Óvar-Magyar (Magyaróvár)
Óvar-Magyar (Magyaróvár)
Moson vm. jszh. 350111–VI., 6735 kh, 5273 m, n. /Altenburg, Magyar-Óvár, Magyar Ovár, Ungarisch-Altenburg; + Albertau v. Alberti p. + Fenyő m. + Háromtölgyfa rét + János m. + Mária m. + Miksa m. + Lina m. + Pál m. + Paulaudvar + Teréz m. + Udvarrét + Kapitányrét./ Ph.Tb.Td.; Vá-Td. Moson-Magyaróvár 21. Hatósági szervek: Gazdasági Akadémia /mk. 1818/; Vegykisérleti Állomás /mk./; Növénynemesítő Intézet /mk./; Növénytermelési Kisérleti Állomás /mk./; Növényélet- és Kórtani Állomás /mk./; Gépkereskedelmi Állomás /mk/. Gazdasági Munkásközvetítő /mk./; Államépítészeti Hivatal /mk./; Adóhivatal /mk/; Nevelési Tanfelügyelőség /mk./. Gazdasági szervek: Az 1831-ben Nándor Szász-Cobourg-Gothai hg. által alapított 145000 kh hitbizományi jószág feje, a Cobourg uradalom Óvári Gazdaságával, Sörgyárral és Uradalmi Sajtüzemmel; Hirtenbergi Töltény-, Gyutacs- és Fémárugyár Rt.- azelőtt Keller és Társa Magyaróvári Gyára, Kühne Mezőgazdasági Gépgyár Rt.; Magyaróvári Házépítő Rt. /1905/ Magyaróvári Márkus Iparművek Rt. /1941/; Magyaróvári Műselyemgyár Rt. /1923/; Magyaróvári Sörüzem Rt.; Moson-Magyaróvári Szikvizgyár Rt.; Mosonmagyaróvári Takarékpénztár Rt. /1906/; Mosonmegyei Takarékpénztár /1869/; Villamosgyujtó Gyár Rt.; Osztrák-Magyar Bank mellékhelye; Óvári Gőzfürész Rt.; Magyaróvári Kölcsönsegélyző Egylet mint Hitelszövetkezet. Egyéb szervek: Kerületi Munkásbiztosító Pénztár; Karolina Kórház; Hildegardeum Kisdedóvó; Rkat. piarista Főgimnázium /1739/. */896-ban az ide érkező honfoglaló magyarok itt már erődített helyet találtak /?/; Árpád-kori okl.-einkben Óvár szerepel /mint az udvar mulatóhelye is/. 1096-ban a király két izben is szétveri itt a garázda keresztesek hadait. 1273-ban a cseh király ismételten elfoglalja. 1289-ben az osztrákok hatalmába kerül. 1384-ben - később visszavont - szabadalmakhoz jut. 1605-ben ERD-i hadak égetik fel; 1621-ben a császáriak visszaveszi. 1683-ban a Bécs ellen felvonuló, majd a lengyel király által tönkrevert visszaözönlő iszlám hadak szinte teljesen feldúlják. 1705-ben a kurucok jelennek meg itt. 1809. szept. 29-én franciákkal békeegyezmény aláirásának színhelye. 1848. dec. 16-án honvédeinket a császáriak idáig szorítják vissza; dec. 17-én honvédeink Pozsony felől is ideérkeznek, majd együtt elvonulnak. Dec. 22-én a császáriak megszállják. Később mezőváros /1886-ig/. 1940. szept. 29-én + a korábban külön ksg. Lucsony. 1919. jún. 15-én a Tanácsköztársaság kormányzata /Belügyi Népbizt. 63765-IVa.sz.rd./ rt. várossá emelte /1921-ben ismételten rt. városnak nyilvánítva/. 1932. máj. 1-jén Hegyeshalom és Feketeerdő a megszűnt rajkai j.-ból a magyaróvári j.-ba csatolva. 1939. júl. 1-jétől + Moson = MOSONMAGYARÓVÁR./
