NEGYEDIK FEJEZET
57NEGYEDIK FEJEZET
A janicsár aga posztra régen a szekbán basikat nevezték ki. Akkoriban a janicsárok kethüdája az lett, aki a bas jajabasi tisztet töltötte be. A kethüdából lett a szekbán basi. A szekbán basik pedig szandzsákbégi kinevezési kaptak. Ez volt a törvény. Abban az időben még nem léteztek az aga bölükök. Az aga bölükök helyett harmincnégy [79b]bölük szekbán volt. | Ők meneteltek gyalogosan az aga előtt, úgy, mint [ma] a bölükbasik. Ők vettek részt az ügyek intézésében az aga hivatalánál. A rangidősöket megtették a szekbánok kethüdájának, s ő látta el a [jelenlegi] kethüda jeri feladatát. Ha a kethüda poszttól megvált, jajabasi lett belőle. Előléptetéskor ma is jajabasi beosztásba kerül. A törvényeiket betartják. Némelyiket huszonnégy akcse [illetménynyel] korudzsunak nevezik ki, ami törvényellenes újítás. Nem szabad csinálni. Ha a bölükbasikat apró kegyben részesítik, jajabasivá léptetik előőket.
Akkoriban a szarrádzs, a csokadár és a többi gedik [birtokosa] mind a szekbánok közül került ki. Mikor utóbb az aga posztját a palotából kezdték betölteni és létrehozták az aga bölüköket, akkor [a gedikliket] ezekből válogatták ki és a szekbánoknál megszüntették [az efféle kinevezéseket]. Ennek előtte a gedik[lik] és a bölükbasik mind a szekbánok közül kerültek ki. Az [orták] jajabasijaiból pedig szolakok, zagardzsik és szekbánok lettek. Ha elérkezett az ideje annak, hogy támogatásban részesítsék és bölükbasi beosztásba helyezzék azt a jajabasit, aki teljes odaadással végzett szolgálatról tett tanúbizonyságot, akkor [előbb] áthelyezték a szekbánokhoz, s utána lett belőle bölükbasi; éppen úgy, ahogy ma áttesznek [jajabasikat] az aga bölükökbe és gedikeket adnak nekik.
[80a]A szekbánok | között harmincnégy bölükbasi áll a bölükök élén. Mindnyájan tíz akcse zsoldot kapnak. Ha valakit kineveznek bölükbasinak, tíz akcséval kell kinevezni. Kezdetben a szekbánok összesen ezren voltak. Most megsokasodtak. Jelenleg minden bölükben száz fő van, de van olyan is, amelyben harmincan vannak. Aszerint, hogy melyiket támogatták, a szekbán basik a nekik tetsző odák [létszámát] növelték. De régente mind egyenlőek voltak, nem pártfogolták egyiket sem. Mikor az agát kezdték belülről kinevezni, a szekbánokhoz beosztottak egy másik kátibot, s a tizennyolcadik oda szekbánjait az ő parancsnoksága alá helyezték. A kátib odája állandó, a kethüdáé viszont nem. Az az oda tartozik alája, amelynek tagjaként a kethüda kinevezést kapta. Mivel a kátib odája állandó, a létszáma mára már a négy-ötszáz főt is meghaladta. Olyan oda is van, amelyben nincs több harminc-negyven főnél, mivel a csorbadzsiját nem támogatja senki.
Miután a [janicsár agák] már belülről érkeztek, s az aga bölüköket létrehozva törvénybe foglalták, hogy a gedikeket a hozzájuk tartozók foglalják el, akkor a szekbán basi posztja külön agasággá változott; ezért .a szekbán basinak szolgálók közé külön [80b]szarrádzsot, csokadárt, | túgdzsut, mataradzsit, tüfekcsit és más efféle szolgálót állítottak. E gedikek [birtokosai] a későbbiekben szekbán bölükbasik vagy szekbán 58csauszok lesznek. Ez a törvény. A szekbánok csauszának nincs állandó odája. Közlegény. Csak a csausz cím viselése miatt számit tisztnek.
