Békés megye

Teljes szövegű keresés

Békés megye
Bevezetés
A térképek elsősorban az ember térbeli tájékozódásának segédeszközei voltak hajdanán és azok napjainkban is. Emellett számos más célra is használták és használják a színes „földabroszokat,” legyenek azok kéziratosak vagy különféle technikákkal nyomtatottak.
Magyarországon az egész országra kiterjedő térképészeti munkálatok II. József uralkodása alatt indultak meg. A katonai célból végzett felmérések 1782-ben, a földadó kivetése céljából végrehajtott térképezések 1786-ban kezdődtek. Ez utóbbi munkálatok eredményeként készültek el az első kataszteri térképek, amelyek a birtokviszonyok és változások nyilvántartását (amely mindig is alapvető érdeke volt az államhatalomnak) tették lehetővé. Mivel a földadó (telekadó) a nemességet is érintette volna, hatalmas felháborodást szült köreikben. Rövid időn belül komoly ellenállás bontakozott ki a felmérési munkálatokkal szemben, melyek az uralkodó halálával véget is értek, sőt több vármegyében egyszerűen elégették a térképezés dokumentumait.
Csaknem száz évnek kellett eltelnie ahhoz, hogy a tőkés fejlődés útján megindult magyar mezőgazdaság polgári tulajdonviszonyainak pontos számontartásához nélkülözhetetlenné váljon a térképes nyilvántartás. A 19. századi kataszteri felmérések az 1850-es években kezdődtek meg az ország nyugati megyéiben.
A jelenlegi Békés megye területét (amely a történeti Békés megyén kívül magában foglalja az egykori Csanád, Bihar és Arad vármegyék egyes részeit, valamint a Csongrád és Jász-Nagykun-Szolnok megyéktől átcsatolt településeket) 1882 és 1887 között térképezték fel. A munkálatokat végző mérnökök és segítőik egységes szempontok alapján mérték fel a rájuk kiosztott területeket. A települések belterületein a lakóházak házszámmal megjelölt ábrázolása mellett feltűnnek a jelentős középületek, a községképet alapvetően meghatározó templomok, malmok, temetők, esetenként községházák, iskolák. Külön figyelmet fordítottak a korabeli gémeskutak, árkok, csatornák, agyag- és homokgödrök (-vermek) térképre vitelére. A hagyományos gazdálkodás község közeli színterei voltak az epres-, káposztás- és szőlőskertek, a kenderföldek, a faiskolák. Ezeket mind megörökítették a kataszteri szelvényeken, csakúgy, mint a külterületi szántókat, legelőket, kaszálókat, szérűs- és szénáskerteket, majorságokat, dűlőket. Nem maradt el a természeti adottságok: a térszíni formák és a vízrajzi állapotok (vízfolyások, vízállások, mocsarak stb.) ábrázolása sem.
A kataszteri lapokat birtokviszonyok megállapításához, rögzítéséhez, másolatait birtoktérképek, birtokmegosztási, területrendezési, parcellázási és mezőgazdasági térképek készítésénél alaptérképként használták.
A 19. század második felének földtulajdonviszonyait, természetföldrajzi állapotát, gazdasági objektumait, közigazgatási viszonyait, a belterületek korabeli állapotát (beltelkek, házszámok, utcanevek, templomok, temetők stb.) tanulmányozhatják az érdeklődők ezeken a térképlapokon.
A kataszteri térképek kiváló forrásként szolgálnak agrár- és településtörténeti, néprajzi, földrajzi, régészeti, nyelvtörténeti, valamint hely- és családtörténeti kutatások számára.
Érdeklődésre tarthat számot a korabeli kúthálózat (gémeskutak) ábrázolása, amely a felszín alatti vízkészlet elhelyezkedésére utal. Békés megye csaknem ötven településének (ma összesen 75 város és község található a megyében) kataszteri lapjait őrzi a levéltár. A térképgyűjteményből mintegy 1900 darab 66 cm×52 cm-es színes birtokvázlat (7600 darab 33 cm×26 cm nagyságú lap) feldolgozása történt meg. A hiányzó szelvények pótlását a Békés megyei földhivatalok (587 szelvény), a Földmérési és Távérzékelési Intézet (271 szelvény) és a Magyar Országos Levéltár (232 szelvény) tették lehetővé. Így csaknem tízezer szelvény digitalizálására került sor.
