Veszprém
Veszprém
Veszprém vmszh. rt. város, jszh. 600700–VI., 8831 kh, 14792 m. /Veszprim, Wesprim, Veszprimium; + Alapítványi malom + Csapószer + Csatár p. + Cserhát + Benedekhegy + Jeruzsálemhegy + Jutas + Lebuj p. + Plosser-sétány + Sashegy + Sédvölgy + Temetőhegy + Uj m. + Várhegy./ Ph. /1810-ben postaállomással/, Tb.Td.; Vá-Td. 67 + Vá. Jutas 64, 67, 68 + Vmh. Veszprém-Honvédlaktanya 1. őrh. 67.
Hatósági szervek: Jutasi Honvéd-Gye. /mk./; Pénzügyigazgatóság /mk./; Adóhivatal /mk./; Nevelési Tanfelügyelőség /mk./; Állami Erdőhivatal /mk./; Gazdasági Felügyelőség /mk./; Gazdasági Munkásközvetitő /mk./; Államépítészeti Hivatal /mk./; Állami Felsőkereskedelmi Iskola /mk. 1895/.
Gazdasági szervek: Adriai Biztosító Társulat Főügynöksége; Közgazdasági Bank és Takarékpénztár /1911/; Magyar Nemzeti Bank /1924/ fiókintézete; MOVE /Magyar Országos Véderő Egyesület/ Sport Rt.; Pannonia Áramszolgáltató Rt.; Veszprémi Faipar Rt. - azelőtt Stern Herman Fiai /1910/; Veszprémi Faipar Rt.; Veszprémi Harmadik Segélyző Egylet-Hitelszövetkezet; Veszprémi Hitelszövetkezet; Veszprémi Szikvizgyár Rt. /1892 v. 1893/; Veszprémi Takarékpénztár /1845 v. 1846/; Veszprémmegyei Vendéglős-, Kávés-, Mészáros-, Ipari és Kereskedelmi Rt. /1920/.
Egyéb /érdekképviseleti, társadalmi, szociális, művelődési, egyházi/ szervek: Kerületi Munkásbiztosító Pénztár; Állami Gyermekmenhely; Városi Tüzoltóság és tüztorony /XVII.sz.-i minaret/; Városi Színház; Korona Szálloda; Nemzeti Kaszinó /1838/: Veszprémi Múzeum /1925/; Veszprém Vármegye Levéltára; Davidikum Fiárvaház /1812/; Női Kereskedelmi Tanfolyam; Veszprém Város Közművei /villany-, viz- és csatornaművek/; Római katolikus püspökség /a XI.sz.-i tiz püspökség egyike/, hittani intézettel /1711/; Piarista Főgimnázium /1711/; Angolkisasszonyok zárdája; Irgalmas nővérek zárdája; Rkat. Elemi-iskolai Tanítónőképző /1894/; Veszprém-Egyházmegyei Alapítványi Pénztár /1926/.
*/380-ig Cimbriana római város, majd a IX.sz.-ban morva fejedelmi szh.; a XI.sz.-ban az első tiz MO-i püspökség egyike. Eredetileg Boszporem. 1009-ben alapított püspökséggel és káptalannal, s a XI.sz.-ban egyházi iskolával. Az 1095-1114:I.decr.-XXII.fej. szerint „…A tüzesvas- és forróvizpróbát akármely egyházban is ne tegyenek, hanem csak a püspöki szh.-eken…” /pl. Veszprémben/. 1276-ban székesegyháza s annak iskolája elpusztult. 1425-ben vára megerősítve. A királynékat kizárólag koronázó püspöke, egyben azok kancellárja és pecsétőre; székeskáptalanja hiteleshely /Lásd:!/. 1491. nov. 1-jén a város az osztrák főhg.-nek átadva, de még azon évben visszaszerezve. Püspökét az 1498:XX.tc.9.§-a 200 lovaskatona állítására kötelezte. „…Székesfehérvár, Somogy és Zala vm.-k nemesei meg a veszprémi káptalan között a dézsmanegyedek körül támadt egyenetlenséget biróilag meg kell vizsgálni…” /1504:V.d.XIII.tc./. 1552. jún. 1-jén árulással török kézre jut, de 1564. jún. 24-én visszafoglalva. Vára erődítéséhez az 1567:VII.tc.7. §-a Veszprém vm. közmunkáit rendeli; az 1569:XIX.tc.17.§-ával azonban már csak a vm. „töröktől megmaradt” részeit. Az 1578:XXVII.tc.26.