Ezt a harmincnégy [szekbán] bölüköt külön egységként (dzsemáat) tartják számon. Hatvanötödik jajabasi [ortá]nak nevezik. Egy odából áll és összesen egy odabasija van. Az odabasi tisztet betöltő személy bármelyik bölükben lehet; a szolgálatát ellátó, értelmes fő-kullukcsi jár el az aga hivatalába, s ő a hatvanötödik oda parancsnoka. Őügyel a szekbánok összes szolgálatára. Ő a harmincnégy bölük odabasija. Ha e harmincnégy bölükben egy kuloglu be akar lépni az udvari zsoldosok közé, megkérdezik, hogy valóban ahhoz az odához tartozik-e; ha azt felelik: „tényleg a bajtársunk fia”, akkor felveszik az állományba. Ez a törvény. De a törvény nem engedi meg, hogy a devsirmével begyűjtötteken és a kuloglukon kívül bárki más janicsár lehessen. [81a]Akkoriban az aga csirakja, a szpáhi-fiúés egyéb törvényellenes | intézmények még nem léteztek. Az áljanicsárokat nem szaplamának nevezték, hanem úgy mondták: a szekbánok kulogluja. Abban az időben a janicsárok testülete nagyon rendezett volt. Nem volt rá lehetőség, hogy valakit a szokással ellentétesen janicsárrá tegyenek. Mivel a szekbánok harmincnégy bölükjének egyetlen odabasija volt, így tréfálkoztak: „csak úgy juthatsz be a testületbe, ha pénzt adsz az odabasinak és ő kijelenti: kuloglu vagy”. Akkoriban harminc-negyven ezer akcsét is adhattál, törvényellenesen nemhogy janicsár, adzsemi oglán sem válhatott belőled.
A szekbánoknak az odában külön odabasijaik is vannak, de ezek nem vesznek részt a divánban. A legénységnek azonban parancsolnak. A bas odabasi eljár a divánba és [az aga] udvarába. A többiek nem. Mivel a tizennyolcadik [odának], a kátib odájának létszáma igen magas, utóbb külön odabasit állítottak az élére. Ő is részt vesz a divánban. A szekbánok kátibját előléptetéskor adzsemi kátibbá vagy janicsár jajabasivá nevezik ki.
E harmincnégy bölük zsoldját egyszerre adják ki. A szekbánok kátibja írja meg a [81b]defter másolatát és ő osztja szét [a zsoldot]. A [szekbánok] kethüdája fogja azoknak a pénzeszacskóját, akiknek a csorbadzsija nincs jelen. A kátib pecsétet üt rájuk és a szekbán basinál őrzik őket. [Később] az ő jelenlétében osztják ki.
A szekbánok között a harmincharmadik bölükhöz tartozó szekbánok avdzsik. A csorbadzsi az avdzsi basi címet viseli. Az uralkodónak rendeznek vadászatokat, és Isztrandzsa hegyén állomásoznak. Ha az uralkodóőfelsége háborúba megy, ők nem mennek vele. Ezért ez az oda népszerű a janicsárok között. A legtöbb előkelő fia és az odzsak agák fiai ebben az odában találhatók. A zsoldjukat a szekbán basitól kapják. A vadászatról fogalmuk sincs. A régi törvény viszont úgy rendelkezik, hogy avdzsikon kívül senki mást ne tegyenek abba az odába, a többieket a szekbánok között osszák szét, nehogy miattuk a padisahi rendeletben meghatározottakon kívül valaki avdzsi néven törvényellenesen távol maradjon a hadjáratról és a többiek is tétlenül maradjanak.
A szekbán basi zsoldja régtől fogva nyolcvan akcse. Hogy miért nevezik szekbán basinak, a legénységét pedig szekbánnak? Konstantinápoly meghódítója, a megboldogult Mehmed szultán hán őfelsége igen kedvelte a vadászatot, ezért hívatta az akkori [82a]janicsár | agát. Így szólt hozzá: „olyan agarakat kellene tenyészteni, amelyek alkalmasak arra, hogy magammal vigyem őket a vadászatra. A janicsár bajtársak között jelölj ki egy bölüköt szekbánnak, hogy agarakat neveljenek!” Erre ő, lévén személyes 59jelentéstételre jogosult, továbbá aga és az uralkodó közeli embere, a saját bölükjeit osztotta be [erre a feladatra]. A következő törvényt hozták: mikor rákerül a sor, hogy a vadászaton a padisah mellett agarakat vezessenek, akkor a szolakok által viselt, hosszan lelógó ingben és egyik kezükkel az agarat tartva, másik kezükben vékony nádpálcával vonuljanak ki a vadászatra. Magas parancsot adtak a kezükbe arra nézve, hogy az uralkodó részére bárhonnan elvihetik az agarakat. Ha valahol az uralkodó számára megfelelő agarat találnak, ma is elviszik. Az agarak etetésére felállították a szekbánok sütödéjét, s tizennégy akcse [illetménnyel] kineveztek oda egy ekmekcsi basit. Beosztottak alája harminc [adzsemi] oglánt, hogy kenyeret süssenek az agaraknak. Föléjük állítottak egy kátibot, hogy összeírja a szükséges liszt és tüzifa költségeit, s felvegyék az érte járó pénzt a kincstártól. A kulogluk közül árván maradt ártatlanokat beírták fodla-ellátmányra, s húsz-harminc gediket alakítottak ki nekik. [82b]Akkoriban a janicsárok | nem házasodtak. Az említett árvák jajabasik fiai voltak. Törvénybe foglalták, hogy beírják őket a fodla-defterbe és három havonként kilenc sinik lisztet adnak nekik, vagy az akkori árszabásnak megfelelően negyvenöt akcse liszt-költséget (un hardzsi) utalnak ki. De ilyen kulogluk nemcsak a szekbánoknál vannak, hanem az összes bölükben. Az Aja Szófia dzsámi közelében sütödét építettek nekik, ott sütik a kenyerüket. [Ezenkívül] kaptak egy raktárat és egy mázsát, hogy a beérkező lisztet lemérjék és elraktározzák. A liszt és a tüzifa beszerzésére és megvásárlására egy mutemedet is kineveztek, egy másik mutemedet pedig azzal bíztak meg, hogy vezessen nyilvántartást arról, hová adnak ki [kenyeret]. Ezt nevezik kisebbik [fodla] kátibnak.
Arra az esetre, ha az uralkodónak vadászatot rendeznek és szükség van olyan emberekre, akik kiviszik az agarakat, a lovas szekbánokat jelölték ki. Tizenhárom-tizenöt akcsényi zsoldot állapítottak meg nekik, hogy elegendő legyen saját maguk és lovuk fenntartására. Törvénybe tették, hogy a csorbadzsikhoz hasonlóan ők is egyenes föveget hordjanak. A szekbánok közül egy-egy szolgát osztottak be melléjük, [83a]hogy a lovaikat | gondozzák. E szolgáknak négy akcse lovas-zsoldemelést állapítottak meg. Ezt ma a szekbán basi osztja ki. Amikor a lovas szekbánok rangidősekké válnak, jajabasivá lépnek elő. Három csoportra oszlanak, s felváltva adnak kíséretet a divánnak. Addig nem mennek hadjáratra, míg az uralkodó nem megy.
A Ruméliában találhatóösszes védett erdő igazgatása a szekbán basira tartozik. A korudzsu posztokat is az ő feljegyzése alapján töltik be és írják be a defterbe. A [korudzsu állások] még ma is szerepelnek a defterben; [birtokosaik] janicsárok, de a korábbi zsoldjukkal lesznek korudzsuk. Nem kapnak többet. Manapság az összes vadasparkot szántófölddé változtatták. A megboldogult Szülejmán szultán idejében az uralkodó Janbolu vidékére járt vadászni, ezért az ottani erdőkben senki nem mert kivágni egyetlen fát sem. Mivel azóta rengeteg hadjárat volt, a padisahok nem törődtek a vadászattal, ezért az összes védett erdőt kiirtották, s a helyükön szántóföldek keletkeztek. Ezért hát a védett erdők határait meg kell vizsgálni és komoly parancsokat [83b]kell kiadni; az erdőket őrző korudzsukat is szigorúan figyelmeztetni kell. Három | évenként egy bölükbasit kell kiküldeni azokba az erdőkbe. Egyetlen akcsét sem szabad elvenni tőle és erősen inteni és figyelmeztetni kell, hogy a rájától ne szedjen el pénzt, s ne engedjen fát kivágni és földet művelni a védett erdők területén, hogy a régi szerint megújuljanak. Ezeknek az erdőknek a leromlása a szekbán basik sűrű cserélődése 60miatt következett be. „Néhány napig sem tart a hivatalom”– mondják, s nem figyelnek oda; [így okoskodnak:] „néhány ezer akcse többet ér nekem annál!”, s [az erdők gondját] szem elől vesztik. A magasztos Allah adjon mielőbb méltányosságot!