A térképekhez a levéltár munkatársai által készített részletes adatbázis tartozik. Az adatbázis kialakításánál a következő térképi információk kaptak hangsúlyt: dűlők, természetföldrajzi, gazdasági, kultúrtörténeti és közigazgatási objektumok nevei. A névanyag koordinátáinak rögzítése minden település esetében északról dél felé, ezen belül nyugatról kelet felé történt. A kataszteri szelvényeken való tájékozódást keresőprogram könnyíti és gyorsítja meg.
Az 1880-as években lezajlott kataszteri térképezést követően számos területi változás zajlott le Magyarország, Békés megye és a megye települései történetében. Itt húzódik a trianoni határ egy szakasza. A csonkán maradt Arad, Csanád, Bihar megye részben vagy teljes egészében Békés megye közigazgatási fennhatósága alá került.
A térképek tanulmányozói számára fel fog tűnni, hogy egyes települések esetében vegyes képet mutatnak a szelvények, különböző időben, méretben és színezettséggel (de azonos méretarányban) készült lapok kerültek összeillesztésre. Ezt a (megkérdőjelezhető) megoldást azért választottuk, hogy lehetőség szerint a legtöbb információt biztosítsuk az érdeklődők számára. Felhívjuk a figyelmet arra is, hogy a korabeli állapotokat tükröző térképek néhány esetben túlnyúlnak a jelenlegi országhatáron. Végül sajnálattal kell megállapítanunk, hogy a széles körű térképfeltárás ellenére maradtak „fekete foltok” a megyetérképen.
A kataszteri szelvények digitalizálását (speciális szkennerrel, 300 dpi, true colour beállítással, TIFF formátumban), összeillesztését és georeferálását, az adatbázis hozzácsatolását az Arcanum Adatbázis Kft. végezte el. A feldolgozás szervesen illeszkedik az önkormányzati levéltárak digitális formában is hozzáférhető kataszteri térkép- és adatbázisához.
A térképekkel végzett munkálatokat, az adatbázis és a DVD elkészítését a Nemzeti Kulturális Alap támogatta.
Az alábbiakban közöljük az egyes településekhez tartozó kataszteri térképek készítésének évét és a szelvények őrzési helyét.
Rövidítések:
Békés Megyei Levéltár = BéML
Földmérési és Távérzékelési Intézet = FÖMI
Magyar Országos Levéltár = MOL
1. Almáskamarás (1885): BéML
2. Battonya (1917): Földhivatal-Orosháza, Mezőkovácsházai Kirendeltség
3. Békés (1883): BéML, MOL
4. Békéscsaba (1883): BéML
5. Békéssámson (1882): BéML
6. Békésszentandrás (1910): Földhivatal-Szarvas, FÖMI
7. Bélmegyer: lásd Békés, Körösladány, Vésztő; 1946-tól önálló község
8. Biharugra (1885): BéML
9. Bucsa: lásd Füzesgyarmat; 1941-től önálló község
10. Csabacsűd (1923-ig Békésszentandrás, 1883): BéML
11. Csabaszabadi: lásd Békéscsaba; 1993-tól önálló község
12. Csanádapáca (1882): BéML
13. Csárdaszállás: lásd Köröstarcsa, Mezőberény; 1952-től önálló község
14. Csorvás (1883): BéML, MOL
15. Dévaványa (1883, 1909, 1911): BéML, Földhivatal-Szarvas, Gyomaendrődi Kirendeltség
16. Doboz (1884): MOL
17. Dobozmegyer (Doboz adóközsége, 1927-től Dobozmegyer néven önálló község, 1929-től Mezőmegyer, 1973-tól Békéscsabához tartozik; év nélkül)
18. Dombegyház (1914): Földhivatal-Orosháza, Mezőkovácsházai Kirendeltség
19. Dombiratos (1882): BéML
20. Ecsegfalva: lásd Dévaványa; 1950-től önálló község
21. Elek (1885): BéML
22. Elek / Eperjes (Eperjes és Kakucspuszta, 1885; Eperjespuszta 1973-tól Pusztaottlakához, Kakucspuszta 1946-tól Kétegyházához tartozik): BéML
