I.
I.
A 16. század közepén még virágzó és gazdag oszmán állam az 1580-as évek második felére súlyos pénzügyi válságba sodródott. Az államháztartás egyensúlya megbomlott, a kincstár olykor napi fizetési kötelezettségeinek sem tudott eleget tenni. A válság alapvetően a közkiadások folyamatos növekedése miatt köszöntött be, ami viszont a folytonos, haszonnal nem járó háborúknak, továbbá annak volt a következménye, hogy a gazdaságban, politikában és hadügyben végbement külső és belső változások miatt egyre nagyobb tömegek kapaszkodtak az állam „emlőire”. A hatalmi elit különböző csoportjai: a szultán környezete, a hárem, az ún. „előkelők” (ekabir vagy ümera: az „igazi oszmánok” rendje vagy kasztja, amelynek tagjai a legmagasabb központi és tartományi állásokat birtokolták), az udvari zsoldosok és a vallási ortodoxia között kemény, gyakran kíméletlen harc bontakozott ki a (döntően állami) jövedelmi forrásokért, ami társadalmi nyugtalansághoz, ismétlődő katonalázadásokhoz, egyáltalán: a társadalmi béke és a közrend felbomlásához vezetett. A válsághelyzet állandósulása az államvezetés meghatározó köreit arra késztette, hogy nekilássanak a központosított, pre-szocialistának is tekinthető jövedelemgazdálkodás és pénzügyigazgatás átszervezéséhez, és új módszerekkel próbálják a hiányt eltüntetni vagy legalábbis mérsékelni. Ezek a kezdetben esetleges, majd egyre átgondoltabb, átfogóbb intézkedések lassanként rendszerré álltak össze, s azt lehet mondani, hogy bizonyos értelemben „rendszerváltoztató” jelleget öltöttek az 1590-es évek elejére. A klasszikus „újraelosztó”, vagy ismertebb nevén: timár-rendszer fokozatosan más formáknak adta át a helyét, a mértéktelen központosítás pedig lassanként lazult, a gazdaságban és a politikai szférában decentralizációs, illetve szerényebb mértékben privatizációs folyamatok indultak el.
A pénzhiány orvoslására bevezetett módszerek közül ezúttal a konfiskálást, elsősorban a csúcselitbe tartozó, gazdag államférfiak vagyonának lefoglalását veszem szemügyre, majd különböző források segítségével egy korabeli vagyonelkobzás lefolyását ismertetem. Hangsúlyozni kell, hogy a téma vizsgálata nem pusztán az oszmán pénzügypolitika szempontjából fontos, hanem a korabeli oszmán hatalmi elit társadalmi szerepének és belső mozgásainak mélyebb megértését is elősegítheti.
A vagyonelkobzás elvi alapjai
Az oszmán hatalmi elit reakciója a vagyonelkobzásokra
A vagyonelkobzás főbb típusai
Az elkobzási procedúra és a javak felhasználása
Az elkobzott vagyonokról
