Salgótarján
Nógrád vm. füleki j. 370234–VII., 5025 kh, 13746 m. /Salgó Tarján, Salgó-Tarjány, Salgó-Tarján, Salgo Tarjany; + Baglyasrakodó + Csikókeristés + Emma-akna + Forgách-akna + József-akna + József-rakodó + Király-tárna + Kisponyi v. Kispónyi p. + Kretsch p. + Kutas p. + Öregjózsef-tp. + Nagyponyi v. Nagypónyi p. + Pécskő p. + Salgóbánya + Salgó p. + Sástó p. + Sziget p. + Ujakna + Vadaskert p. + Zagyvai rakodó + Kenyeretlen-Tarján./ Ph.Tb. Td.; Vá-Td. + Vá. Salgótarján-Főtér 31. HGE: Adóhivatal /mk./; Bányakapitányság /mk./; Budapest-Salgótarjáni Gépgyár és Vasöntő Rt. Salgótarjáni Gyártelepe; Acélgyára, Vasgyára, Hengerműve, Vasárugyára, Sodrony- és Szeggyára, Palackgyára, Drótcinkező telepe és műhelye; Eke-, villa- és lapátgyára; Salgótarjáni Kőszénbánya Rt. Salgótarjáni bányái + Fogaskerekű Iparvasút-Üzem; Salgótarjáni Népbank Rt.; Salgótarjáni Palackgyár; Salgótarjáni Takarékpénztár /1869/; Salgótarjáni Turul Nyomda Rt. /?-1943/; Salgótarjáni Villamossági Rt. /1895/; Salgótarjáni OKH-szövetkezet. */Nevét a XIV.sz.-beli Salgó várától nyerte. Salgó vára 1462-ig Giskra kezén. 1552 v. 1554-ben? Salgó vára csellel a török kezére került - mindaddig Nógrád vm. gyűléseinek szh.-e. 1592-1593-ban visszafoglalva. 1919. máj.-ban cseh, aug. 15. után pár napig román, majd ismét cseh átm. megszállás alatt 1920. dec.-éig.-Közben 1913. márc. 27-én a füleki j. neve salgótarjáni j.-ra változott. 1921. dec. 31-i rd.-tel 1922-től rt. városi rangra emelkedett. 1939-ben a salgótarjáni j.-hoz beo. még: Egyházasbást, Tajti, Zabar. 1950-ben + Baglyasalja. 1961-ben + Zagyvapálfalva. 1973. ápr. 15-én + Zagyvaróna. 1977. ápr. 1-jén + Somoskő + Somoskőújfalu./
