Nógrád
Nógrád vm. jszh. 370518–VII., 5132 kh, 1712 m, szl. /Neograd, Neográd, Nograd; + Farkasvölgyi m./ Pm. /1858-ban postaállomással/; Vá-Td. 86. */XIII.sz.-i /?/ Nógrád vára tövében épült ksg., várispánsága első okl.-i ef.-a 1216. 1544 tavaszán vára elesett. 1576-ban a budai pasalik alá rendelt nógrádi szandzsák szh.-e. 1594. febr. 17-én vára visszafoglalva. Véghelye erődítéséhez az 1602:XIV.tc.10.§-a részben Zólyom vm. közmunkáit rendeli, majd Nagy-Hont is részben ideosztva. Az 1608:XV.tc.37.§-a rendeli, hogy Zólyom és Árva vm.-ék közmunkájával építsék. Pozsony és Trencsék vm.-k az előző évek hátralékával ideosztva /1613:VIII.tc. 2.§/. Trencsén vm.-t az 1618:XLIX.tc. egészen ide osztja be. Trencsén vm. 3 j.-a, ugymint a felső, a középső és Zahora, valamint Pest vm., amelyek különben a munkát Váchoz adták, ide beosztva /1622:XXXVI.tc.10.§/. Az 1635:XLII.tc.10.§-a a munkát ide osztja be; megismételve az 1647:CLIII.tc.10.§-ával. Helyőrségét az 1655:III.tc.13.§-a 150 lovas és 200 gyalogkatonában állapítja meg. Ide beosztva az egész Pest vm. - azonban Pápay János j.-a pénzben, Ráday András szb.-é pedig kézi munkával szolgáltak /1959: CXXX.tc.8.§/. Az 1681:V.tc. végül ugy intézkedett, hogy a török kézbe jutott erődítésből 150 lovas és 200 gyalogharcos Kékkő várába vezényeltessék át. 1886-ig mezőváros. 1897. nov. 29-én a nógrádi j.-ból Debercsény ksg. a balassagyarmati j.-ba átsorolva./
"W"
