A forrásokról
A forrásokról
A tanulmány nyersanyagát zömmel a következő kéziratokból és kiadványokból merítettem:
1./ Istanbul, Topkapi Sarayi Müzesi Kütüphanesi, Revan 1943. Ez a kézirat a fol. 2b–66b lapokon – néhány kivételtől eltekintve – Szinán nagyvezír telhiseit tartalmazza, túlnyomóan a pasa második, 1589 és 1591 közé eső hivatalviselése idejéből. A telhis-gyűjteménynek még két kézirata van: Topkapi Sarayi Müzesi Kütüphanesi, Revan 1951, fol. 135–169. és Süleymaniye Kütüphanesi, Esad Efendi 2236, fol. 30b 72b. Ezek közül Revan 631951 nem állt rendelkezésemre, Esad Efendi 2236-ra pedig csak alkalomadtán utaltam, mivel ez a kézirat nem teljes (csupán mintegy harmadát tartalmazza Revan 1943 anyagának), ráadásul a másolás sem tűnik elég gondosnak. A kéziratok néhány sajátosságáról szóltam „A telhis adminisztrációja és megőrzése” c. fejezetben; ld. még ehhez S. Faroqhi: Die Vorlagen (telhise) des Großwesirs Sinan paša an Sultan Murad III. Diss. Hamburg, 1967, I. fej. 12–13, II. fej. 18, III. fej. 131–132. Faroqhi disszertációjának egyik fejezete önálló cikként is megjelent: Das Großwesir-telhis: eine aktenkundliche Studie. (In: Der Islam. 45. 1969. 96–116.) A Revan 1343 kéziratból hét előterjesztést kiadott H. Sahillioglu: 1591 Lehistan sulhunda Ingilizler ve Yahudiler. (In: Belgelerle Türk Tarih Dergisi. 18. 1969. 29–33; 19. 1969. 37–40; 20. 1969. 19–23.
2./ Istanbul, Topkapi Sarayi Müzesi Kütüphanesi, Revan 1303. és Istanbul Üniversitesi Kütüphanesi, TY 3161. E két, egymást kiegészítő telhis-gyűjteményt kiadta: C. Orhonlu: Osmanli tarihine âid belgeler. Telhîsler (1597–1607). Istanbul, 1970. Orhonlu ezenkívül beválogatott néhány telhist a Başbakanlik Arşivi állományából is, így a könyvében szereplő 184 előterjesztés nyolc nagyvezír telhiseiből az ízelítőt az 1597–1607 közötti időszakból. Ld. még „A telhis adminisztrációja és megőrzése” c. fejezetet.
3./ A Kocsi bégnek tulajdonított telhisek az 1630–40-es évekből, amelyek jelentős része nyomtatásban is hozzáférhető: K. Asküt: Koçi Bey risalesi. Istanbul, 1939 (ún. 1. és 2. értekezés, 1631 ill. 1640-ből). Hasonló szövegváltozatokból német fordítások: W. E. A. Behrnauer: Kogabeg’s Abhandlung über den Verfall des osmanischen Staatsgebäudes seit Sultan Suleiman dem Grossen. (In: Zeitschrift der Deutschen Morgenländischen Gesellschaft. 15. 1861. 272–332. (1. értekezés); Uő: Das Nasîhatnâme. Dritter Beitrag zur osmanischen Finanzgeschichte. (In: Zeitschrift der Deutschen Morgenländischen Gesellschaft. 18..1864. 699–740. (2. értekezés). A második értekezésnek van egy különálló vonulata, amely szintén több kéziratban maradt fenn: a) Istanbul, Topkapi Sarayii Müzesi Kütüphanesi, Revan 1323.; b) F. R. Unat, Sadrazam Kemankeş Kara Mustafa Paşa layihasi. (In: Tarih Vesikalari. 1. 6. 1941–1942. 443–480.); c) S. Ünver: XVII inci yüzyil sonunda padişaha bir lâyiha. (In: Belleten. 33. 129. 1969. 24–34 (hibásan a XVII. sz. végére datálva; töredék). Az 1./ és a 2./ értekezésben nem szereplő telhiseket közöl: M. Ç. Uluçay: Koçi Bey’in Sultan Ibrahim’e takdim ettigi risale ve arzlari. (In: 60. dogum yili münasebetiyle Zeki Velidi Togan’a armagan. Istanbul, 1950–1955, 177–186.) és Rh. Murphey: The Veliyuddin telhis: Notes on the Sources and Interrelations between Koçi Bey and Contemporary Writers of Advice to Kings. (In: Belleten. 43. 171. 1979. 547–571.)
4./ A. Refik: Sultan Murad-i rabicin hatt-i hümayunlari. (In: Tarih-i Osmanî Encümeni Mecmuasi 7. 39. 1332 [1916–17]. 129–141: 24 darab, IV. Murád (1623–1640) korabeli telhis és hatt-i hümayun kiadása. Ld. még „A telhis adminisztrációja és megőrzése” c. fejezetet, továbbá egyéb forrásokhoz a 34, 77. és 212. jegyzetet.
