Sopron
Sopron
thj. város 701800–V., 22512 kh, 33932 n, m. /Castrum Suprun, Eödenburg, Odinburch, Oedenburg, Oudinburch, Scarban, Scrabantia, Suprun, Villa Supruniensis; + Alsólőverek + Belváros + Csalánkert + Felsőlőverek + Grabenrunde + Harkai m. + Ikvapart + Kistó malom + Kópházi m. + Kőhid-tp. + Kuruczdomb + Nagytómalom + Nyugati m. + Soproni p. + Szélmalom + Tűztorony + Purgstallhegy + Ujtelki külváros + Bécsi külváros + Győri külváros + Stornóház + Varishegy v. Várishegy + Virágvölgy + Fertőkülváros + Várkerület + Paprét + Nyaraló-tp. + Gyermekkert./ Ph. /1553-tól postaszolgálattal, 1752. szept. 18-tól delizsánsz-postaállomással/, Tb.Td.; Vá-Td. 78, 81, 406, 411 + Vá. Harka-Kópháza 78.
Hatósági szervek: Katonai Hadkiegészítő Kerület /csk. illetékes volt: Sopron vm., Moson vm. és Sopron th. j.-ú szab. kir. város területére/; Katonai Helyőrség /csk. 48. Gye.-törzs + 3. Hue. + 13. Táboriágyue./; Katonai Első Folyamodású Helyőrségi Biróság /csk./; Katonatiszti Leánynevelő Intézet /csk./; Katonai Élelmezési Raktár /csk./; Határszéli Rendőrkapitányság /mk./; 18. Honvéd Gye. /mk. 1868/; Honvéd Főreáliskola /mk./; Sopronkőhidai Állami Fegyintézet /mk./; Állami Erdőhivatal /mk./; Gazdasági Felügyelőség /mk./; Gazdasági Munkásközvetítő /mk./; Szőllészeti és Borászati Felügyelői Kerület /mk./; Közúti Területi Felügyelőség /mk. illetékes volt: Pozsony, Moson, Győr, Sopron és Vas vm.-ék területére/; Államépítészeti Hivatal /mk./; Postaigazgatóság /mk. illetékes volt: Sopron, Moson, Győr, Vas, Veszprém, Fejér, Komárom vm.-ék területére/; Pénzügyigazgatóság /mk./; Adóhivatal /mk./; Fővámhivatal /mk./; Sóhivatal /mk./; Nevelési Tanfelügyelőség /mk./; Állami Főreáliskola /mk. 1850/; Állami Felsőbb Leányiskola /mk. 1881/; Állami Felsőkereskedelmi Iskola /mk. 1884/; Női Kereskedelmi Tanfolyam /1902/; Állami Bányamérnöki és Erdőmérnöki Főiskola /mk., az 1818-1819. tanévig a később CSZ-hoz elcsatolt Selmec- és Bélabányán/
Gazdasági szervek: Brennbergi Kőszénbánya Rt. /1882/; Lágyvasöntőde; Dunántúli Selyemszövőgyár Rt.; Első Magyar Cipőrugany-, Szalag- és Huzógyár Wellesz Schwitzer és Társa Rt. /1901/; Első Soproni Gomb- és Fémdiszárugyár - Hilbert Ernő és Társa Rt. /1909/; Első Soproni Serfőzde és Malátagyár Rt. /1895/; Győr-Sopron-Ebenfurti Vasut üzletigazgatósága /eng.okirat 1872, üzemelés 1876-tól/; Hanysági Tőzegipar Rt. /1904/; Lenk Lajos-féle Téglagyár Rt.; Magyar Általános Hitelbank fiókja; Magyar Bank és Kereskedelmi Rt. fiókja; Magyar Nemzeti Bank /1924/ fiókintézete; Nagycenki Cukorgyárak Rt. /1869/; Nyugatmagyarországi Petőfi Könyvnyomda Rt.; Osztrák-Magyar Bank /1878/ fiókintézete; Otthon Házépítő és Kezelő Rt.; Pannónia Szálló