Samaria, Ferranto (de Speciacasa)*
Samaria, Ferranto (de Speciacasa)*
Vezetékneve Zamaria Speciecasa, keresztneve pedig Ferrando, Ferdinandus, Ferdinand, sőt olykor még Fernando alakban is előfordul a korabeli forrásokban. 1540 k., Komárom–1611. szept. 13. előtt † (Születése feltételezés apja gyakori szolgálati helye alapján. Vö. BANFI, 1932. és SZURMAY, 1997. 14. Halálának ante quem dátuma: ÖStA KA Best. No. 701.) ~ Paksy Borbála (Esküvőjük:1588 jan. 7. Vö. 1587. dec. 16. Samaria tudatja a Haditanáccsal, hogy esküvője ezen a napon lesz és engedélyt kér az eltávozásra. Ezt megadják neki. ÖStA KA HKR Prot. Exp. Bd. 181. fol. 104. és Reg. Bd. 180. fol. 102. Paksy Borbálára: NAGY I., IX. köt. 18. és BOTTA, 1991. 262.) A Balassi-kutatás szerint ez időben Samaria felesége Lucia Zandegger – a Celia versek muzsája – volt. (ECKHARDT, 1943. 161–163., ECKHARDT, 1955. és legújabban KŐSZEGHY, 1994. 253.) A kérdés megoldása további kutatásokat igényel. Samaria Stephan Gerlach leírása szerint „alacsony ember [volt], sűrű, fekete–barna nyírt szakállal, farkasbundában.” (KOVÁCS–FENYVESI, 1986. 104.) Nemrég megjelent életrajza: SZURMAY, 1997. Vö. még egy rövid szócikk pályájáról: KOVÁCS–FENYVESI, 1986. 314–315. Apja Giovanni (Joan) Mario de Speciacasa neves magyarországi hadiépítész volt. Az utóbbi legújabb életrajzi vázlata: DÉTSHY, 1994. Vö. még BANFI, 1932.
1553. nov. 13. Apja, Giovanni Mario de Speciacasa kéri a Bécsben lakó Sigismondo Pratovecchio közbenjárását, hogy vezesse be fiát I. Ferdinándhoz, hogy ő maga adhassa elő apja kérelmeit – egyúttal azonban nyilván azzal a céllal, hogy megismerje őt az uralkodó. (DÉTSHY, 1994. 230.)
1550-es évek Feltételezhetően Balassi János udvarában apródoskodik („prater suus [ti. Balassi Bálintté – P. G.] olim fuisset meus dominus” – állította 1588-ban maga S. ECKHARDT, 1955. 447. Vö. még Uo. 450., 453.)
1564 szenyéri provisor (Tisztét valószínűleg Eck Graf zu Salm győri főkapitány, a vár és uradalma bérlőjének kinevezéséből nyeri el. Május 20-án Ficsor Mihály kapitány és S. provisor az esztergomi káptalan biztosaitól átveszi Salm részére a várat. BORSA, 1984. 124–125.: No. 135. és BORSA, 1986. 79–80.)
1565–1566 k. cseszneki kapitány rövid ideig (NAGY Laj., 1976. 140.), majd innen először kerül török fogságba, Budára, ahonnan azonban sikerül kiszabadulnia (Stephan Gerlach későbbi útinaplója utal ezen rabságára: „valaha Budán volt fogoly, azonban 159[Szokollu Musztafa] pasa Eck grófnak [Eck Graf zu Salm győri főkapitány] ajándékozta.” KOVÁCS–FENYVESI, 1986. 190.)
1568–1574 tatai kapitány (1568. jan. Megbízólevél S. számára valószínűleg éppen tisztségével kapcsolatban. ÖStA KA HKR Prot. Reg. Bd. 148. fol. 95., febr. 20. Már tatai kapitányként említik. Uo. fol. 105. Vö. még 1567. szept. 9. Gregoriánczy István kéri a tatai kapitányságot. Uo. fol. 50.; 1574. febr. 13. Még tatai kapitányként bukkan fel. ÖStA KA HKR Akten Exp. 1574. März No. 158.)