§-a végszükségben Veszprém vm. e részein kivül „a töröknek adózó szomszédos alattvalók”-at is ideosztja. 1594-1598 között átm. ismét a török tartja megszállva. Utána az 1602:XIV.tc.15.§-e előbb Veszprém vm. közmunkáit, majd az 1604:VIII.tc. 21.§-a ezen felül Zala vm. egy részét is Veszprém erődítéséhez rendeli. Veszprém vm. 3. j.-a tartozékaival együtt és Fejér vm.-nek az a része, amely különben a munkát Palotához teljesítette, ideosztva az 1608:XV.tc.4.§-ával. Veszprém vm. Keresztes Balázs-féle szb.-i j.-a, tartozékaival együtt, a Fejér vm.-nek korábban Palotához rendelt részeivel ide beosztva /1613:VIII.tc.4.§/. Veszprém vm.-ből a Keresztes Balázs-féle szb.-i 3. j.-át tartozékaival együtt és Fejér vm.-nek azt a részét, mely addig munkát Palotához adott, továbbá Tolna vm.-t ide beosztották /1618:XLIX.tc.4.§/, megismételve az 1622:XXXVI.tc.24.§-ával, az 1630:III.tc.6.§-ával, az 1635:XCII.tc.25.§-ával. Közben, 1620-ban az ERD-i fejedelem kezén. „…A már előbb ide rendelt egész Tolna vm. és - a palotai várnak Vázsonyhoz alkalmazott tartozékai helyett - azok a birtokok, amelyekre nézve vitás, hogy Tolna vagy Somogy vm.-ben vannak-e, ugyancsak ide teljesítsenek…” /1659:CXXX.tc.18.§/. 1682-ben a kuruc vezér /Thököly/ veszi be. 1704. máj. 31-én császári vezér foglalja és pusztítja el. 1716. nov. 14-én a harcias katolikus püspök hadakozásának eredményeként a császár megtiltja a protestánsok szabad vallásgyakorlatát. 1809-ben a franciák zsákmányolták ki. A Séd- és Buhim-völgy közötti dombokon települt város /civitas ill. urbs episcopalis/ 1828-ban 1112 házból állott, benne 9079 fő lakossággal; 1863-ban Veszprém /Csatár, Jutas, Lebuj, Sashegy p.-kkal/ város rt.-csal; 10468 m, n. lakossal. Mindvégig Veszrém vm.-i és j.-i szh. 1873. ápr. 15-én + Kádárta. 1919. nyarán átm. a románok zsákmányolták ki. Lásd még: Veszprém vármegye!/
Veszprém vmszh. rt. város, jszh. 600700–VI., 8831 kh, 14792 m. /Veszprim, Wesprim, Veszprimium; + Alapítványi malom + Csapószer + Csatár p. + Cserhát + Benedekhegy + Jeruzsálemhegy + Jutas + Lebuj p. + Plosser-sétány + Sashegy + Sédvölgy + Temetőhegy + Uj m. + Várhegy./ Ph. /1810-ben postaállomással/, Tb.Td.; Vá-Td. 67 + Vá. Jutas 64, 67, 68 + Vmh. Veszprém-Honvédlaktanya 1. őrh. 67.
Hatósági szervek: Jutasi Honvéd-Gye. /mk./; Pénzügyigazgatóság /mk./; Adóhivatal /mk./; Nevelési Tanfelügyelőség /mk./; Állami Erdőhivatal /mk./; Gazdasági Felügyelőség /mk./; Gazdasági Munkásközvetitő /mk./; Államépítészeti Hivatal /mk./; Állami Felsőkereskedelmi Iskola /mk. 1895/.
Gazdasági szervek: Adriai Biztosító Társulat Főügynöksége; Közgazdasági Bank és Takarékpénztár /1911/; Magyar Nemzeti Bank /1924/ fiókintézete; MOVE /Magyar Országos Véderő Egyesület/ Sport Rt.; Pannonia Áramszolgáltató Rt.; Veszprémi Faipar Rt. - azelőtt Stern Herman Fiai /1910/; Veszprémi Faipar Rt.; Veszprémi Harmadik Segélyző Egylet-Hitelszövetkezet; Veszprémi Hitelszövetkezet; Veszprémi Szikvizgyár Rt. /1892 v. 1893/; Veszprémi Takarékpénztár /1845 v. 1846/; Veszprémmegyei Vendéglős-, Kávés-, Mészáros-, Ipari és Kereskedelmi Rt. /1920/.