A testületben tehát a szekbán basi posztja a legfőbb aga-méltóság. Mindnyájuk között ő az első. A divánba müdzsevveze turbánban jár. Az az étkezőasztal, amit a divánban az aga elé tesznek, kezdetben a szekbán basit illette meg. Mivel a janicsár aga tisztségét később hozták létre, nincs neki külön [asztala]. Mikor a szekbán basi az agával együtt a divánba megy, bölükbasijai gyalogmenetben az aga bölükbasijai előtt menetelnek. Az üdvözlési szertartás idején a janicsár kátib felett áll. Ennek befejezése után, hazatérés közben a bölükbasijai előtte [haladnak]. A kethüdái és a kátibjai nem vesznek részt a divánban, hanem az aga hivatalánál a lépcső tövében állnak, majd [84a]ezután lovon | térnek haza. Nem a szekbán basi előtt vonulnak. Mikor a szekbán basi őrjáratra lovagol ki, a bölükbasijai gyalogosan menetelnek előtte. Ez a törvény. A szekbán basinak a rendes szekbán illetményen kívül a hajrebolui kerületben húsz ezer akcsét jövedelmezőárpalik timárja van; mikor a janicsár agákat kezdték belülről kinevezni, a Duna partján külön árpalikot utaltak ki nekik.
Hadjárat idején a szekbán basi és a kethüda bég ugyanazon a helyen tartózkodik. Ha a janicsár aga nincs jelen, az ott esedékes összes adót a szekbán basi fizeti ki; az összes jamak bajtárs az ő irányítása alá tartozik, a kethüda bég csak a saját legénységének adhat parancsot. A szekbán basi ugyanis túg birtokosa. Isztambulban a kincstári zenekart (miri mehter) a szekbán basin kívül egyetlen janicsár szerdár sem kapja meg. Viszont a csatamezőn megtörténik, hogy a szerdárok zenészeket állítanak fel a janicsár bajtársak hadijelvényei alatt. E zenészeket a szerdárok mellé adják, ők pedig a bajtársak hadijelvényei aláállítják őket; így tehát nem olyan zenészek, akiket külön, a székvárosból bocsátottak a szerdárok rendelkezésére.
Utóbb hoztak törvényt arról, hogy a szekbán basiból müteferrika lehessen. Mikor [84b]müteferrika lesz, ő kerül az első helyre közöttük, mivel túg birtokosa. | Ez a törvény.
Agg és rokkant szekbán basiknak azonban régen nehéz volt oturak kinevezéshez jutni. Ha sikerült, [zsoldjának] felével, negyven akcséval kapta meg. De ezt is ezerből egynek adták meg. Manapság százötven akcséval lesznek oturakok. Tetszésük szerint kapják az emelést és folyton növelik az [illetményüket], akár megengedi a törvény, akár nem. Éretlen ifjoncként és vagyonos emberként száznegyven-százötven akcse zsoldra tesznek szert, nyugdíjba vonulnak és élvezik az életet.
Mikor a jajabégek régente igénybe vették a jajákat, tizenkét bég [vezetésével] a hajóépítő műhelyekben dolgoztak – ha nem volt hadjárat, háború idején pedig a szerehorok feladatát látták el. Akkoriban a jajabégségeknek nem volt tekintélyük. Utóbb, mikor a jaja katonaságot feloszlatták, s [a földjeiket paraszti] telkekkéés timárokká alakították át, megnőtt a becsületük; ha az uralkodó háborúba indult, ezek nem vonultak be, ezért megkedvelték ezeket a hivatalokat. Isztambul agája jajabégi, a szekbán basi szandzsákbégi kinevezést szokott kapni; ám mivel a szandzsákbégeket sűrűn leváltották, ez a beosztás elvesztette vonzerejét. Ezért a jajabégségeket két részre osztották. [85a]Felét | Isztambul agájának, felét a szekbán basinak adták. Egyik ide, a másik oda tartozik, s [mind] hetven-hetvenöt ezer akcsét jövedelmező müteferrika poszttá változott. A tizenkét [jaja]bégség mindegyike felér egy vezírséggel; hadjárati kötelezettség és szolgálat nem terheli, ugyanakkor egy-egy oturak állás lett belőlük. Gazdáik 61[így egyszerre] háromféle kinevezési iratot tartanak a kezükben. A dolgaikról alább fogunk beszámolni.
A törvény tehát nem engedi meg, hogy a szekbán basik jajabégek legyenek. A törvény azt írja elő, hogy szandzsákbégek legyenek. Elegendő vagyonnal rendelkeznek ahhoz, hogy bármely helyen összeírhassanak levendeket.
Az említett törvények betartása tehát múlhatatlanul szükséges. Így szolgáljon tudomásul.
4. II. Bajezid szultán vadászata
(i. m., 38. színes kép)
(i. m., 38. színes kép)
