Dombovár
Tolna vm. jszh. 510102–XII., 2252 kh, 6785 m. /Dombovár; + Kotkodács./ Ph.Tb.Td.; Vá-Td. 53, 50. HGE: Dombóvári Takarékpénztár Rt. /1881/ ; Dombóvári Vajtermelő Központ Rt. telepe; Dombóvári Villamossági Rt.; Dőry Konzervgyár Rt.; Első Dombóvári Téglagyár és Fakereskedelmi Rt. /a Tégla- és Zsindelygyár utóda 1928/; Máza-Szászvári Téglagyár Rt. /1917/; Melocco Péter Cementárugyár és Építési Vállalat telepe /mint a Tégla és Agyagcsőgyár utóda/; Dombóvári Műmalom /s villanytelep 1907/; Dombóvári Polgári Népbank mint Önsegélyző Hitelszövetkezet. */A XIII.sz.-legvégi Dáró v. Daru várával; ez 1450-ben még állott. A XIV.sz.-ban cisztercita apátsággal, s a Dombai uradalommal. Váráról, amelyet a török csaknem minden bevételétől és jövedelmétől megfosztott, az 1546:XLIV.tc. gondoskodni kívánt. 1687 után Esterházy hg.-i uradalommal. 1806-ban még + Ódombóvár s Újdombóvár - 1886-ig mezőváros; 1895. dec. 20-án az ei: szervezett dombóvári j. szh.-e, beo: Dombóvár, Újdombóvár, Döbrököz, Szakcs, Nak, Lápafő, Várong, Kocsola, Kurd, Gyulaj /akkori nevén még Gyula-Jováncza/ a régi dombóvári j.ból /szh. Tamási/; valamint Mucsi és Csibrák a simontornyaí j.-ból. 1946. júl. 1-jétől + Újdombóvár /1947. febr. 1-tól végl. nevén Dombóvár/; 1949-ben kivált s önálló kg. lett Dalmand; 1970. ápr. 1.-től Dombóvár városi rangra emelkedett./