23. Endrőd (1883); 1982-től Gyomaendrőd: BéML
24. Füzesgyarmat (1885): Földhivatal-Szeghalom, BéML
25. Gádoros: hiányzik
26. Gerendás: lásd Békéscsaba; 1923-tól önálló község
27. Geszt (1884): BéML, Földhivatal-Gyula
28. Gyoma (1883); 1982-től Gyomaendrőd: BéML, FÖMI
29. Gyomaendrőd: lásd Endrőd és Gyoma
30. Gyula (1887): MOL, BéML
31. Gyula-Eperjes (Eperjespuszta, 1887): MOL, BéML
32. Gyulavári: 1977-től Gyulához tartozik (1884): Földhivatal-Gyula, MOL
33. Hunya: lásd Endrőd; 1941-től Endrődszentlászló, 1947-től Hunya néven önálló község
34. Kamut: lásd Békés; 1950-től önálló község
35. Kardos: lásd Szarvas; 1969-től önálló község
36. Kardoskút: hiányzik
37. Kaszaper (1882): BéML
38. Kertészsziget: lásd Füzesgyarmat, Dévaványa; 1952-től önálló község
39. Kevermes (1916): Földhivatal-Orosháza, Mezőkovácsházai Kirendeltség
40. Kétegyháza (1884): BéML, MOL
41. Kétsoprony: lásd Békés, Békéscsaba, Kondoros; 1952-től önálló község
42. Kisdombegyház: lásd Dombegyház; 1946-tól önálló község
43. Kisiratos: a kataszteri felmérés idején: Csanád megye, Battonyai járás (1882); jelenleg: Dorobonti, Románia: BéML
44. Kondoros (1910): FÖMI
45. Körösladány (1885): MOL, Földhivatal-Szeghalom
46. Körösnagyharsány (1887): MOL
47. Körösnagyharsány-Tamásipuszta: jelenleg Románia (1887): MOL, BéML
48. Köröstarcsa (1885): BéML
49. Körösújfalu: a felmérés idején Vésztőhöz tartozott (1885): Földhivatal-Szeghalom
50. Kötegyán (1884): BéML
51. Kunágota (1882): BéML
52. Lőkösháza: lásd Elek I.; 1949-től önálló község
53. Magyarbánhegyes (1882): BéML
54. Magyardombegyház (1914): Földhivatal-Orosháza, Mezőkovácsházai Kirendeltség
55. Medgyesbodzás (1885): BéML
56. Medgyesegyháza (1896): BéML
57. Méhkerék (1884): BéML
58. Mezőberény (1883): BéML
59. Mezőgyán (1884): BéML
60. Mezőhegyes (1883): FÖMI
61. Mezőkovácsháza (1913): Földhivatal-Orosháza, Mezőkovácsházai Kirendeltség
62. Murony: lásd Békés; 1949-től Békésföldvár, 1950-től Murony néven önálló község
63. Nagybánhegyes 1909-ig Tótbánhegyes (1882): BéML
64. Nagykamarás (1885): BéML
65. Nagykopáncs 1977-tól Tótkomlóshoz tartozik (1906): BéML
66. Nagyszénás (1883, 1944): MOL, Földhivatal-Orosháza
67. Okány (1885): BéML
68. Orosháza (1882): BéML, MOL
69. Orosháza-Kiscsákó (1883): BéML
70. Ó-és Újkígyós (Ókígyós 1950-től Szabadkígyós néven önálló község, 1883, 1911): BéML, FÖMI
71. Örménykút: lásd Szarvas; 1952-től önálló község
72. Pusztaföldvár (1883): BéML
73. Pusztaottlaka: hiányzik
74. Pusztaszőlős: Tótkomlós adóközsége volt, jelenleg is Tótkomlóshoz tartozik (1882): BéML
75. Reformátuskovácsháza: 1969-től Mezőkovácsházához tartozik (1882): BéML
76. Sarkad (1884): BéML
77. Sarkadkeresztúr (1884): BéML
78. Szabadkígyós: lásd Ó- és Újkígyós
79. Szarvas (1883, 1916): BéML, FÖMI
80. Szeghalom (1885): FÖMI
81. Szentetornya (Szabadszenttornya, Ballaszenttornya; 1902-től Szabadszenttornya és Pusztaszenttornya Szentetornya néven egyesül, 1946-ban Orosházához csatolják (1883): BéML
82. Tarhos: lásd Békés; 1954-től önálló község
83. Telekgerendás: lásd Békéscsaba; 1952-től önálló község
84. Tótkomlós (1884); lásd még Pusztaszőlőst: BéML, MOL
85. Újkígyós: lásd Ó- és Újkígyós
86. Újszalonta: hiányzik
87. Végegyháza, 1892-ig Tótkovácsháza (1882): BéML
88. Vésztő (1885): BéML, FÖMI
89. Zsadány (1885, 1913): BéML

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages