A lövegek tartozékai

Teljes szövegű keresés

A lövegek tartozékai
A kassai inventáriumok rendszeresen foglalkoznak a lövegek tartozékaival, valamint a kezelésükhöz és kiszolgálásukhoz használt eszközökkel. Ezek közül talán a legfontosabb a lövegtalp (1. ábra/a141), vagyis az ágyazat és a többnyire külön említett kerekek.142 Az 1552. évi német jegyzékben az ágyazatot még egységesen Ladennek nevezik, míg az 1561. évi összeírásban, egy Kathaunét és egy Singerint kivéve, már a Gefäß kifejezés 694szerepelt, a XVII. századi jegyzékek pedig már csak ez utóbbit, vagy a ma is élő Lafetta szót használták.143 Úgy vélem, hogy ezt a tüzérségnél lezajló fejlődés, esetleg technikai korszakváltás – igaz, egyelőre csekély – jeleként kell értelmezni. A Laden ugyanis a XV. század elejétől használt, és Nyugat-Európában ekkor már teljesen elavultnak számító, eredetileg kerék nélküli ágyazattípus, amelynél a még csap nélküli lövegcsövet félig besüllyesztették egy hatalmas fahasábba, és vaspántokkal, vagy láncokkal rögzítették. Az ilyen ágyazatú lövegeknél a függőleges irányszög beállításához bakot helyeztek az ágyazat eleje alá. Innen már csak egy kis lépés a bak felváltása tengellyel és kerékkel.144 Ez utóbbira is akad példa az említett jegyzékben, midőn az egyik Feuerbüchse esetében egy kocsit is összeírtak, „amelyen az ágyazatot szállítják”.145 Ezt a konstrukciót Anton Dolleczek szerint Ladewagennek nevezték.146
141 A tanulmányhoz alapvetően Wagner 1980. 134-166. o. közötti képanyagát használtam fel. Wagner képeit saját igényeim szerint módosítottam.
142 A külön említés oka nézetem szerint az az egyszerű tény, hogy a két darabot más-más mesterember készítette. Véleményemet erősíteni látszik, hogy pl. 1647-ben kerék nélküli lafettákat írtak össze, de egy szóval sem mondják, hogy azok ettől használhatatlanok lettek volna.
143Az 1552. évi jegyzékben a Laden megfelelőjeként a theca (tok) és a repositorium (tartó) latin kifejezések szerepelnek. Ennél sokkal gyakoribb az 1557. évi összeírásban olvasható sedes (állvány, pad) szó használata. ÖStA FHKA HKA HFU RN. 3. 1552. Konv. März, fol. 11., MOL MKA E 156 U et C, Fasc. 76. No. 3. 1557. fol. 2.
144 Dolleczek 1887. 34-35. o., Schmidtchen 1977. 72-73. o.
145 „Jtem ain gossene Fewerpuchsen auf beschlagener Laden vnnd beschlagenem Wagen, darauf man die Laden fuert.” ÖStA FHKA HKA HFU RN. 3. 1552. Konv. Jänner–Februar, fol. 43.
146 Dolleczek 1887. 34-35. o.
A fából készült lövegtalp a löveg sérülékenyebb részét alkotta, amelyet ezért alaposan meg kellett vasalni. A XVII. századi jegyzékekben gyakorta utalnak a lövegtalp jó, vagy rossz állapotára. Jellemző, hogy az 1650. évi inventáriumban a három Karthaune mellé odaírták, hogy új lafettát és kereket kell hozzájuk készíteni, 1662-ben pedig ismét új kerekekkel vették e lövegeket leltárba.147 Emellett a listákban rendre megtalálhatóak a javításhoz szükséges anyagok és alkatrészek, vagyis deszkák, kerekek, vaslemezek, szegek, stb.148 Egy 1662-es bejegyzésben pedig külön megjelölték, hogy a még el nem készült vaslemezt a lövegtalp oldalait alulról és felülről körülvevő vasalásra szánják.149
147 MOL MKA E 156 U et C, Fasc. 76. No. 3. 1650. fol. 2., uo. 1662. fol. 2.
148 Merényi 1916. 426. o., MOL MKA E 156 U et C, Fasc. 76. No. 3. 1662. fol. 7., uo. 1669. fol. 9., 10. Ez utóbbi helyen külön említenek 2, 3 és 4 fontos ágyúhoz való kerekeket.
149 „Vier vnndt Achtzig Newe vnaußgemachte vnter Bändter ... Zwelff Newe ober Bändter so auch nicht außgemacht sindt ... .” MOL MKA E 156 U et C, Fasc. 76. No. 3. 1662. fol. 6. L. erre: Dilich 1689. I. köt. 444. o., kép a 442-443. o. között.
A mozsarakhoz teljesen másfajta, kerék nélküli lafettákat, zsámolytalpakat („Boller Schlaffen”, „Pöller schleiff lauethen”) használtak (1. ábra/b).150 Ennek egyszerű a magyarázata: a magas szögtartományban történő lövéskor a visszarúgó erő a tengelyt és a kerekeket darabokra törte volna, amelyeket ezért sokkal erősebbre kellett volna méretezni, ami többe került volna. Az ágyúnál a hátrarúgó erő nem jelentett problémát, mivel kerekein akadálytalanul el tudott mozdulni hátrafelé.
150 MOL MKA E 156 U et C, Fasc. 76. No. 3. 1662. fol. 7., uo. 1669. fol. 9. Iványi szerint a Schleife önmagában mozsárágyazatot, illetve kerék nélküli csúszótalpat jelölt. Iványi 1927. 352., 364. o. Képét l.: Dolleczek 1888. 170. o.
A jegyzékek gyakorta említik a lövegek szerszámait, amelyeken akkoriban a töltéshez és a cső tisztításához szükséges eszközöket értették. A legfontosabbak a következők:
6951. ábra
– a töltőkanál (Ladeschaufel), amellyel a kimért lőport az ágyúcsőbe töltötték, és amelyet mindig rézből készítettek, hogy a csőfalnak ütődéskor nehogy szikra keletkezzen (1. ábra/c);151
151 „kupfer Plöch [Blech] Zue Ladt schauffeln”. ÖStA KA AFA 1562/1/1. fol. 4.
– a pemete (pamacsszerű rongycsomó, Wischer), amellyel a csövet tisztították ki a lőpormaradványoktól (1. ábra/d);
– a döröklő (Setzkolben), amellyel a fojtást ráverték a lőporra és a golyóra (1. ábra/e);
– vastag tű (Pfriemen, Raumnadel) a gyúlyuk tisztítására;
– a kecskeláb (Geißfuß), amellyel a beszegezett gyúlyukból a szöget eltávolították (1. ábra/f);
– a gyújtópálca (Luntengabel, -stock, Zündruthe), ennek végére erősítették a kanócot (1. ábra/g);
– a célzáshoz szükséges eszközök, tehát szögmérő (Quadrant) függőónnal (Senkblei) (1. ábra/h), ékek a cső alátámasztására (Keilen).152
152 Wallhausen 1617. 30. o., 2. tábla, Dillich 1689. I. köt. 443-445. o., Dolleczek 1887. 37-38., 101-102. o., Iványi 1927. 356-361. o.
A felsoroltak mellett léteztek további segédeszközök is (pl. golyófúró, golyóhúzó - 1. ábra/i, j.), lőporszaru a gyúlyuk felporzására (1. ábra/k), de a kassai jegyzékekben szinte kizárólag az első néggyel találkozunk.
A lövegek egy kevésbé ismert kiegészítője az ágyúcsavar (Stuckschrauben), amelyet a kiégett és ezért újrafúrt gyújtólyukba csavartak be.153 Az 1647-es jegyzék még az ehhez használt hajtórudat is felsorolja.154 Az 1662-es összeírásban megtaláljuk az effajta javításhoz 696használt szerszámokat is: a gyúlyuk kifúrására való fúrót („Bohrer So Zu den Stuckhen verschrauben”), a kifúrt lyukba menetet készítő menetvágó hajtókarját („Ayserne Windt Stangen Zu den schrauben schneiden”), és végül az új gyúlyuktömb becsavarására szolgáló hajtókart („Ayserne Windt Stangen Zum schrauben ein treiben”).155
153 Dolleczek 1887. 157. o., Iványi 1927. 150. o.
154 MOL MKA E 211 Lymbus, Ser. II. 28. t. fol. 50.
155 Uo. E 156 U et C, Fasc. 76. No. 3. 1662. fol. 8. L. még uo. 1669. fol. 10.
Többnyire a nyersanyagok közt tartották nyilván, de mégiscsak ide tartozik a kanóc („Kanoth”, „Zindtstrickh”, „Lunten”156), azt természetesen nem csak a lövegekhez és a kanócos lakatszerkezetű muskétákhoz, hanem a különféle tüzes szerszámokhoz is használták. Mennyiségét hol mázsában, hol kötegben (Büschel) adták meg.157
156 Az előbbi az 1554-es, az utóbbi kettő vagylagosan az 1662-es jegyzékben szerepel. ÖStA FHKA HKA HFU RN. 4. 1554 Konv. sine dato, fol. 18., MOL MKA E 156 U et C, Fasc. 76. No. 3. 1662. fol. 5.
157 Ez utóbbit pontosítja az 1570. évi leltár, ahol egy bejegyzésben „Zindtstrickh ganze Puschen Zu 12 klaffter lanng ... 355” szerepel. ÖStA KA AFA 1570/11/1. fol. 3. 1 bécsi Klaffter, azaz öl = 1,896 m. Bogdán 1990. 177. o. A teljes mennyiség tehát 8077 m!
Bár nem voltak a lövegek szigorúan vett tartozékai, de hadjáratokban táborveréskor, ostromok idején sáncolások építéséhez nélkülözhetetlenek voltak a különféle sánceszközök (Schanzzeuge). Ezekből rendkívül sokfélét vettek leltárba: baltát, fejszét, szekercét, csákányt, lapátot, kapát, sőt még teknőket is, feltehetően föld hordására.158
158 MOL MKA E 211 Lymbus, Ser. II. 28. t. fol. 48. Dilich művében 60 féle sáncszerszámot sorolt fel. Dilich 1689. I. 416-417. o.

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages