Pápa
Pápa
Veszprém vm. rt. város 600600–VI., 10171 kh, 20150 m. / + Agyaglik + Angyallik + Antalfa p. + Antalháza + Arda + Bánóczi m. + Baróczhegyi új m. + Böröllő p. + Dörzemény p. + Felső m. + Földmivesiskola + Gyula p. + Hánta p. + Hódoska + Horgaséri m. + Igalöreghegy + Igal p. + Kishanta + Körmendy m. + Lehér p. + Nagyhanta + Iváncza p. + Pálháza p. + Pinkócz p. + Sávoly p. + Simaháza p. + Munkás-tp. + Törzsők p. + Törzsőkhegy + Urdomb-szőllő + Város p. + Kálvária./ Ph. /1858-ban postaállomással/, Tb. Td.; Vá-Td. 22, 23, 62.
Hatósági szervek: 7.sz. Honvéd-Huszárezred /mk. 1868/; 19. sz. Felmérési Felügyelőség /mk./; Földművesiskola /mk. 1893/; Állami Faiskola /mk./; Szőlészeti és Borászati Felügyelői Kerület /mk./; Méhészeti szaktanító /mk./; Adóhivatal /mk./; Dohánygyár /mk./; Állami Elemi Iskolai Tanítóképző /mk. 1896/.
Gazdasági szervek: Dunántúli Áru- és Állatkereskedelmi Rt. /1931/; Dunántúli Leszámítoló Bank Rt. fiókja; Építő és Tüzelőanyagkereskedelmi Rt.; Esterházy Pál gr. által 1872-ben alapított 37000 kh hitbizományi jószág feje kastéllyal /XVIII.sz./, parkkal; Eszterházy Tamás gr. Pápa-Ugodi és Devecseri Uradalmának Fürdőüzeme Rt. /1931/; Keresztény Nemzeti Nyomdavállalat Rt. /1920/; Pápai Agyagáru- és Pipagyár; Pápai Általános Bank Rt. /1924-1942/; Pápai Elárusító Üzlet Rt. /1931/; Pápai Hitelbank Rt. /1878/; Pápai Kád- és Gőzfürdő Rt. /1893-1913/; Pápai Kereskedelmi Rt. /1907/; Pápai Kékfestő Gyár; Pápai Közgazdasági Bank Rt. /1907/; Pápai Műtrágyagyár; Pápai Takarékpénztár /1863/; Pápai Textilgyár; Pápa-Város és Vidéke Takarékpénztára /1878/; OKH-szövetkezet.
Egyéb /érdekvédelmi, társadalmi és egyházi/ szervek: Kerületi Munkásbiztosító Pénztár; Vállalati Betegsegélyző Pénztár; Pápai Keresztény Önsegélyző-Hitelszövetkezet; Pápai Önsegélyző Egyesületi Hitelszövetkezet; Pápai Állandó Színház; Pápai Zeneiskola; Pápa Város Vizművei /tapolcafői sziklaforrástól vezető vízvezetékkel/; Ev.-Református Dunántúli Egyházkerület; Theologiai Akadémia és Református Főgimnázium /1531/; Református Elemi-iskolai Tanítóképző /1902/; R.-katolikus Ferencrendi Intézet /12349/; Rkat. Bencés-Főgimnázium /XVII.sz./; Rkat. Elemi-iskolai Tanítónőképző /1902/; Református Leányinternátus; Kisdedóvó; Irgalmasrendi kolostor; Ferencrendi kolostor; Városi Uszoda.
*/A határában volt Bakonyújvár v. Podmaniczky-vár, XVI. sz.-eleji rablófészekként különösen a bakonybéli álapátság javait dézsmálta. 1554-ben vára átm. török kézre került, majd a császáriak visszafoglalták. Vára erődítési munkáihoz Sopron és Vas, továbbá részben Veszprém vm.-k kirendelve /1559:XXXII.tc./. Az 1567: XVII.tc.3.§-a Vas vm.-t egészen ide rendeli. Az erődítési munkákra Sopron vm. osztva be /1569:XIX.tc.15.§/, majd Vas vm. szükség szerint e tc. 18. §-ával. „…Senkinek a jószágait ki nem véve, egész Sopron vm. ide dolgozzék” /1578:XXVII. tc.24.§/. Vas vm. Kemenesalja része ide beosztva /1602:XIV. tc.14.§/. „Az egész Sopron vm. - kivéve a Nádasdy fekvő jószágokat, a melyek a sárvári várhoz rendeltettek; a kalocsai érsek Sopron és Vas vm.-beli jószágait, amelyek jobbágymunkái Kesző várerődítéséhez rendeltettek mindezeknek helyébe - Pápa vára erődítéséhez meg a város Kemenesalja nevezetű fekvőjószága, végül Vas vm. Egervári Mihály-féle j.-át rendelték…” /1604:VIII.tc.20.§-a/. „Sopron vm. - kivévén a Nádasdy-féle Sopron és Vas vm.-kben fekvő és Sárvár várához tartozó jószágait - helyébe Vas vm. Lampért István-féle j.-át és ugyszintén Sáll János-féle másik j.-át, Veszprém vm. 2 felső Enessey István-féle és Szalóky Mihály szb.-ák j.-át e várhoz osztották be” /1608:XV.tc.3.§/. Sopron vm. - kivéve a Nádasdy Pál-féle fekvő jószágokat, amelyeket a Sárvári várhoz és a Nádasdy Tamás-féle fekvő jószágokat, amelyeket a kapuvári várhoz, továbbá Náprágy kalocsai érsek fekvő jószágait, amelyeket ennek keszői várához rendelve, ezek helyett Győr vm.-t és Vas vm. Szól János és Lambert István-féle 2 szb.-i j.-át, valamint Veszprém vm.-ben Dneszey István és Szalóky György szb.-i j.-át is szintén Pápa várához rendelték /1613:VIII.tc.3.§/. Sopron vm. - kivéve a Nádasdy-féle fekvő jószágokat, amelyeket ennek a sárvári és kapuvári várához, továbbá a kalocsai érsek és győri püspök keszői várához rendeltek, valamint ezek helyett - Lambert István szb. és Gáspári Miklós szb.-i 2 j.-a és Veszprém vm.-ben Agha Mátyás és Szalóki György szb.-ák 2 j.-a ide beosztva /1618:XLIX.tc.3.§-a/. Beosztva Sopron vm.-t - kivéve a Nádasdy gr.-i fekvőjószágait, amelyeket az ő sárvári és kapuvári váraihoz, továbbá Város-Kesző és Egyházas-Kesző mezővárosokat, amelyeket a kalocsai érsek, ill. a győri Püspök Kesző-vára jobbágy-ingyenmunkájához hagytak fenn; Pápa várához rendelték még Vas vm. 2 j.-át, a Gori Miklós és Zichy Benedek szb.-két, az említett Nádasdy-féle fekvőjószágainak a kivételével, továbbá Veszprém vm. 2 j.-át, a Zalóky György és Hojdan István szb.-két /1622:XXXVI.tc.23.§/. - Sopron vm. - a Nádasdy gr.-i fekvőjószágok és a győri püspök ingyen jobbágymunkái kivételével; Vas vm. Palásty János és Jánosy Miklós szb.-i j.-ai, ugyancsak a Nádasdy birtokok kivételével - azonkívül Veszprém vm. Zaloky György és Hajdan István-féle j.-ai ide beosztva /1630:III. tc.5.§/. Az egész Sopron vm.-t a Kabolt váránál fekvő jószágok kivételével, azonkivül a Nádasdy gr.-i sárvári és kapuvári várakhoz, meg a győri püspöknek a Kesző várához tartozó jószágainak fele részét; s bár ezek az 1630:III.tc. szerint ki voltak véve, mégis a kényszerítő szükség miatt - a következő orszgy.-ig - majd a másik felét is ide rendelték; végül Vas vm.-ből a Potyondi Ferenc-féle j.-ában Olaszka és Zsidófölde falukat /1635:XCII.tc.24.§/ „…továbbá Kesző vára fekvő jószága munkaerejének egyik fele is ide beosztva” /1638:LXX.tc.11.§/. Egész Sopron vm. kivéve a kaboldi fekvőket és a Nádasdy gr.