Szekszárd

Tolna vm. rt. város 510700–XII., 13069 kh, 14947 m. /Szekszárd, Szegzárd, Szekszard, Szexard, Szekxárd; + Augusz-kastély + Baktahegy + Bárányfok + Bodzás + Csatár v. Csatári-tp. + Csereföld + Csötönyi présházak + Czinka + Faluhely + Fehérsár + Gyüszüvölgy + Hidas + Ivánvölgy + Középmalom m. + Kutya t. + Leányvár + Lisztes + Moczfa + Nyámád + Palánk + Paráczfa + Petre + Porkoláb + Sötétvölgy + Stannkert + Szekszárdi szőllők./ Ph. /1810-ben Sexárd postaállomással/, Tb. Td.; Vá-Td. 290.

Hatósági szervek: Pénzügy-igazgatóság /mk./; Adóhivatal /mk./; Közalapítványi Gazdasági Felügyelőség /1898/; Állami Főgimnázium /1896/; Gazdasági Felügyelőség /mk./; Gazdasági Munkásközvetítő /mk./; Szőlészeti és Borászati Felügyelői Kerület /mk./; Országos Selyemtenyésztési Felügyelőség /mk./; Országos Selyemtenyésztési Felügyelőség Petevizsgáló Állomása /mk./; Államépítészeti Hivatal /mk./.

Gazdasági szervek: Magyar Nemzeti Bank /1924/ fiókintézete; Molnár-féle Nyomdai Műintézet és Szabadalmazott Iróaljazatgyár /1863, Rt. 1908/; Szekszárd-Bátai Ármentesítő és Belvízszabályzó Társulat; Szekszárd és Környéke Strandfürdő Rt. /1930/; Szekszárdi Népbank OKH-szövetkezet; Szekszárdi Népbank Önsegélyző Hitelszövetkezet; Szekszárdi Ripária Szőllő- és Borgazdasági /Szekszárd, Várdomb, Bátaszék és Báta, az Óriás keleti lejtői és környéke/ Vállalat; Szekszárdi Selyemgubóbeváltó Gyár; Szekszárdi Takarékpénztár /1846/; Szekszárdi Téglagyár Rt.; Szekszárdi Városi Villamosművek; Tolnamegyei Újság Hírlapkiadó Rt. /1919/; Tolnamegyei Vendéglősök Rt.-a; Tolna-Vármegyei Takarék és Hitelbank Rt. /1885/.

Egyéb /érdekképviseleti, társadalmi, kulturális/ szervek: Kerületi Munkásbiztosító Pénztár; Tolna Vármegye Levéltára; Tolna Vármegyei Múzeum; Szekszárdi Kaszinóbazár; Ferenc-Kórház; Bábaképző Intézet /1897/; Tolna megyei Közművelődési Egyesület.

*/A római Alisca város helyén a XI.sz.-ban már létezett település; 1061-ben alapított bencés kolostorral, amelynek konventje hiteleshely /Lásd!/ lett. 1333-ban az e térségbeli Apor akkor volt faluban az Apori prépostsággal. 1442-ban csata színhelye. Az 1498:XX.tc.16.§-a alapján apátja 100 lovaskatona állítására kötelezve. „…A szegszárdi apát ne szorítsa az ő egyházi nemeseit szokatlan terhekre…” /1519:III-XXXIV.tc./. 1526 után török „liva” /Lásd!/ szh. lett, egész 1686-ig /közig.-i ker.-közp./. Volt mezőváros 1886-ig, mindvégig vm.-i /s egyben j.-i/ szh. 1905. jún. 17-én rt. várossá alakult. 1931. jan. 1-jén Bogyiszló ksg.-től /PPSKk vm. kalocsai j./ Dunajobbparti kt.-ek ide átkebelezve. 1947. júl. 1-jén viszont Leányvár, Zombai határvölgy és Külsőhidas volt itteni kt.-ek /232 kh 177 ö/ Sióagárd ksg.-hez elcsatolva. 1947. aug. 1-jén Tószeg d. /44 kh, 1080 ö/ Mözs ksg.-től idecsatolva./

Arcanum Újságok