Moson vm. jszh. 350111–VI., 6735 kh, 5273 m, n. /Altenburg, Magyar-Óvár, Magyar Ovár, Ungarisch-Altenburg; + Albertau v. Alberti p. + Fenyő m. + Háromtölgyfa rét + János m. + Mária m. + Miksa m. + Lina m. + Pál m. + Paulaudvar + Teréz m. + Udvarrét + Kapitányrét./ Ph.Tb.Td.; Vá-Td. Moson-Magyaróvár 21. Hatósági szervek: Gazdasági Akadémia /mk. 1818/; Vegykisérleti Állomás /mk./; Növénynemesítő Intézet /mk./; Növénytermelési Kisérleti Állomás /mk./; Növényélet- és Kórtani Állomás /mk./; Gépkereskedelmi Állomás /mk/. Gazdasági Munkásközvetítő /mk./; Államépítészeti Hivatal /mk./; Adóhivatal /mk/; Nevelési Tanfelügyelőség /mk./. Gazdasági szervek: Az 1831-ben Nándor Szász-Cobourg-Gothai hg. által alapított 145000 kh hitbizományi jószág feje, a Cobourg uradalom Óvári Gazdaságával, Sörgyárral és Uradalmi Sajtüzemmel; Hirtenbergi Töltény-, Gyutacs- és Fémárugyár Rt.- azelőtt Keller és Társa Magyaróvári Gyára, Kühne Mezőgazdasági Gépgyár Rt.; Magyaróvári Házépítő Rt. /1905/ Magyaróvári Márkus Iparművek Rt. /1941/; Magyaróvári Műselyemgyár Rt. /1923/; Magyaróvári Sörüzem Rt.; Moson-Magyaróvári Szikvizgyár Rt.; Mosonmagyaróvári Takarékpénztár Rt. /1906/; Mosonmegyei Takarékpénztár /1869/; Villamosgyujtó Gyár Rt.; Osztrák-Magyar Bank mellékhelye; Óvári Gőzfürész Rt.; Magyaróvári Kölcsönsegélyző Egylet mint Hitelszövetkezet. Egyéb szervek: Kerületi Munkásbiztosító Pénztár; Karolina Kórház; Hildegardeum Kisdedóvó; Rkat. piarista Főgimnázium /1739/. */896-ban az ide érkező honfoglaló magyarok itt már erődített helyet találtak /?/; Árpád-kori okl.-einkben Óvár szerepel /mint az udvar mulatóhelye is/. 1096-ban a király két izben is szétveri itt a garázda keresztesek hadait. 1273-ban a cseh király ismételten elfoglalja. 1289-ben az osztrákok hatalmába kerül. 1384-ben - később visszavont - szabadalmakhoz jut. 1605-ben ERD-i hadak égetik fel; 1621-ben a császáriak visszaveszi. 1683-ban a Bécs ellen felvonuló, majd a lengyel király által tönkrevert visszaözönlő iszlám hadak szinte teljesen feldúlják. 1705-ben a kurucok jelennek meg itt. 1809. szept. 29-én franciákkal békeegyezmény aláirásának színhelye. 1848. dec. 16-án honvédeinket a császáriak idáig szorítják vissza; dec. 17-én honvédeink Pozsony felől is ideérkeznek, majd együtt elvonulnak. Dec. 22-én a császáriak megszállják. Később mezőváros /1886-ig/. 1940. szept. 29-én + a korábban külön ksg. Lucsony. 1919. jún. 15-én a Tanácsköztársaság kormányzata /Belügyi Népbizt. 63765-IVa.sz.rd./ rt. várossá emelte /1921-ben ismételten rt. városnak nyilvánítva/. 1932. máj. 1-jén Hegyeshalom és Feketeerdő a megszűnt rajkai j.-ból a magyaróvári j.-ba csatolva. 1939. júl. 1-jétől + Moson = MOSONMAGYARÓVÁR./