-i birtokokat; továbbá Vas vm. 2 - Ságy Ferenc-féle és Demölky András-féle - jószága, kivéve a Nádasdy gr.-i fekvőjószágokat; továbbá Peregszeg, Varsán Vas vm.-ben; Kis-Somlyó, Hoszszúfalu, Szent-Andorfa, Verő, Keresztúr, Ságh, Zergen; továbbá a Vas vm.-beli Battyán gr.-i jószágok: Miske és Borgáta /1647:CLIII.tc.21.§/ ide beosztva. Megismételve 1649: LXXXVI.tc.8.§-ával. „…E várhoz kirendelve az egész Sopron vm.-t, beleértve a Kaboldféle fekvőjószágokat - kivéve a Nádasdy gr.-iakat, amelyeket a saját, Sárvár és Kapuvár végvárakhoz rendelték; valamint Kesző várának ugyanoda rendelt részét; továbbá Vas vm. 2 - Szalay György szb.-i és Potondy Gáspár szb.-i - j.-a, a Miske-féle fekvőjószágokkal - kivévén ebben a vm.-ben is már felsorolt kiveendőket és a készpénzhozzájárulású vépi fekvőjószágokat; ugyszintén Kőszeg vára készpénzhozzájárulású fekvőjószágait” /1655:CXVI.tc. Megismételve; továbbá a Veszprém vm.-ben fekvő Nagy Jenő, meg a Vas vm.-ben fekvő Krakó és Vasvár eme várhoz teljesítenek - kivévén a Veszprém vm.-beli Noszlop falut, amely Hidegkut, Istvánd és Petend falukkal együtt Devecser várhoz alkalmazva. A Kőszeg várához tartozott fekvőjószágok - az 1647:CLIII.tc. szerint - a közmunkák fejében készpénzben, 300 forint fizetése elrendelve /1659:CXXX. tc.12.§/. A Gesztes várához tartozó birtokokat, amig ezt a várat - Gesztest - ujra felépítik, közmunkára itt alkalmazzák /1681:VII.tc.21.§/. 1576 előtt már itt működik Veszprém vm. első református főiskolai nyomdája 1752-ig - majd 1838-tól ismét új életre kél. 1707. aug. 14-én a császáriak a várost felgyujtják. 1752. máj. 8-án a harcias veszprémi püspök hadakozásának eredményeként az uralkodónő megtiltja a reformátusok szabad vallásgyakorlatát; hires, népi művelődést sugárzó főiskolája 1783-ig Adásztevelre számüzötten működik. 1886-ig mezőváros, majd rt. - 1929-től megyei város. J.-i szh. 1873. ápr. 15-én + Borsosgyőr. 1977. ápr. 1-jén + Kéttornyúlak./
Veszprém vm. rt. város 600600–VI., 10171 kh, 20150 m. / + Agyaglik + Angyallik + Antalfa p. + Antalháza + Arda + Bánóczi m. + Baróczhegyi új m. + Böröllő p. + Dörzemény p. + Felső m. + Földmivesiskola + Gyula p. + Hánta p. + Hódoska + Horgaséri m. + Igalöreghegy + Igal p. + Kishanta + Körmendy m. + Lehér p. + Nagyhanta + Iváncza p. + Pálháza p. + Pinkócz p. + Sávoly p. + Simaháza p. + Munkás-tp. + Törzsők p. + Törzsőkhegy + Urdomb-szőllő + Város p. + Kálvária./ Ph. /1858-ban postaállomással/, Tb. Td.; Vá-Td. 22, 23, 62.
Hatósági szervek: 7.sz. Honvéd-Huszárezred /mk. 1868/; 19. sz. Felmérési Felügyelőség /mk./; Földművesiskola /mk. 1893/; Állami Faiskola /mk./; Szőlészeti és Borászati Felügyelői Kerület /mk./; Méhészeti szaktanító /mk./; Adóhivatal /mk./; Dohánygyár /mk./; Állami Elemi Iskolai Tanítóképző /mk. 1896/.
Gazdasági szervek: Dunántúli Áru- és Állatkereskedelmi Rt. /1931/; Dunántúli Leszámítoló Bank Rt. fiókja; Építő és Tüzelőanyagkereskedelmi Rt.; Esterházy Pál gr. által 1872-ben alapított 37000 kh hitbizományi jószág feje kastéllyal /XVIII.sz./, parkkal; Eszterházy Tamás gr. Pápa-Ugodi és Devecseri Uradalmának Fürdőüzeme Rt. /1931/; Keresztény Nemzeti Nyomdavállalat Rt. /1920/; Pápai Agyagáru- és Pipagyár; Pápai Általános Bank Rt. /1924-1942/; Pápai Elárusító Üzlet Rt. /1931/; Pápai Hitelbank Rt. /1878/; Pápai Kád- és Gőzfürdő Rt. /1893-1913/; Pápai Kereskedelmi Rt. /1907/; Pápai Kékfestő Gyár; Pápai Közgazdasági Bank Rt. /1907/; Pápai Műtrágyagyár; Pápai Takarékpénztár /1863/; Pápai Textilgyár; Pápa-Város és Vidéke Takarékpénztára /1878/; OKH-szövetkezet.
