Zsombolya
Zsombolya. Torontál vm. jszh. 531418–XIV., 13481 kh, 10893 n, m. /Haczfeld, Hatzfeld, JIMBOLIA, Sombol, Zsomboly; + Bohn-féle munkás-tp. + Csitó-tp. + Hansldorf + Tiszaház, Dzombolj./ Ph. /1858-ban postaállomással/, Tb.Td.; Vá-Td. 14, 41, 219a, 250, 251 + Vá. Ujzsombolya 250, 251. Hatósági szervek: Adóhivatal /mk./; Dohánybeváltó Hivatal /mk./; Gazdasági szervek: Decker-féle Kalap- és Kalaptompgyár Rt. /1908/; Forgalmi Bank Rt. /1910/; Hungária Gőztéglagyár Rt. /1903/; Reform Hengergőzmalom Rt. /1909/; Takarék- és Hitelegylet /1881/; Zsombolyai Bohn-féle Gőztégla- és Fedélcserépgyár Rt. /1894/; Zsombolyai Hengermalom Rt. /1885/; Zsombolyai Kereskedelmi és Iparbank Rt. /1892/; Zsombolyai Népbank Rt. /1887/; Zsombolyai Pannonia Gőzmalom Rt. /1895/; Zsombolyai Takarékpénztár /1869/; Zsombolyai Cserépkályhagyár; Csekonics Cognac-Gyár; Csekonics gr.-i Zsombolyai Uradalom központja, kastéllyal /Csitó-kastély/, parkkal, gazdasággal. Egyéb szervek: Torontál Vármegyei Közkórház /majd Tébolyda/; Zsombolyai Jesuleum Árvaház; Hatzfeldi Német Közművelődési Egylet és Polgári Olvasó Köre; Zsombolyai Müjéggyár /1910/; Apácazárda Intézete; Osztrák-Magyar Bank intézete; Városi Vágóhid. */A jelentős Chombol magyar települést a két évszázados oszlám népirtás mocsárrá változtatta. 1766, 1767-ben németek alapítják itt Hatzfeld /v. Dzombolj/ ksg.-et / + Landestreu/. 1920. júl. 26-i hatállyal /1921:XXXIII.tc./ az SHS kir.-sághoz elcsatolva, majd az 1924. ápr.-i egymásközti cserék során a ROM kir.-ság részére átengedve./
