HARMADIK FEJEZET
51HARMADIK FEJEZET
Mifélék legyenek azok a bajtársak, akik az agának szolgálnak.
Az a bajtárs, aki az agának fog szolgálni, legyen idős. Szükséges, hogy túllegyen az összes szolgálaton, ami az odában lehetséges. [A kinevezéshez] bírnia kell az odabasija engedélyét, valamint az oda kethüda és a bas odabasi tisztét betöltő idős [bajtársak] jóváhagyását, hogy ha szolgáláta fejében – amennyiben a jajabasik [ortáiból] való– zagardzsi, szekbán vagy szolak beosztásba helyeznék, akkor tapasztalt és sokat látott ember legyen, s így méltó legyen ezekre a hivatalokra és a megfelelő helyre kerüljön. Legyen igazságos, és ne térjen el a törvényektől.
Azokat, akik az aga bölükökhöz tartoznak és brokátövvel szolgálnak, gediklinek nevezik. Ezeknek is időseknek és tapasztaltaknak kell lenniük, hogy amikor gediklik [72a]lesznek, s az előírások szerint bölükbasi vagy helyettes csausz | válik belőlük, méltóképpen kerülhessenek ezekre a posztokra.
Tehát az, aki a jajabasik [ortáiból] megfelelően szolgál, zagardzsi, szekbán vagy szolak lesz. Ha egy idős odabasi kegyben részesül, jajabasi is válhat belőle. Ez a törvény. Az aga bölükökből valók tüfekcsik és mumdzsuk lesznek, s egyidejűleg mindannyian megkapják a bölükbasi rangot. Ez a törvény. Utóbb azonban arról is törvényt hoztak, hogy korudzsuk lehessenek. De ez nem régi törvény. Azoknak, akik a hadjáratokon [ellenséges] fejet vágnak le, vagy zászlót tűznek ki a várakra és kimutatják a vitézségüket, jajabasi vagy bölükbasi rangot, vagy gediket adományoznak. Vagy ehhez hasonlóan zagardzsi, szekbán, szolak, szpáhi vagy kapudzsi beosztásba helyezik őket. Ez a törvény. De mindenekelőtt azoknak, akik a várakat rohamozók közül zászlót tűznek [a falakra], még szandzsákbégséget is adományoznak. Ha úgy kívánják, oturak beosztásba helyezik őket, de korudzsu posztot is kaphatnak.
Régente azonban a korudzsuk száma a százat sem érte el. Egy öreg korudzsut kineveztek föléjük bas korudzsunak. Midőn az uralkodóőfelsége hadjáratra indult, az [72b]odák | kapui közül a Szolak-kaput és az Ádet-kaput (ez Szari Gürz közelében van) kinyitották és őrizték, a többit meg becsukták. A Szolak-kapunál az ötvenhatodik [orta] jajabasijai, az Ádet-kapunál a tizenharmadik [orta] jajabasijai állnak őrt. Ezt a kaput azért nevezik „szokás”-nak (ádet), mert ha a többi kaput be is csukják, ezt soha. A korudzsuk vigyázzák. Addig őrzik, míg az uralkodó visszatér a háborúból. Ezért kapta az Ádet-kapu nevet.
A korudzsuk először Mehmed szultán hán atyja, Murád szultán hán idejében jelentek meg. Mikor boldogságosan hadjáratra indult, az Edirnében lévő janicsár kaszárnyák vigyázására kijelölt néhány beteg és öreg janicsárt, s velük őriztette. Amikor visszatért, megadta nekik a hadjárat idejére járó zsoldjukat. Ezek pedig átvették az illetményüket és abban az évben nyugalomban éltek. A korudzsu beosztás azonban addig nem számított hivatalos szolgálati helynek (gedik). Ilyen módon történt [a betöltése]. Az idősebb betegek közül osztottak be néhányat [erre a feladatra]. Később, mikor a [73a]megboldogult Murád szultán hán őfelsége a moldvai hadjáratra | ment, és diadalt 52és győzelmet aratott, néhány sebesült és rokkant janicsár bajtárs a hadjárat ideje alatt az odákat őrizte; s hogy a hadjárat alól mentesüljenek, korábbi zsoldjukkal kinevezték őket korudzsunak, hogy a janicsár odákat állandó korudzsuként megfelelően őrizzék. „Mert a janicsárok kaszárnyája valóságos kincstár; védjék meg az egerektől a janicsár bajtársak holmiját!”– mondták, s hat főt a korábbi zsoldjával kineveztek korudzsunak. De ekörül nézeteltérések vannak. Úgy tartják, hogy ő [Murád szultán] hozta ezt az intézkedést.