Rt. /1919/; Pesti Magyar Kereskedelmi Bank fiókosztálya; Röttig-Romwalter Nyomda Rt.; Soproni és Kőszegi Serfőzdék Rt. gyártelepe; Soproni Faszeggyár Rt.; Soproni Fésüsfonalgyár - Vöslaui Fésüsfonalgyár Rt. fióktelepe; Soproni Idegenforgalmi Rt.; Soproni Kaptafa- és Faárugyár Rt.; Soproni Pamutipar Rt.; Soproni Sajtóvállalat Rt.; Soproni Selyemipar Rt.; Soproni Takarékpénztár /1842/; Soproni Világítási és Erőátviteli Rt. /1866/; Soproni Villamos Városi Vasut Rt. /1900/; Soproni Villavendéglő Rt. /1909/; Tapolcai Gőztéglagyár Rt.; Vasárugyár Rt. /1901/; Soltehofer Harangöntő-Műhely; Lenk Borszeszgyár; Flandorfer Borpincéi; Városi Sörház; Soproni Légszeszgyár; Soproni Tüzoltószergyár Rt.; Soproni Lakatosárugyár Rt.; Soproni Szőnyeg- és Butorszövetgyár Rt.; Soproni Szivarkahüvelygyár; Soproni Téglagyárvállalati Rt. gyártelepei /7/; Soproni Likőr- és Szeszgyár Rt.; Soproni Ecetgyár; Soproni Kékfestőgyár; Soproni Szóda- és Szappangyár; OKH-Ipari Szövetkezet; Sopron és Vidéke Gazdasági Hitelszövetkezet; Soproni Általános Takarékpénztár és Kölcsönegylet Hitelszövetkezet; Soproni Ipari és Kereskedelmi Segély-Hitelintézet; MÁV-műhely.
Egyéb /érdekképviseleti, művelődési, társadalmi, egyházi/ szervek: Kerületi Munkásbiztosító Pénztár; Vállalati Betegsegélyző Pénztár; Ügyvédi Kamara /ill.: a Soproni kir. tvsz. területére/; Kereskedelmi és Iparkamara /1868/; Magyar Gyáriparosok Országos Szövetsége /1901/ GyOSz; Városi Ispotály /XVIII. sz./; Városi Közkórház; Soproni Magánkórház; Városi Gyermekmenhely, Maria Jozefinum Szegényháza; Kisdedóvónőképző; Siketnémák Intézete /1903/; Soproni Városi Levéltár; Városi Színház /1841, felújítva 1909-ben/; Storno-Múzeum; Városi Könyvtár; Soproni Városi Kaszinó és Vigadó /külön palotával/; Magyar Művelődés Háza Rt. /1942/; Frankenburg Irodalmi Kör v. Soproni Irodalmi és Művészeti Kör /1878/; Magyar Szinpártoló Egyesület; Soproni Dalárda; Sopron Vármegye és Sopron Szabad Királyi Város Régészeti Társulata /1885/; Zeneegyesületi Zenede; Evangélikus Theológiai Akadémia /v. Hittani Intézet 1557/ - majd az Erzsébet Tudományegyetem Pozsony-Pécs /Lásd mindkét helyen!/ Hittani Kara; Evangélikus Főgimnázium /1557/; Evangélikus Elemi-iskolai Tanítóképző /1858/; Evangélikus Konvent Kékfrankos Borozója; Evangélikus Árvaház /1859/; Római katolikus János-templom /1214?, 1484/; Rkat. Bencésfőgimnázium /1636/; Rkat. Orsolya-szüzek Tanítónőképzője /1746 v. 1747?/; Rkat. Orsolyarendi Leánygimnázium /1912/; Rkat. Megváltó-Tanítőnőképző /1899/; Rkat. Megváltó-Óvónőképző /1900/; Voss-Árvaház /1768/; Lahne Magány /magán/ Főgimnázium /1853/; Déli Vaspálya Társaság Pu.-a /az Erzsébet-kertben/; Lóversenytér; Városi Vágóhid.