Egyéb /érdekvédelmi, társadalmi és egyházi/ szervek: Kerületi Munkásbiztosító Pénztár; Vállalati Betegsegélyző Pénztár; Pápai Keresztény Önsegélyző-Hitelszövetkezet; Pápai Önsegélyző Egyesületi Hitelszövetkezet; Pápai Állandó Színház; Pápai Zeneiskola; Pápa Város Vizművei /tapolcafői sziklaforrástól vezető vízvezetékkel/; Ev.-Református Dunántúli Egyházkerület; Theologiai Akadémia és Református Főgimnázium /1531/; Református Elemi-iskolai Tanítóképző /1902/; R.-katolikus Ferencrendi Intézet /12349/; Rkat. Bencés-Főgimnázium /XVII.sz./; Rkat. Elemi-iskolai Tanítónőképző /1902/; Református Leányinternátus; Kisdedóvó; Irgalmasrendi kolostor; Ferencrendi kolostor; Városi Uszoda.
*/A határában volt Bakonyújvár v. Podmaniczky-vár, XVI. sz.-eleji rablófészekként különösen a bakonybéli álapátság javait dézsmálta. 1554-ben vára átm. török kézre került, majd a császáriak visszafoglalták. Vára erődítési munkáihoz Sopron és Vas, továbbá részben Veszprém vm.-k kirendelve /1559:XXXII.tc./. Az 1567: XVII.tc.3.§-a Vas vm.-t egészen ide rendeli. Az erődítési munkákra Sopron vm. osztva be /1569:XIX.tc.15.§/, majd Vas vm. szükség szerint e tc. 18. §-ával. „…Senkinek a jószágait ki nem véve, egész Sopron vm. ide dolgozzék” /1578:XXVII. tc.24.§/. Vas vm. Kemenesalja része ide beosztva /1602:XIV. tc.14.§/. „Az egész Sopron vm. - kivéve a Nádasdy fekvő jószágokat, a melyek a sárvári várhoz rendeltettek; a kalocsai érsek Sopron és Vas vm.-beli jószágait, amelyek jobbágymunkái Kesző várerődítéséhez rendeltettek mindezeknek helyébe - Pápa vára erődítéséhez meg a város Kemenesalja nevezetű fekvőjószága, végül Vas vm. Egervári Mihály-féle j.-át rendelték…” /1604:VIII.tc.20.§-a/. „Sopron vm. - kivévén a Nádasdy-féle Sopron és Vas vm.-kben fekvő és Sárvár várához tartozó jószágait - helyébe Vas vm. Lampért István-féle j.-át és ugyszintén Sáll János-féle másik j.-át, Veszprém vm. 2 felső Enessey István-féle és Szalóky Mihály szb.-ák j.-át e várhoz osztották be” /1608:XV.tc.3.§/. Sopron vm. - kivéve a Nádasdy Pál-féle fekvő jószágokat, amelyeket a Sárvári várhoz és a Nádasdy Tamás-féle fekvő jószágokat, amelyeket a kapuvári várhoz, továbbá Náprágy kalocsai érsek fekvő jószágait, amelyeket ennek keszői várához rendelve, ezek helyett Győr vm.-t és Vas vm. Szól János és Lambert István-féle 2 szb.-i j.-át, valamint Veszprém vm.-ben Dneszey István és Szalóky György szb.-i j.-át is szintén Pápa várához rendelték /1613:VIII.tc.3.§/. Sopron vm. - kivéve a Nádasdy-féle fekvő jószágokat, amelyeket ennek a sárvári és kapuvári várához, továbbá a kalocsai érsek és győri püspök keszői várához rendeltek, valamint ezek helyett - Lambert István szb. és Gáspári Miklós szb.-i 2 j.-a és Veszprém vm.-ben Agha Mátyás és Szalóki György szb.-ák 2 j.-a ide beosztva /1618:XLIX.tc.3.§-a/. Beosztva Sopron vm.-t - kivéve a Nádasdy gr.-i fekvőjószágait, amelyeket az ő sárvári és kapuvári váraihoz, továbbá Város-Kesző és Egyházas-Kesző mezővárosokat, amelyeket a kalocsai érsek, ill. a győri Püspök Kesző-vára jobbágy-ingyenmunkájához hagytak fenn; Pápa várához rendelték még Vas vm. 2 j.