Mikor Konstantinápoly meghódítója, Mehmed szultán hán őfelsége felépítette az isztambuli kaszárnyákat, tíz főt kinevezett oda korudzsunak. Ő is a korábbi zsoldjukkal rendelte ki őket. A [korudzsu posztot] olyan isztambuli rokkantaknak adta, akik sebesüléseket szereztek. Egy másik hagyomány szerint, mikor a megboldogult Szülejmán szultán hán őfelsége a rodoszi hadjáraton mindent elkövetve a nevezett várat elfoglalta, maga elé hozatta a sebesülteket és a rokkantakat. Annyi sebesült janicsárt [73b]hoztak oda, hogy azt elmondani nem lehet. A rokkantakat | két-három akcse [illetménnyel] beíratta a [mecsetalapítványok] járadékosai közéés a sehremin defterébe, és oturak állományba helyezte őket. Abban az időben így vált valaki oturakká. Utóbb, mikor Szelim szultán hán ült a trónra, [az oturakok] kérvényt adtak be, s csapatostul a szeráj kapujához jőve, újra kéréssel fordultak hozzá; erre parancsba adta, hogy az oturakok a testületben maradjanak. Attól fogva a testülethez tartoznak. Zsoldjukat jelenleg a testülettől kapják. De akkoriban még kevesen voltak. Mostanában viszont a létszámuk is, meg a zsoldjuk is erősen megnövekedett. Mégis azt mondják, hogy a korudzsu beosztást Szülejmán szultán hán őfelsége vezette be a rodoszi hadjárat idején. Viszont bizonyos, hogy a szigetvári hadjárat alatt nyolcvan korudzsu volt. A boldogult Szelim szultán hán idejéig e nyolcvan fő közül a legidősebbek lettek korudzsu basik. Az odák kapui közül a Dzsáiz- és a Szolak-kaput kinyitották, a más utcára [nyíló kapukat] pedig bedeszkázták, és ott őrködtek. Felváltva körbejárták az odákat és megfigyelés alatt tartották. Az odákban lévő holmikat időről-időre kiteregették. Később, Szelim szultán hán őfelsége idejében a janicsárok panaszkodtak [74a]az egerek miatt, | és kérték, hogy minden odához állítsanak két bajtársat korudzsunak a régebbi zsoldjával. Az uralkodó pedig a szekbánokhoz tíz főt, a többi odához meg két-két főt kinevezett korudzsunak. A kethüda bég odájához hat fővel, a bas csauszhoz négy fővel, a szekszondzsi basihoz, a turnadzsi basihoz és a zagardzsi basihoz négy-négy fővel, a többi odzsak agához a helyzetük szerint egy-két fővel több [korudzsut] rendelt ki, így összesen négyszáz főt nevezett ki korudzsunak. Mindezt hatti seriffel rendelte el, amit elküldött az [efendi] hivatalához, hogy ott őrizzék és tartsák, s a létszámuk ne növekedjék. [Az irat] hosszú ideig az efendi hivatalában volt, nem tudom megvan még?
Ezek [a korudzsuk] mindnyájan a korábbi zsoldjukat kapták, s nem többet, mint ahogy ma történik. Ugyanakkor emelést sem adtak nekik, a törvény ezt nem is engedte meg. Akkoriban öregeknek és rokkantaknak adták a korudzsu posztokat. Jajabasiknak, bölükbasiknak és odabasiknak nem adták. Őket hivatalos szolgálati beosztásba helyezték. A csauszok és a hozzájuk hasonlók dolgairól pedig beszélni sem kell.
[A korudzsuk] mostanában közel vannak ahhoz, hogy huszonöt-harminc [akcse [74b]illetményt] kapjanak. Létszámuk is túllépett minden határon. | Jelenleg hivatalos szolgálati helynek tekintik, és [mindenkit] felvesznek, legyen az éretlen ifjonc vagy 53bárki más. A korudzsuknak kifizetik a jaj- és jaka-költséget, mivel az odákat őrzik. Szolgálatra osztják be őket, s aki nem jelentkezik, azt megfenyítik. De most minden odában van korudzsu, és nincs korudzsu basijuk, aki megrendszabályoznáőket. Mindenki a maga odáját vigyázza. Emiatt a többi korudzsu nem jön [más] odába [szolgálatra]. Ezután a padisah nemes parancsára kell hagyni, hogy mennyi korudzsut nevezzenek ki és mennyiben állapítsák meg a zsoldjukat. Tartson tanácsot a nagyvezírrel, a hittudósokkal, a kegyes férfiakkal és a testület öregjeivel, s a jövőben adódóüresedéseket ne adják ki, hanem [az uralkodó] nemes jóváhagyása alapján határozzanak a betöltésükről. A zsoldját aszerint állapítsák meg, hogy milyen helyen van.