Egyéb /érdekképviseleti, társadalmi, szociális, művelődési, egyházi/ szervek: Kerületi Munkásbiztosító Pénztár; Állami Gyermekmenhely; Városi Tüzoltóság és tüztorony /XVII.sz.-i minaret/; Városi Színház; Korona Szálloda; Nemzeti Kaszinó /1838/: Veszprémi Múzeum /1925/; Veszprém Vármegye Levéltára; Davidikum Fiárvaház /1812/; Női Kereskedelmi Tanfolyam; Veszprém Város Közművei /villany-, viz- és csatornaművek/; Római katolikus püspökség /a XI.sz.-i tiz püspökség egyike/, hittani intézettel /1711/; Piarista Főgimnázium /1711/; Angolkisasszonyok zárdája; Irgalmas nővérek zárdája; Rkat. Elemi-iskolai Tanítónőképző /1894/; Veszprém-Egyházmegyei Alapítványi Pénztár /1926/.
*/380-ig Cimbriana római város, majd a IX.sz.-ban morva fejedelmi szh.; a XI.sz.-ban az első tiz MO-i püspökség egyike. Eredetileg Boszporem. 1009-ben alapított püspökséggel és káptalannal, s a XI.sz.-ban egyházi iskolával. Az 1095-1114:I.decr.-XXII.fej. szerint „…A tüzesvas- és forróvizpróbát akármely egyházban is ne tegyenek, hanem csak a püspöki szh.-eken…” /pl. Veszprémben/. 1276-ban székesegyháza s annak iskolája elpusztult. 1425-ben vára megerősítve. A királynékat kizárólag koronázó püspöke, egyben azok kancellárja és pecsétőre; székeskáptalanja hiteleshely /Lásd:!/. 1491. nov. 1-jén a város az osztrák főhg.-nek átadva, de még azon évben visszaszerezve. Püspökét az 1498:XX.tc.9.§-a 200 lovaskatona állítására kötelezte. „…Székesfehérvár, Somogy és Zala vm.-k nemesei meg a veszprémi káptalan között a dézsmanegyedek körül támadt egyenetlenséget biróilag meg kell vizsgálni…” /1504:V.d.XIII.tc./. 1552. jún. 1-jén árulással török kézre jut, de 1564. jún. 24-én visszafoglalva. Vára erődítéséhez az 1567:VII.tc.7. §-a Veszprém vm. közmunkáit rendeli; az 1569:XIX.tc.17.§-ával azonban már csak a vm. „töröktől megmaradt” részeit. Az 1578:XXVII.tc.26.§-a végszükségben Veszprém vm. e részein kivül „a töröknek adózó szomszédos alattvalók”-at is ideosztja. 1594-1598 között átm. ismét a török tartja megszállva. Utána az 1602:XIV.tc.15.§-e előbb Veszprém vm. közmunkáit, majd az 1604:VIII.tc. 21.§-a ezen felül Zala vm. egy részét is Veszprém erődítéséhez rendeli. Veszprém vm. 3. j.-a tartozékaival együtt és Fejér vm.-nek az a része, amely különben a munkát Palotához teljesítette, ideosztva az 1608:XV.tc.4.§-ával. Veszprém vm. Keresztes Balázs-féle szb.-i j.-a, tartozékaival együtt, a Fejér vm.-nek korábban Palotához rendelt részeivel ide beosztva /1613:VIII.tc.4.§/. Veszprém vm.-ből a Keresztes Balázs-féle szb.-i 3. j.-át tartozékaival együtt és Fejér vm.-nek azt a részét, mely addig munkát Palotához adott, továbbá Tolna vm.-t ide beosztották /1618:XLIX.tc.4.§/, megismételve az 1622:XXXVI.tc.24.§-ával, az 1630:III.tc.6.§-ával, az 1635:XCII.tc.25.§-ával. Közben, 1620-ban az ERD-i fejedelem kezén. „…A már előbb ide rendelt egész Tolna vm. és - a palotai várnak Vázsonyhoz alkalmazott tartozékai helyett - azok a birtokok, amelyekre nézve vitás, hogy Tolna vagy Somogy vm.-ben vannak-e, ugyancsak ide teljesítsenek…” /1659:CXXX.tc.18.§/. 1682-ben a kuruc vezér /Thököly/ veszi be. 1704. máj. 31-én császári vezér foglalja és pusztítja el. 1716. nov. 14-én a harcias katolikus püspök hadakozásának eredményeként a császár megtiltja a protestánsok szabad vallásgyakorlatát. 1809-ben a franciák zsákmányolták ki. A Séd- és Buhim-völgy közötti dombokon települt város /civitas ill. urbs episcopalis/ 1828-ban 1112 házból állott, benne 9079 fő lakossággal; 1863-ban Veszprém /Csatár, Jutas, Lebuj, Sashegy p.-kkal/ város rt.-csal; 10468 m, n. lakossal. Mindvégig Veszrém vm.-i és j.-i szh. 1873. ápr. 15-én + Kádárta. 1919. nyarán átm. a románok zsákmányolták ki. Lásd még: Veszprém vármegye!/