1574–1578 komáromi főkapitány-helyettes (1574. júl. 12. és 31. Andreas Kielman von Kielmansegg komáromi főkapitány kéri Bakay Miklós megüresedett főkapitány-helyettesi tisztének betöltését. ÖStA KA HKR Prot. Exp. Bd. 158. fol. 66., aug.–szept. Kielman tárgyal S-val a tisztség elfogadásáról, Georg Christoph Rosenbergerrel pedig a tatai kapitányság elvállalásáról. Uo. fol. 67. és Uo. Reg. Bd. 159. fol. 78., szept. 16. Kielman 100 r. f.-tal több fizetést kér évente S-nak, mint elődeinek, amit meg is adnak neki. Uo. Exp. Bd. 158. fol. 67. és Uo. Reg. Bd. 159. fol. 79. és fol. 237., okt. 4. Bestallungja tisztéről: ÖStA KA Best. No. 245., okt. 8. után beiktatás. Uo. és ÖStA KA HKR Prot. Reg. Bd. 159. fol. 79., okt. 15-étől S. utólag 100 rajnai forint évi Provisiont kap. Uo. Reg. Bd. 165. fol. 28. és fol. 119.; 1578. jún. 19., jún. 29., júl. 10. és okt. 14. S. nem kíván tovább Komáromban maradni, ezért többször kéri onnan elbocsátását. Uo. Exp. Bd. 166. fol. 122–124., dec. S. már nincs Komáromban. Uo. fol. 124.)
1577–1578 ideiglenesen megbízott komáromi főkapitány (1577. jún.-tól a Kanizsára távozó Andreas Kielmant helyettesíti Komáromban. Uo. Exp. Bd. 164. fol. 112., júl. 5. S. kéri Bestallungját ideiglenes tisztéről. Uo.; 1578 dec. S. már nincs Komáromban. Uo. Exp. Bd. 166. fol. 124–125.)
1587. jún. 27.–1587. ősz másodszor van török fogságban, ezúttal Konstantinápolyban, de ismét hamar kiszabadul (SZURMAY, 1997. 19.)
1579–1593 veszprémi főkapitány (Lásd az archontológiai részben.)
1581–1589 ideiglenesen megbízott érsekújvári főkapitány (Lásd az archontológiai részben.)
1584. jún. 10. a Haditanácsban ismét felmerül neve a komáromi főkapitány-helyettes tisztére (JEDLICSKA, 1897. 108.: No. 54.)
1591–1593 ideiglenesen megbízott tihanyi kapitány (Lásd az archontológiai részben.)
1593–1598. márc. 25. előtt, valószínűleg 1597-ig harmadszor van török fogságban, ezúttal Belgrádban. Innen azonban az őrök lefizetését követően sikerül megszöknie. (1593. okt. 6. Veszprém elestekor, amikor éjszaka az őrséggel együtt kiszökik a várból, fogságba esik. GÖMÖRY, 1895. 258.; 1594. jan. 29. A görög beglerbég fogságában van. ÖStA KA HKR Prot. Exp. Bd. 192. fol. 176.; 1598. márc. 25. előtt S. már kiszabadult. Uo. Reg. Bd. 201. fol. 93. Vö. még Uo. Exp. Bd. 200. fol. 72. és KOVÁCS–FENYVESI, 1986. 315.)
1599. márc. ismeretlen okból Kállóra rendelik (ÖStA KA HKR Prot. Reg. Bd. 203 fol. 76.)
1599-től füleki főkapitány (1598. márc. 25. Pálffy Miklós bányavidéki főkapitánytól kérnek javasolatot, milyen kapitányságot lehetne S-nak adományozni. Uo. Reg. Bd. 201. fol. 93., dec. 9. S-t füleki főkapitánynak javasolják. Uo. fol. 444., dec. 13. S. mellett Siegmund Hagert is javasolják a tisztségre. Uo. fol. 445.; 1599. júl. 12. S. kéri Bestallungját és beiktatását. Ezt megelőzően közlik vel, hogy füleki főkapitánnyá fogadták fel. Uo. Exp. Bd. 202. fol. 553. és Uo. Reg. Bd. 203. fol. 349., szept. 20. Mátyás fhg. utasításszerű Bestallungja, S. reverzálisa, s a fhg. engedelmességre 160intő levelei a füleki német és magyar katonasághoz S. kinevezése kapcsán. ÖStA KA Best. No. 644. és ÖStA KA HKR Prot. Exp. Bd. 202. fol. 115., szept. 24. Kikérik S. véleményét utasításáról. Uo. Reg. Bd. 203. fol. 365., okt. 10. Sürgetik S-t, hogy induljon Fülekre. Uo. fol. 369., okt. 31. Megküldik Giorgio Basta felső-magyarországi főkapitánynak és S-nak a végleges füleki főkapitányi utasítást. Uo. fol. 88. és fol. 374., okt. 31. Felszólítják S-t, hogy beiktatására legyen készen. Uo. fol. 374.; 1601. szept. 13. Mátyás fhg. Bestallungja, engedelmességre intő levelei a füleki német és magyar katonasághoz, tudósító levele Ferdinand Gonzaga felső-magyarországi főkapitányhoz és az ottani hadi fizetőmesterhez, továbbá az elhunyt S. helyére kinevezett Ehrenreich Freiherr von Tanhausen reverzálisa füleki főkapitányi tisztéről. ÖStA KA Best. No. 701.)