*/Kelta alapítású erődítés helyén kiépült római oppidum, majd municipium, annak átvett kelta Scarbantia helynevével. Ránk a szláv/?/ Suprun névalak maradt. A német Oedenburg 845-i okl. Oudinburch, ill. Odinburch ef.-a nyomán. A X.sz.-eleji magyarság a már álló vár köré települt Sopront szab. kir.-i várossá emelte /1074/, s hűsége miatt kiváltsága 1277-ben megerősítve. Privilégiumaik ismételt megerősítése 1440, 1463-ban. 1243-ban a város visszavivása a németektől. 1273-ban a csehek hatalmába kerül. 1353-ig Johanita konventtel, amely hiteleshelyként /Lásd!/ működött. 1364- és 1372-ben kir.-i tartózkodási hely. 1482. dec. 28. - 1483. febr. a király ismételt tartózkodásának és békekötésének szính.-e. Az 1498:XXXIV.tc.-kel a 2.sz. főharmincadhely lett /Ruszt, Keresztur és Szentmárton fiókharmincadhelyekkel/. Az 1498:XXXIX.tc. szerint „…a királyi városok és a nemesek közti biráskodás” során Sopron is - és más 9 város - szerepel. Az 1504:V.decr. XIX.tc. kimondja: „…az itteni nemesek ne háborgassák azokat a nemeseket, akik bort szállítanak”. Az 1504:XXII.tc. elrendeli, hogy „…a várost pedig amelyet a király elzálogosított, ki kell váltani”. Az 1514:VII.decr.III.tc. Sopront a 8 szab. kir.-i város között sorolja fel. 1553. ápr. 22. és máj. 29. között a város királyi tanácskozások szih.-e. 1553, 1622, 1635, 1681. években itt tartják meg az országgyűléseket - utóbbin állítják vissza az alkotmányt. 1605-ben a város az ERD-iek ostromát visszaveri, s azokat Sopronkeresztúrig üldözi; 1619. nov. 30-án azonban a fejedelem Sopront meghódoltatja. 1625-ben koronázó város; országgyűlés színhelye /1681/. 1683. júl. 12-én meg a kuruc vezérnek hódol meg. 1705. dec. 25-én a kuruc sereg kemény, de sikertelen ostrom alá fogja. 1809-ben francia megszállás alatt. Az 1723:XXXI.tc. a Dunántúli Kerületben Sopron vm. szh.-ként a th. j.-ú szab. kir.-i városok között sorolja fel /+ Brenberg/. 1785-1790 között átm. a II. Győri Kerületben. 1849-1860 között is a me.-i hatóság alól kivont szab. kir. /königl. Freistadt/ maradt. Egyben j.-i szh. is; 1901. dec. 17-én Lók ksg. a felsőpulyai j.-ból a soproni j.-ba átcsatolva. 1920. jún. 4-én /1921:XXXIII.tc./ AUS-nak ítélve, de átm. az Entente főhatóságában magyar adm.-ban. Az 1921. okt. 13-i velencei egyezmény alapján dec. 14-én a város népe MO mellett szavazott /innen a civitas fidelissima jelző; ei. tértek vissza: Brenberg, Ágfalva, Balf, Fertőboz, Fertőrákos, Harka, Kópháza, Nagycenk és Sopronbánfalva ksg.-ek - 1922:XXIX.tc./. 1925. jan. 1-jén Lövő, Nemeskér, Völcsej, Sopronhorpács, Kislédec ksg.-ek a csepregi; Röjtök, Muzsaly, Ebergőc ksg.-ek a kapuvári j.-ból a soproni j.-ba csatolva. 1950-ben + Sopronbánfalva./
thj. város 701800–V., 22512 kh, 33932 n, m. /Castrum Suprun, Eödenburg, Odinburch, Oedenburg, Oudinburch, Scarban, Scrabantia, Suprun, Villa Supruniensis; + Alsólőverek + Belváros + Csalánkert + Felsőlőverek + Grabenrunde + Harkai m. + Ikvapart + Kistó malom + Kópházi m. + Kőhid-tp. + Kuruczdomb + Nagytómalom + Nyugati m. + Soproni p. + Szélmalom + Tűztorony + Purgstallhegy + Ujtelki külváros + Bécsi külváros + Győri külváros + Stornóház + Varishegy v. Várishegy + Virágvölgy + Fertőkülváros + Várkerület + Paprét + Nyaraló-tp. + Gyermekkert./ Ph. /1553-tól postaszolgálattal, 1752. szept. 18-tól delizsánsz-postaállomással/, Tb.Td.; Vá-Td. 78, 81, 406, 411 + Vá. Harka-Kópháza 78.
