Békés
BÉKÉS Békés vm. jszh. 080101–XIV., 60901 kh, 26875 m. /Bekes; + Bánhida + Békésbelenczéres + Bélmegyer + Berényi oldal + Berke m. + Borosgyán + Bőfok + Déllő + Fásmellék + Fehérhát + Féltő + Földvár + Földvári d. + Gyuri kert + Gyuri rét + Gyuri tt. + Hatház + Hidashát + Hosszúsziget + Ibrány + Kamut + Kamuti vár + Kastély /csupán mint topográfiai elnevezés/ + Jégverem + Kamuti gazdaság + Kárászmegyer + Kászmány + Kondorosi d. + Kőgyescsatár + Krisztina zug + Ludad + Magysári v. Maksári tt. + Maró + Márókászmán + Malomvég + Megyeri tt. + Murvahely + Nagykert + Pecze + Rosszerdő + Rózsatér + Sámson vára kt. + Soványhát + Szilas + Szentmiklós tér + Tarafü + Tarhos + Töröksziget + Törzsökös + Ujváros + Vadasmegyer + Vizesbánom + Zsiresi szőllő + Zsiresi tt. + Zsiresmégyer./ Pm.Tb.Td.; Vá. + Vmh. Békés-Földvár 40, 216 + Vmh. Soványhát + Békés Vá. 216 +. Vmh. Békés-Alföldi Első Gazdasági Vasut 388 + Vmh. Békés-Széchenyitér 388 + Vmh, Békés-Köröspart + Vmh. Ludad + Vmh. Kárászmegyer + Vmh. Bélmegyer 388. HGE: Állami kosárfonó iskola; Tejszövetkezet; Békési Téglagyárak Rt.; Békési Gőzmalmok Rt.; Adóhivatal /mk./ Békésföldvár-Békési HÉV /MÁV üzletvezetésű 1883/; Békési Népbank /1869/; Hosszúfoki Ármentesítő Társulat; Békési Takarékpénztár /1898/; Végh Béla és Társai Szifonfejöntőde Rt. /1910/; Református Főgimnázium /1861/. */A X.sz.-ban keletkezett vára a vm. névadója, a Korona birtoka. 1241-ben a várat a mongol is ostromolta. 1440 után hanyatlásnak indult. 1566-1595 között török kézen, majd a vár lerombolva. 1440-1880 között mezőváros. 1715-ben a vm.- be visszakebelezve, ekkor mindössze 170 családnyi lakossággal. 1730 után német és szl. betelepítésekkel. 1738-1739 között pestis, 1831-ben kolerajárvány pusztította. 1716-i telepítés; 1886-ig mezőváros. 1914. márc. 22-től Ludad neve Ludad p.-ra vált.; 1946. ápr. 1-jén Bélmegyer + Cserormány + Fehérhát + Porvád kt.-i lakotth.-ek kiváltak - az új ksg. végleges neve 1947. márc. 5-től BÉLMEGYER; 1948. aug. 1-jén Fás kt.-i lakotth. + Pányád m. - 2200 kh-Körösladány-tól a békési j.-beli Bélmegyer-hez átcs.; 1950-ben kivált KAMUT s önálló ksg. lett - ei. kivált még MURONY s önálló ksg. lett; majd 1954-ben kivált TARHOS és önálló ksg. lett; 1973. ápr. 15-én Békés városi rangra emelkedett./