A korudzsuknak járó birkákat kezdetben a korudzsu basinak adták át, és ő osztotta szét. Most minden egyes odában külön-külön korudzsuk vannak, ezért ők is megkapják a nekik járó húst. A csorbadzsik házaiba adják be. Így jóval több birkát pazarolnak el.
Ugyanakkor ma a korudzsuk többsége éretlen ifjonc, vagy olyan életerős és hadjáratra [75a]alkalmas janicsár, | aki korábban odabasi tisztet töltött be. Az efféléket hivatalos szolgálati helyre kell vezényelni, s előléptetési rendjük szerint szekbánt, zagardzsit és bölükbasit kell belőlük csinálni. Egyszóval, a korudzsu beosztás az aggok és a rokkantak osztályrésze. De nem szabad többet beosztani, mint amennyit a padisah elrendelt. Esetleg még öreg jajabasikat neveznek ki tizenöt akcse [illetménnyel]. Ne adjanak nekik többet. A jajabasi rang birtokosainak [korudzsuként] ne adjanak többet tizenkét akcsénál. Nem szabad olyat tenni, ami túllépné a törvény kereteit, mert számos törvényellenes dolog van, ami bekerült a defterekbe. [De] borítsunk fátylat a múltra, ami megtörtént, azt már nem lehet ellenőrizni, [mert] elégedetlenséghez vezet. A jövőben azonban a hazine-deftert három havonta egyszer a bejegyzéseivel és a hadkötelesek feletti piros jellel írassák meg, s ahogy az régente történt, kérjék be a palotába, s a boldogságos padisah őfelsége a szilahtárjaival együtt az új deftert vesse össze a régivel, hogy tudomása legyen arról, mi marad a kincstárban és mit kell onnan kiadni. Persze az éretlen ifjoncok, akik mostanában a hivatalok többségét [75b]elfoglalják, ennek nem fognak örülni, hiszen a bevételeiket éri kár. Ezért | nem akarják, hogy ezekre fény derüljön. Ez okból kell összehasonlítani és leellenőrizni [a deftereket]; ily módon rend lesz a világon.
A korudzsu posztokat az említett módon olyanoknak kell adni, akiket megillet. Mostanában vannak olyan janicsárok, akik vesztegetéssel huszonöt akcse vagy huszonhét akcse [zsolddal] lesznek korudzsuk. Minden egyes akcse [zsoldért] tíz aranyat fizetve magas zsoldra tettek szert. [Másfelől viszont] van olyan ember, aki korábban jajabasi volt, és nem lévén pénze, nagy nehezen tíz akcséval lett korudzsu. Olyan is akad, aki záim fia lévén törvényellenesen janicsár bas ságird lett, s az apjával eladatta a szolgálati birtokát; azt sem tudja, mi fán terem a janicsár, most mégis megtették korudzsunak huszonöt akcséval. Efféle ember birtokolja most a testület egyik szolgálati helyét. Azok a szerencsétlenek pedig, akik az előírások szerint jutottak előre és tisztességesek maradtak, elkeseredve és megzavarodva járkálnak. Az öregek hadjáratra mennek, a fiatalok meg korudzsuvá lesznek, és kereskedelemmel foglalkoznak. A tisztjeink azokat értékelik, akiknek van pénzük. A muszlim közvagyonnal ki törődik! Dicsőség Allahnak, a világnak menedékül szolgáló, boldogságos padisah őfelsége most szolgájának, Dervis pasának adományozta a nagyvezíri méltóságot, 54[76a]| ezért ő a padisahi szolgálatban nekigyűrkőzött a munkának, és a világ megújult és felfrissült. A diváni hivatalok tisztségviselői közül senki sem merészel a régi törvényt áthágó intézkedést hozni, s elkezdtek a régi törvénynek megfelelően eljárni.
A korudzsuk helyzetét tehát részletesen elbeszéltük. A jövőben adódóüresedések [számát] a világ padisahjának jóváhagyása szerint meg kell határozni, és az efölötti üresedéseket nem szabad betölteni. A zsoldot illetően is mérsékelten [kell eljárni]; agg jajabasiknak és bölükbasiknak, valamint öreg zagardzsiknak, szekbánoknak és szolakoknak a helyzetük szerint kell a [korudzsu-]zsoldot megállapítani, s nem szabad többet adni annál, [mint ami megilleti őket].