Hatósági szervek: Katonai Hadkiegészítő Kerület /csk. illetékes volt: Sopron vm., Moson vm. és Sopron th. j.-ú szab. kir. város területére/; Katonai Helyőrség /csk. 48. Gye.-törzs + 3. Hue. + 13. Táboriágyue./; Katonai Első Folyamodású Helyőrségi Biróság /csk./; Katonatiszti Leánynevelő Intézet /csk./; Katonai Élelmezési Raktár /csk./; Határszéli Rendőrkapitányság /mk./; 18. Honvéd Gye. /mk. 1868/; Honvéd Főreáliskola /mk./; Sopronkőhidai Állami Fegyintézet /mk./; Állami Erdőhivatal /mk./; Gazdasági Felügyelőség /mk./; Gazdasági Munkásközvetítő /mk./; Szőllészeti és Borászati Felügyelői Kerület /mk./; Közúti Területi Felügyelőség /mk. illetékes volt: Pozsony, Moson, Győr, Sopron és Vas vm.-ék területére/; Államépítészeti Hivatal /mk./; Postaigazgatóság /mk. illetékes volt: Sopron, Moson, Győr, Vas, Veszprém, Fejér, Komárom vm.-ék területére/; Pénzügyigazgatóság /mk./; Adóhivatal /mk./; Fővámhivatal /mk./; Sóhivatal /mk./; Nevelési Tanfelügyelőség /mk./; Állami Főreáliskola /mk. 1850/; Állami Felsőbb Leányiskola /mk. 1881/; Állami Felsőkereskedelmi Iskola /mk. 1884/; Női Kereskedelmi Tanfolyam /1902/; Állami Bányamérnöki és Erdőmérnöki Főiskola /mk., az 1818-1819. tanévig a később CSZ-hoz elcsatolt Selmec- és Bélabányán/
Gazdasági szervek: Brennbergi Kőszénbánya Rt. /1882/; Lágyvasöntőde; Dunántúli Selyemszövőgyár Rt.; Első Magyar Cipőrugany-, Szalag- és Huzógyár Wellesz Schwitzer és Társa Rt. /1901/; Első Soproni Gomb- és Fémdiszárugyár - Hilbert Ernő és Társa Rt. /1909/; Első Soproni Serfőzde és Malátagyár Rt. /1895/; Győr-Sopron-Ebenfurti Vasut üzletigazgatósága /eng.okirat 1872, üzemelés 1876-tól/; Hanysági Tőzegipar Rt. /1904/; Lenk Lajos-féle Téglagyár Rt.; Magyar Általános Hitelbank fiókja; Magyar Bank és Kereskedelmi Rt. fiókja; Magyar Nemzeti Bank /1924/ fiókintézete; Nagycenki Cukorgyárak Rt. /1869/; Nyugatmagyarországi Petőfi Könyvnyomda Rt.; Osztrák-Magyar Bank /1878/ fiókintézete; Otthon Házépítő és Kezelő Rt.; Pannónia Szálló Rt. /1919/; Pesti Magyar Kereskedelmi Bank fiókosztálya; Röttig-Romwalter Nyomda Rt.; Soproni és Kőszegi Serfőzdék Rt. gyártelepe; Soproni Faszeggyár Rt.; Soproni Fésüsfonalgyár - Vöslaui Fésüsfonalgyár Rt. fióktelepe; Soproni Idegenforgalmi Rt.; Soproni Kaptafa- és Faárugyár Rt.; Soproni Pamutipar Rt.; Soproni Sajtóvállalat Rt.; Soproni Selyemipar