-át, a Gori Miklós és Zichy Benedek szb.-két, az említett Nádasdy-féle fekvőjószágainak a kivételével, továbbá Veszprém vm. 2 j.-át, a Zalóky György és Hojdan István szb.-két /1622:XXXVI.tc.23.§/. - Sopron vm. - a Nádasdy gr.-i fekvőjószágok és a győri püspök ingyen jobbágymunkái kivételével; Vas vm. Palásty János és Jánosy Miklós szb.-i j.-ai, ugyancsak a Nádasdy birtokok kivételével - azonkívül Veszprém vm. Zaloky György és Hajdan István-féle j.-ai ide beosztva /1630:III. tc.5.§/. Az egész Sopron vm.-t a Kabolt váránál fekvő jószágok kivételével, azonkivül a Nádasdy gr.-i sárvári és kapuvári várakhoz, meg a győri püspöknek a Kesző várához tartozó jószágainak fele részét; s bár ezek az 1630:III.tc. szerint ki voltak véve, mégis a kényszerítő szükség miatt - a következő orszgy.-ig - majd a másik felét is ide rendelték; végül Vas vm.-ből a Potyondi Ferenc-féle j.-ában Olaszka és Zsidófölde falukat /1635:XCII.tc.24.§/ „…továbbá Kesző vára fekvő jószága munkaerejének egyik fele is ide beosztva” /1638:LXX.tc.11.§/. Egész Sopron vm. kivéve a kaboldi fekvőket és a Nádasdy gr.-i birtokokat; továbbá Vas vm. 2 - Ságy Ferenc-féle és Demölky András-féle - jószága, kivéve a Nádasdy gr.-i fekvőjószágokat; továbbá Peregszeg, Varsán Vas vm.-ben; Kis-Somlyó, Hoszszúfalu, Szent-Andorfa, Verő, Keresztúr, Ságh, Zergen; továbbá a Vas vm.-beli Battyán gr.-i jószágok: Miske és Borgáta /1647:CLIII.tc.21.§/ ide beosztva. Megismételve 1649: LXXXVI.tc.8.§-ával. „…E várhoz kirendelve az egész Sopron vm.-t, beleértve a Kaboldféle fekvőjószágokat - kivéve a Nádasdy gr.-iakat, amelyeket a saját, Sárvár és Kapuvár végvárakhoz rendelték; valamint Kesző várának ugyanoda rendelt részét; továbbá Vas vm. 2 - Szalay György szb.-i és Potondy Gáspár szb.-i - j.-a, a Miske-féle fekvőjószágokkal - kivévén ebben a vm.-ben is már felsorolt kiveendőket és a készpénzhozzájárulású vépi fekvőjószágokat; ugyszintén Kőszeg vára készpénzhozzájárulású fekvőjószágait” /1655:CXVI.tc. Megismételve; továbbá a Veszprém vm.-ben fekvő Nagy Jenő, meg a Vas vm.-ben fekvő Krakó és Vasvár eme várhoz teljesítenek - kivévén a Veszprém vm.-beli Noszlop falut, amely Hidegkut, Istvánd és Petend falukkal együtt Devecser várhoz alkalmazva. A Kőszeg várához tartozott fekvőjószágok - az 1647:CLIII.tc. szerint - a közmunkák fejében készpénzben, 300 forint fizetése elrendelve /1659:CXXX. tc.12.§/. A Gesztes várához tartozó birtokokat, amig ezt a várat - Gesztest - ujra felépítik, közmunkára itt alkalmazzák /1681:VII.tc.21.§/. 1576 előtt már itt működik Veszprém vm. első református főiskolai nyomdája 1752-ig - majd 1838-tól ismét új életre kél. 1707. aug. 14-én a császáriak a várost felgyujtják. 1752. máj. 8-án a harcias veszprémi püspök hadakozásának eredményeként az uralkodónő megtiltja a reformátusok szabad vallásgyakorlatát; hires, népi művelődést sugárzó főiskolája 1783-ig Adásztevelre számüzötten működik. 1886-ig mezőváros, majd rt. - 1929-től megyei város. J.-i szh. 1873. ápr. 15-én + Borsosgyőr. 1977. ápr. 1-jén + Kéttornyúlak./
