ZALAEGERSZEG
ZALAEGERSZEG. Zala vm. rt. város, jszh. 611500–V., 5115 kh, 10844 m. /Egerszegh, Szala-Egerszeg, Zala-Egerszeg; + Anna m. + Darányi szőllő-tp. + Egerszeghegy + Gévahegy + Homokdomb-tp. + Jankahegy + János m. + Nekeresd m. + Városliget./ Ph. /1810-ben postaállomással/, Tb. Td.; Vá-Td. 63, 63a, 65, 60 + Vá. Zalaegerszeg-Olakülváros 63a.
Hatósági szervek: Pénzügyigazgatóság /mk./; Adóhivatal /mk./; Államépítészeti Hivatal /mk./: Állami Erdőhivatal /mk./: Gazdasági Felügyelőség /mk./; Gazdasági Munkásközvetítő /mk./; Nevelési Tanfelügyelőség /mk./; Állami Főgimnázium /mk. 1895 v. 1897?/; Állami Felsőkereskedelmi Iskola /mk. 1888/.
Gazdasági szervek: Adriai Biztosító Társulat főgynöksége; Nemzeti Hitel intézet Rt. fiókja; Vármegyei Bank és Takarékpénztár Rt.; Zalaegerszegi Kereskedelmi Bank Rt. /1923/; Zalaegerszegi Központi Takarékpénztár Rt. /1869/; Zalaegerszegi Magpergető-Gyár; Zalaegerszegi OKH-szövetkezet; Zalaegerszegi Szövetkezeti Önsegélyző Egylet-Hitelszövetkezet; Zalaegerszegi Takarékpénztár /1869/; Zalaegerszegi Téglagyárak Rt.; Zalamegyei Központi Takarékpénztár /1893/; Zalavármegyei Takarékpénztár /1893/; Zrinyi Nyomdaipar és Könyvkereskedés Rt. /1921/.
Egyéb /érdekképviseleti, szociális, ellenforradalmi/ szervek: Kerületi Munkásbiztosító Pénztár; Ügyvédi Kamara /illetékes volt a nagykanizsai és zalaegerszegi kir. tvszék területére/; Magyar Gyáriparosok Országos Szövetsége /GyOSz 1901/ fiókja; Városi Közkórház; Vass József Tüdőbeteg Szanatórium; Politikai Internálótábor /1919-1924/.
*/1266-ban a kir. Egerszeg birtokát a veszprémi káptalannak adományozza. 1293-1390 között magánbirtok /Kanizsaiak/. 1526 után - kiterjedt mocsaraitól védett - erősebb végvár. Egerszeg véghelyének erődítéséhez saját tartozékai közmunkái beosztva /1608:XV.tc.15.§/, megismételve az 1613:VIII.tc.10.§-ával. A veszprémi püspök fekvőjószágai jobbágy-ingyenmunkájának fele iderendelve /1618:XLIX.tc.10.§-a/; megismételve, továbbá a szentgotthárdé hozzáadva /1622:XXXVI.tc.30.§/. Megismételve, továbbá Szent-Gothárd, Győrvár, Boldogasszonyfalva és Szentiván falvakat, valamint Dobra vára - Őridobra - tartozékainak felével együtt idecsatolva; Zala vm.-ből pedig Csász - Csácsbozsok, Bottfalva - Botfa, Besenyő, Botfölde - Bocfölde v. Bonczodfölde, Hagyáros, végül Kőszeg vára fekvőjószágai /1630:III.tc.11.§/. „Ide beosztva a korábbiakat - Kőszeg vára tartozékainak kivételével, amelyeket Tihanyhoz rendeltek, s amelyek helyébe a Borostyánkő várához tartozó összes fekvőjószágokat rendelték” /1635:XCII.tc./. Kőszeg vára fekvőjószágai ide beosztva /1638:LXX.tc.8.§/. Helyőrségét az 1655:III.tc.23.§-a 300 lovas és 150 gyalogkatonában állapította meg. „A pécsi j. az ottani püspökség javainak - kivévén a más erősséghez rendelt j.-okat - munkái ide beosztva” /1681:VII.tc.18.§/. Az 1618:XLIX.tc.9.§ szövegében „Egerszegi szék” említésével. 1620 után átm. ERD-i hadak kezén. 1828-ben Zála Egerszegh oppidum /425 házában 3116 fő lakossággal/. 1863-ban mezőváros 4025 m. lakossal; mindvégig j.-i szh. 1887. nov. 24-én Zala-Egerszeg rt. város + Old/?/ v. Ola, Zala vm. szh.-e. 1933. okt. 1-jén + Kaszaháza. 1938. jan. 1-jén - a korábban odacsatolt - Gébárt kt. /294 kh 479 ö/ innen Andráshida ksg.-hez elcsatolva. 1958-ban + Zalabesnyő. 1963-ban + Csácsbozsok + Pózva. 1969-ben + Andráshida + Bazita + Ebergény + Ságod + Szenterzsébethegy; - 1940-ben Apátfa, 1950-ben Vorhota beolvadt Andráshida ksg.-be./