Rt.; Soproni Takarékpénztár /1842/; Soproni Világítási és Erőátviteli Rt. /1866/; Soproni Villamos Városi Vasut Rt. /1900/; Soproni Villavendéglő Rt. /1909/; Tapolcai Gőztéglagyár Rt.; Vasárugyár Rt. /1901/; Soltehofer Harangöntő-Műhely; Lenk Borszeszgyár; Flandorfer Borpincéi; Városi Sörház; Soproni Légszeszgyár; Soproni Tüzoltószergyár Rt.; Soproni Lakatosárugyár Rt.; Soproni Szőnyeg- és Butorszövetgyár Rt.; Soproni Szivarkahüvelygyár; Soproni Téglagyárvállalati Rt. gyártelepei /7/; Soproni Likőr- és Szeszgyár Rt.; Soproni Ecetgyár; Soproni Kékfestőgyár; Soproni Szóda- és Szappangyár; OKH-Ipari Szövetkezet; Sopron és Vidéke Gazdasági Hitelszövetkezet; Soproni Általános Takarékpénztár és Kölcsönegylet Hitelszövetkezet; Soproni Ipari és Kereskedelmi Segély-Hitelintézet; MÁV-műhely.
Egyéb /érdekképviseleti, művelődési, társadalmi, egyházi/ szervek: Kerületi Munkásbiztosító Pénztár; Vállalati Betegsegélyző Pénztár; Ügyvédi Kamara /ill.: a Soproni kir. tvsz. területére/; Kereskedelmi és Iparkamara /1868/; Magyar Gyáriparosok Országos Szövetsége /1901/ GyOSz; Városi Ispotály /XVIII. sz./; Városi Közkórház; Soproni Magánkórház; Városi Gyermekmenhely, Maria Jozefinum Szegényháza; Kisdedóvónőképző; Siketnémák Intézete /1903/; Soproni Városi Levéltár; Városi Színház /1841, felújítva 1909-ben/; Storno-Múzeum; Városi Könyvtár; Soproni Városi Kaszinó és Vigadó /külön palotával/; Magyar Művelődés Háza Rt. /1942/; Frankenburg Irodalmi Kör v. Soproni Irodalmi és Művészeti Kör /1878/; Magyar Szinpártoló Egyesület; Soproni Dalárda; Sopron Vármegye és Sopron Szabad Királyi Város Régészeti Társulata /1885/; Zeneegyesületi Zenede; Evangélikus Theológiai Akadémia /v. Hittani Intézet 1557/ - majd az Erzsébet Tudományegyetem Pozsony-Pécs /Lásd mindkét helyen!/ Hittani Kara; Evangélikus Főgimnázium /1557/; Evangélikus Elemi-iskolai Tanítóképző /1858/; Evangélikus Konvent Kékfrankos Borozója; Evangélikus Árvaház /1859/; Római katolikus János-templom /1214?, 1484/; Rkat. Bencésfőgimnázium /1636/; Rkat. Orsolya-szüzek Tanítónőképzője /1746 v. 1747?/; Rkat. Orsolyarendi Leánygimnázium /1912/; Rkat. Megváltó-Tanítőnőképző /1899/; Rkat. Megváltó-Óvónőképző /1900/; Voss-Árvaház /1768/; Lahne Magány /magán/ Főgimnázium /1853/; Déli Vaspálya Társaság Pu.-a /az Erzsébet-kertben/; Lóversenytér; Városi Vágóhid.