Az aga hivatalánál működő brokátöves gediklik először Konstantinápoly meghódítója, Mehmed szultán hán idejében tűntek fel. Akkoriban a janicsárok tarka övet viseltek, amit Karamánban készítettek. Még ma is megvan. Most a túlsó partról származóöregek hordják. Akkoriban még a janicsárok viselték, és alája egy másik övet is [76b]vettek, hogy a kapukuluhoz tartozókat | erről ismerjék fel. Hogy azokat is megkülönböztethessék, akik az agának szolgálnak, az övüket vagy brokátból, vagy ezüstbrokátból csinálták. Abban az időben csak a szekbánoknál volt gedik. Utóbb megszaporodtak a mumdzsuk és a mehterek gedikjei [is]. [De] akkoriban mehter és mumdzsu még nem volt. Mivel a kethüda bégből előléptetéskor [janicsár] aga vagy szekbán basi lett, az ő odabasija, szarrádzsa és csokadárja is brokátövet hordott. Később, mikor az aga posztját belülről, [a palotából] kezdték betölteni, a [kethüda bég embereinek] megtiltották a brokátöv viselését, hogy ne keveredjenek össze az aga gediklijeivel. A rangjuk elvben most is azonos. Emiatt a kethüda bég szarrádzsa, odabasija [és csokadárja] tollforgó-tartó nélküli föveget hord.
Az agák [kezdtek] belülről érkezni és a gediklijeik hírnévre tettek szert. A fő gediklik közül az egyik a bas mehter, aki az aga saját szolgája, olyan hászeki-féle. Utána következik az orta mehter, aki az aga tanácstermét takarítja. Utána következik a kücsük mehter, aki az aga hivatalánál álló gyakorlóházban teljesít szolgálatot. Másképpen [77a]talimhánedzsinek is mondják. Előléptetéskor bölükbasi, kücsük | csausz és helyettes csausz lesz belőlük. Minden nap, amint feloszlik a diván, müdzsevveze [turbánt] öltenek. Ha az agával mennek valahova, tollforgó-tartó nélküli föveget (kecse) viselnek. Nagy ritkán; turbánban lépkednek az aga előtt. Ők is brokátövet hordanak. Annak eredete, hogy bár janicsárok, mégis müdzsevvezét viselnek, Bajezid hán fia, Szelim szultán idejébe nyúlik vissza. Addig az időig mehter állás nem létezett. Szelim szultán hán idejéig azt a gyakorlatot sem ismerték, hogy az agát belülről nevezik ki. Azonközben tíz év telt el, s a tanácsteremben az aga saját kuljai teljesítettek szolgálatot. Egyszer megérkezett a zsold, és éppen osztották szét az aga hivatalánál, amikor az aga kuljai között nyoma veszett négy-öt ezer aranynak. Mikor keresni kezdték, eldugták egy rejtekhelyre, hogy senki ne tudja meg, hányféle nehézség árán jutottak hozzá. Mikor aztán előkerült, s mondták, hogy „íme, itt volt, nézzétek, elfeledkeztek róla”, az odzsak agák és a testület öregjei összegyűltek és ezt mondták: „bármilyen bűnnel vádoljanak meg bennünket, elfogadjuk. De a tolvajságot és azt, hogy elárultuk [77b]a padisah vagyonát, visszautasítjuk. Ha egy akcséval | többet adnak az odánknak, visszaadjuk. Ha kevesebbet, [utólag] felvesszük. Így tehát ebben a dologban nekünk külső emberre nincs szükségünk. Az aga kuljait mi nem tudjuk megrendszabályozni”. Erre a fő gediklik közül három főt kineveztek mehternek, s meghonosították, hogy ők 55is müdzsevvezét hordjanak, mint az aga kuljai. Ezt mondták: „ha bűnt követnek el, szolgálati birtokra vezényeljük őket és eljárunk velük szemben”. A mehter nevet adták nekik.
Egy másik gedik a szarrádzsé. Ez is brokátövet csatol fel. A helyettes csauszokhoz hasonlóan tollforgó-tartó nélküli üszküföt hord. Az aga előtt viszi a lótakarót. Az aga lovát gondozza. Az utána következő szolgálót csokadárnak hívják. Ő viszi az aga köpeny-iszákját. Az utána következőt mataradzsinak nevezik. Ő viszi az aga vizeskulacsát. Egy másik állás a dzsámedándzsié. Megint más [gediken] vannak az aga tüfekcsijei. Kezdettől fogva ketten vannak. Külön gediket bir az aga bajraktárja; ő régtől fogva egyedül van. A túgosok ketten vannak, a túgok száma is kettő. Külön gediken vannak a mumdzsuk. Miért nevezik ezeket mumdzsuknak? Azért, mert ők viszik a [78a]fáklyákat (jel mumu). Kezdettől hárman vannak: egyik a fő | mumdzsu, másik a középső mumdzsu, a harmadik a kisebbik mumdzsu. Ketten az isztambuli halpiacon őrködnek, a harmadik a galatai halpiacot vigyázza. Az aga fáklyáit e szolgálatban szerzik be, ezért nevezik őket mumdzsuknak. Megint más gedik a gönderdzsiké. Kezdettől fogva négyen vannak, [fövegükön] nincs tollforgó-tartó. De mindnyájan brokátövet csatolnak fel.
