Zsolna
Zsolna. Trencsén vm. rt. város, jszh. 541100–I., 2396 kh, 9179 m, szl. /Silein, Sillein, Solna, Sylna, Zilina, ZILINA, Zöldvár; + Hlini kültelek + Sóház + Ujzsolna + Várostorony./ Ph. /1810-ben postaállomással/, Tb.Td.; Vá-Td. 27, 341, 353 + Vmh. Zsolnai-Téglagyár 355. Hatósági szervek: Határszéli Rendőrkapitányság /mk./; Fővámhivatal /mk./; Állami Főreáliskola /mk. 1776/; Állami Trachoma-Kórház /mk./; Földművelésügyi Felvidéki Miniszteri Kirendeltség /mk./; Adóhivatal /mk./; Állami Sóhivatal /mk./. Gazdasági szervek: Első Zsolnai Agyagárugyár Rt.; Magyar Gyapjuáru-, Katonaposztó- és Takarógyár Rt. /1897/; Osztrák-Magyar Bank /1878/ fiókintézete; Zsolna és Vidéke OKH-szövetkezet; Zsolnai Cellulosegyár Rt. /1905/; Zsolnai Gazdasági OKH-szövetkezet; Zsolnai Hitelbank Rt. /1901/; Zsolnai Kölcsönös Segélyegylet /1875/; Zsolnai Segélyegylet Rt. /1894/; Zsolnai Takarék- és Előlegegylet mint Hitelszövetkezet; Zsolnai Takarék- és Hitelintézet /1870, Rt. 1892/; Hungária Kénsav- és Mütrágyagyár; Zsolnai Hordó- és Fabutorgyár Rt.; Zsolnai Elektrotechnikai Gyár. Egyéb szervek: Kerületi Munkásbiztosító Pénztár; Vállalati Betegsegélyző Pénztár; Zsolnai Villamosművek Rt. /1907/; Római katolikus Wurum-Árvaház /1833/; Apácazárda; Jézsuitakolostor /a XVIII.sz. végéig/ átalakításával Püspöki Leányiskola; Iparosotthon. */1205 utáni ok.-i ef.-okban neve Sylna. Első városi kiváltságai 1338-ból. 1384-től szab. kir.-i város volt. 1430-ban erőddé alakítva a sztrecsnói uradalom része. Az 1498:XXXIV.tc.-ből megállapíthatóan mindaddig fiókharmincadhely volt. A XVI.sz.-ban egy időre Trencsén vm. északi részeiben a Comitatus Solnensist is megalakították, s 1610-ben befogadták az evangelikus nyomdát /a város külön részeként szerepelt ei. Borona v. Brodno/. 1610-ben itt alakul meg az evangelikus egyház dunáninneni kerülete, amelynek Zsolna főhelye lesz. Ennek sovén reakciójaként az 1678, 1704, 1731, és 1881-i rkat. egyházi - köztük a türelmetlen jézsuita - betelepedések. 1828-ban Solna, Sillein v. Zilina oppidum /368 házában 2432 lakossal/. 1863-ban mezőváros rt.-csal /1886-ig/, 2205 szl. lakossal; majd ksg. 1911. ápr. 1-jétől rt. város. 1920. júl. 26-i hatállyal /1921:XXXIII.tc./ a CSZ közt.-hoz elcsatolva. 1939-1944 között SZL része volt./