*/Kelta alapítású erődítés helyén kiépült római oppidum, majd municipium, annak átvett kelta Scarbantia helynevével. Ránk a szláv/?/ Suprun névalak maradt. A német Oedenburg 845-i okl. Oudinburch, ill. Odinburch ef.-a nyomán. A X.sz.-eleji magyarság a már álló vár köré települt Sopront szab. kir.-i várossá emelte /1074/, s hűsége miatt kiváltsága 1277-ben megerősítve. Privilégiumaik ismételt megerősítése 1440, 1463-ban. 1243-ban a város visszavivása a németektől. 1273-ban a csehek hatalmába kerül. 1353-ig Johanita konventtel, amely hiteleshelyként /Lásd!/ működött. 1364- és 1372-ben kir.-i tartózkodási hely. 1482. dec. 28. - 1483. febr. a király ismételt tartózkodásának és békekötésének szính.-e. Az 1498:XXXIV.tc.-kel a 2.sz. főharmincadhely lett /Ruszt, Keresztur és Szentmárton fiókharmincadhelyekkel/. Az 1498:XXXIX.tc. szerint „…a királyi városok és a nemesek közti biráskodás” során Sopron is - és más 9 város - szerepel. Az 1504:V.decr. XIX.tc. kimondja: „…az itteni nemesek ne háborgassák azokat a nemeseket, akik bort szállítanak”. Az 1504:XXII.tc. elrendeli, hogy „…a várost pedig amelyet a király elzálogosított, ki kell váltani”. Az 1514:VII.decr.III.tc. Sopront a 8 szab. kir.-i város között sorolja fel. 1553. ápr. 22. és máj. 29. között a város királyi tanácskozások szih.-e. 1553, 1622, 1635, 1681. években itt tartják meg az országgyűléseket - utóbbin állítják vissza az alkotmányt. 1605-ben a város az ERD-iek ostromát visszaveri, s azokat Sopronkeresztúrig üldözi; 1619. nov. 30-án azonban a fejedelem Sopront meghódoltatja. 1625-ben koronázó város; országgyűlés színhelye /1681/. 1683. júl. 12-én meg a kuruc vezérnek hódol meg. 1705. dec. 25-én a kuruc sereg kemény, de sikertelen ostrom alá fogja. 1809-ben francia megszállás alatt. Az 1723:XXXI.tc. a Dunántúli Kerületben Sopron vm. szh.-ként a th. j.-ú szab. kir.-i városok között sorolja fel /+ Brenberg/. 1785-1790 között átm. a II. Győri Kerületben. 1849-1860 között is a me.-i hatóság alól kivont szab. kir. /königl. Freistadt/ maradt. Egyben j.-i szh. is; 1901. dec. 17-én Lók ksg. a felsőpulyai j.-ból a soproni j.-ba átcsatolva. 1920. jún. 4-én /1921:XXXIII.tc./ AUS-nak ítélve, de átm. az Entente főhatóságában magyar adm.-ban. Az 1921. okt. 13-i velencei egyezmény alapján dec. 14-én a város népe MO mellett szavazott /innen a civitas fidelissima jelző; ei. tértek vissza: Brenberg, Ágfalva, Balf, Fertőboz, Fertőrákos, Harka, Kópháza, Nagycenk és Sopronbánfalva ksg.-ek - 1922:XXIX.tc./. 1925. jan. 1-jén Lövő, Nemeskér, Völcsej, Sopronhorpács, Kislédec ksg.-ek a csepregi; Röjtök, Muzsaly, Ebergőc ksg.-ek a kapuvári j.-ból a soproni j.-ba csatolva. 1950-ben + Sopronbánfalva./
