Zalatna
Zalatna. Alsó-Fehér vm. magyarigeni j. 020420–XV., 26452 kh, 4317 r, m, c. /Goldmarkt, Klein-Schlatten, Zalathna, Zlakna, Zlátna, ZLATNA + BOTESTI + BARASTI + BUDAIESTI + CIONESTI + COSTESTI + DEALU LAMASOI + DEVE + DUPA PLESE + FATA + PLESESTI + POTIENCI + ROGOZ + ROSESTI + RUSESTI + SOHODOL + TAMBORESTI + BUDENI + DEALU ROATEI + DOBROT + DUMBRAVA + PIRITA + PIRIU GRUIULUI + PODU LUI PAUL + RUNC + RUSI + DUDENI + VALEA MICA + VILTORI; + Bányaváros + Boteshegy + Park + Vulkoj-hegy + Hágó Abrudbánya felé 921 m./ Pm.Tb.Td.; Vá. 224. HGE: Főbánya Hivatal /mk./; Bányakapitányság /mk./; Fémkohómű, Aranykohó és Gyár /mk., arany- és ezüstolvasztóval/; Fémbeváltó Hivatal /mk./; Vegyelemző Hivatal /mk./; Arany-, Ezüst- és Ólom Bányamű Vulkoj-i, Korábia-i, Trimpoel-i, Vultur-i, Valea Doszuluj-i és Facebája-i bányatelepei; Zalatnai Szénkéneggyár Rt.; Állami Kőfaragó- és Kőcsiszoló Szakiskola; Zalathnai Önsegélyző Egylet /1871/; Zalatnai Takarékpénztár /1890/; Zlagneana Takarék- és Hitelszövetkezet Rt. /1898/; Főbányatörvényszék /1848 okt.-ig/.
*/A rómaiak elhagyott Ampelum v. Ampela telepeinek néptelen vidékén egy évezred után szász telepesek kezdték újra a bányaművelést /1417-ig szász biráik jurisdictioja alatt, majd a bányagrófok a hazai bányavárosi törvényeket terjesztették ki Zalatnára is/. 1365-ben, majd 1428-ban bányagrófjait a kir.-ok arra utasítják, hogy Körmöcbánya és Bélabánya városok bányatörvényei és szokásai szerint ítéljenek. 1648-ban Kormocbányavidéki munkásbetelepítéssel. 1784. nov. 6-án a hegyi románság feldúlta. 1848. okt. 23-án az ismert „zalatnai vérfürdő” során az összes magyar értelmiségit és 700 más magyar lakost - valamennyien fegyvertelenek - a román mócok felkoncolták. 1876. előtt gyakran Kénesd és Nagyompoly ksg.-ekkel együtt szerepel.