E gedikek száma összesen tizenkilenc. Most azonban a kétszeresére növekedett. Akik ezeket az állásokat betöltik, bölükbasivá vagy csausszá lépnek elő. Ők az aga külön szolgái, s ezért sokasodtak meg.
Mikor eljön az ideje, hogy szolgálatuk fejében vagy a hadjáratokon tanúsított hősiességükért a janicsár bajtársakat szpáhivá tegyék, tíz akcse [zsoldot] adnak nekik. Ha még nagyobb megbecsülésre érdemesek, akkor szolak címmel ruházzák fel és tizenöt akcse [illetménnyel] léptetik előőket szpáhivá. Bár a szolak beosztás [nem cím, hanem] hivatalos szolgálati hely (gedik), tiszteletből mégis megadják nekik. A szekbánok és a zagardzsik tizennyolc-tizennyolc akcse [zsolddal] kapják meg a szpáhi rangot, a jajabasik pedig húsz-húsz akcséval. Mikor szpáhik lesznek, a kincstártól háromszáz-háromszáz [78b]akcse tegez-illeték (tirkes bahalari) és ló-illeték (at bahalarí) | jár nekik. Az erre szóló utalványt az aga muhzirjának adják át, s ő juttatja el a tulajdonosához. A szpáhik régebben a janicsárok közül kerültek ki, továbbá a palota személyzetéből. Másoknak meg volt tiltva. Csak később oldották fel.
Az aga udvarában dolgozó kézművesek mindnyájan janicsárok. Adzsemi oglán k-ruktól fogva csizmakészítőként (csizmedzsi), szabóként (derzi), sátorkészítőként (csadirdzsi) és ehhez hasonló [mesteremberként] szolgálnak, s halifévéés usztává lépnek elő. Az ekmekcsi basi, az ascsi basi és a dogramadzsi basi esetében ugyanígy van. Az említett mesterségek és a berber basi műhelyei mind az aga udvarában találhatók. Emellett vannak még mesterek más szakmákban is, de [itt] nincsenek külön műhelyeik. Az őüzleteik az [aga udvarán] kívül állnak. A szeiszbasi és az itt említett uszták előléptetéskor bölükbasik lesznek. Manapság mind a gedikliket, mind a kereskedőház mestereit megteszik korudzsunak. Pedig a régi törvény ezt nem engedi meg. A törvény úgy rendelkezik, hogy bölükbasi rangot kapjanak. De mostanában vesztegetéssel már közlegény korában kinevezik korudzsunak huszonnégy akcséval. Vagy műhelybeli [79a]usztaként, mikor már ferde föveget hord, | lesz huszonnégy akcséval korudzsu. De akinek nincs pénze, az akár gedikli, akár nem, tizennégy akcséval sem kap korudzsu posztot. De ha a törvény szerint járnának el, még a korábbi zsoldja meghagyásával 56sem nyerhetné el. A korudzsu állás ugyanis a rokkantaknak és a sebesülteknek jár. A törvény nem engedi meg, hogy ereje teljében lévő ember korudzsu beosztásba kerüljön.
A műhelyekben dolgozó uszták bölükbasivá lépnek elő. De az ekmekcsi basi sora úgy alakul, hogy tizennégy akcse [illetménnyel] a szekbánok sütödéjénél lesz ekmekcsi basi, haláláig ott tartózkodik, és nem bocsájtják el onnan. Ha a szekbánok sütödéjében hosszúéletet adna neki a teremtő, s itt [az aga udvarában] még az őéletében szükségessé válna az ekmekcsi basi lecserélése, akkor a többi műhelybeli usztához hasonlóan bölükbasi válik belőle. Ez a törvény. Az itt említett szabályokat be kell tartani.
3. Janicsár aga gediklivel
(Hegyi K. - Zimányi V., i. m., 43. színes kép)
(Hegyi K. - Zimányi V., i. m., 43. színes kép)
