermalma; Hévér János Hengermalma; Cecilia Orgonagyár; Hatósági Szolgáltató Üzemek /1921 után, kovács, bognár és cipész szakmában/.
Egyéb /érdekképviseleti, társadalmi, szociális, művelődési, egyházi/ szervek: Kerületi Munkásbiztosító Pénztár; Városi Zeneiskola /1910/; Siketnémák Országos Intézete /1802/ és Siketnémákat Gyámolító Egylet; Váci Városi Villamosművek; Vác Város Vizművei /1927/; Váci Városi Csatornázási Üzem; Váci Községi Jéggyár és Vágóhid; Váci Községi Szeszfőzde: Váci Múzeum Egyesület és Múzeuma /1895/; Váci Sport Egylet /1923/; Magyar Torna Egylet /1924/; Váci Háztulajdonosok Egyesülete /1928/; Váci Hadikórház /1916/; Váci Tüdő- és Nemibeteggondozó Intézet /1943/; Váci Kórház; Váczi Általános Munkásdalkör /1870/; Váci Lövőház /1753/; Váci rkat. püspökség /XI.sz. közepe/ hittani intézete /1801/; Piarista Főgimnázium /1714/; Irgalmas rend és kórháza /1923-tól gyengeelméjüek ápoldájával/; Diadalkapu /1764/.
*/370 után Uscenum a római-quad ütközet színhelye. A XI.sz.-ban alapítják meg a tiz első püspökség egyikét: 1077-ben alapított székeskáptalanja hiteleshely /Lásd!/ lett. Az 1095-114:I.decr. XXII.fej. szerint: „…A tüzes vas- és forróvízpróbát akármely egyházban is ne tegyenek, hanem csak püspöki székhelyeken…” pl. Vácott. 1108, 1119-i későbbi említésekkel. 1241 után feldúlva. 1485-ben orszgy. színhelye. Az 1498:XX.tc. a püspököt 200 lovaskatona állítására kötelezte. Végvára erődítéséhez Pozsony, Bars és Trencsén vm.-k közmunkái részben beosztva /1602:XIV. tc.13.§/; megismételve az 1604:VIII.tc.17.§-ban. Védelmére az 1608:XV.tc. 20. és 33.§-a Hont vm. 3 j.-át, Pilis vm.-nek a Budán felül és alul fekvő szigeteit, továbbá Szentendre és Óbuda munkaerőit rendelte, majd az 1613:VIII.tc.II-8.§-a Budán felüli és aluli Pest és Pilis vm., továbbá Szentendre, Óbuda és Verőce térségeit. „…Pest, Pilis és Fejér vm.-k valamint Solt széke - az előbbi állapotukba való visszahelyezésével - ide beosztva” /1622:LXXIII.tc./. 1544-1595 és 1684-1685 között török kézen. 1686-ban Nógrád vm.-től Pest vm.-hez csatolva. 1846. júl. 15-én megnyilik a Pest-váci vasutvonal. 1828-ban urbs episcopalis /Püspök-Vácz és Káptalan-Vácz részekkel/, használatos nevei: Waitzen v. Wacow, 1340 házában 11119 fő lakossággal. 1849. jan. 5-én honvédségünk Görgey-féle hadiparancsának kibocsátása. 1849. ápr. 10-én honvédeink diadalmas csatája a császáriakkal szemben; júl. 15-17-én csata szính.-e a magyar szabadság letiprását eldöntő császármentő orosz seregekkel. 1863-ban Vácz v. Waitzen Alsó-Pencz és Szügyi p.-kkal mezőváros rendezett tanáccsal a vm. akkori váczi j.-ában; 15868 m, n, szl. lakossal. Mindvégig mezőváros, 1876-től rt. /1929 után megyei/ város. 1894. okt. 25-én Clarisseháza kt. neve Máriaudvar-ra változott. 1919. aug. 9-étől a fosztogató imperialista román csapatok - „a bolsevizmus kiirtása” jelszavával - barbár vérengzésekbe kezdenek itt; erőszakkal rabolnak el a fegyházból tiz kommunista folyot a magyar fogházigazgató ellenállását letörve, s valamennyit aug. 14-15. éjszakáján a helybeli Hétkápolna mellett lemészárolták; nov. 16-ig további félszáz megkinzott és megcsonkított kommunista áldozat felkoncolásával. 1924-ben a váci j.-ból Pestújhely a központi j.-ba /szh. Bp./ átcsatolva. Az 1932:I.tc.l.§-a máj. 18-án /szept. 1-i hatállyal/ Nógrád vm.-hez /Kosd, ill. Rád ksg.-hez/ átkebelezte /1212 kh 676 ö kiterjedésben/. 1934. nov. 20-án a Zsellér d. parcellázott részén fekvő Gajáry-tp. neve Václiget alakra változott./
