A komáromi várról és városról készült építési jelentések
A komáromi várról és városról készült építési jelentések
A komáromi vár törökkori építéstörténetével a szakirodalom ezidáig meglehetősen mostohán bánt. Kétségtelen, hogy az e témával foglalkozó, eddig ismertté vált forrásanyag, például Kanizsához vagy Győrhöz viszonyítva, meglehetősen csekély. Az oly fontos építési jelentések közül, tudomásom szerint, mindössze az alább közölt kettő került eddig elő. Ezek önmagukban igen hézagos ismereteket szolgáltatnak, ugyanakkor számos új, eddig nem ismert, apró részletre is rávilágítanak.
E jelentések rendszerint az uralkodó vagy a Haditanács utasítására készültek. A kiküldött biztosoknak a parancs mellé instrukciót is adtak arra vonatkozóan, hogy miként és milyen szempontok alapján végezzék a felmérést. Sajnos, az alábbi két jelentés ilyetén előzménye nem maradt ránk, viszont ismerjük például a győri vár 1560. évi felmérését irányító rendelkezést.49 Ebben többek között feladatukul szabták, vizsgálják meg, hogyan használják fel az építőanyagokat, vagy hogyan irányítják a vezetők (az építési főfelügyelő, az építőmester, az építési írnok, az építési fizetőmester, stb.) a munkálatokat. Hasonló utasítások szerepelhettek a komáromi instrukciókban is.
49 “Jnstruction auf graf Ecgn von Salbn vnd Georg[en] von Thanhaisen die anordnung der gePej Zu Raab 15 Aprilis Anno [15]60.” ÖStA KA HKR Akt. 1560 April Reg. No.197.
Egy akkoriban készült építési jelentés értelemszerűen figyelembe vette, hogy azok, akiknek íródott, jelen esetben az Udvari Haditanács tagjai, illetve az alsó-ausztriai rendek, milyen ismeretekkel rendelkeznek az adott erősségről. Nyilvánvaló, hogy – főként a Haditanács – jóval többel, mint az utókor kutatója. Ezért sok dolgot (pl. a földtöltések megépítésének módját) nem részleteztek. Emellett e jelentésekhez rendszerint alaprajzot is mellékeltek, bejelölve rajta a leírtakat. Ám sajnálatos módon ezekből igen kevés maradt ránk: Komáromról a 16. század második feléből mindössze egy, ez viszont épp az alábbi első jelentéshez készült. Ezt a hitelesnek tekintett, ugyancsak itt közölt alaprajzot (3. ábra50) Giulio Turchonak51 tulajdonítják. Ezen kívül létezik még két, ugyancsak a 16. század második feléből származó alaprajz, ezeket azonban egyenlőre nem tudjuk évre pontosan datálni. Az egyiket a szintén várépítész Nicolo Angielini készítette (4. ábra),52 de erről még azt sem tudjuk, hogy milyen célból rajzolta a mester. A másikat a már említett Daniel Speckle művében találjuk, a fentebb idézett leírás illusztrációjaként. Valamennyi alaprajz közül ez a legrészletesebb és legpontosabb (5. ábra).53 Ezt követően csak a 1639-ből ismerjük a Ledentu-album képeit (6. ábra).54 E hiteles, korabeli ábrázolások rendkívüli jelentőségűek, főként az azóta teljesen megváltozott részletek szempontjából.
50 ÖStA KA Kartensammlung, G. I. h. 318-07.
51 Giulio Turcho először 1567. augusztusában bukkan fel. ÖStA KA HKR Prot. Bd. 147. Exp. fol. 47. Kezdetben a felső-magyarországi és a bányavidéki főkapitányságban dolgozott, de járt Kanizsán, Bécsben, Kassán, Fonyódon. Az uralkodó 1571 rendeli a végvárakat ellenőrző hadibiztosok mellé. Uo. Bd. 154. Reg. fol. 105. 1571. okt. 25. Minden bizonnyal ekkortól kezdve készítette (ha készítette) a nevéhez kötődő várrajz-sorozatot. L. erre: Pataki 1931. 115-116., illetve Gerő László műveit (l. a 19. sz. jegyzetet). Neve utoljára 1572. szept. 2-án kerül szóba, de ekkor már a szöveg szerint nem volt az élők sorában. ÖStA KA HKR Prot. Exp. Bd. 156. fol. 77.
52 Ezt az alaprajzot Kecskés László közli műve végén (Kecskés 1984. képmellékletek), de 1660-ra datálva. Angielini azonban a források tanusága szerint 1569-77 között működött Magyarországon, mint várépítő mester. ÖStA KA HKR Prot. Bd. 150. Reg. fol. 6. 1569. jan. 20.; Uo. Bd. 164. Exp. fol. 127. 1577. febr. 11.
53 Minthogy Speckle műve először 1589-ben jelent meg, a rajz is ezen idő előtt készült. Speckle 1608. 5. tábla, AA.
54 Österreiches Nationalbibliothek, Handschriftensammlung, Cod. 8623. (Ledentu-album). Ebben az alaprajzzal együtt fennmaradtak a hozzá készült madártávlati ábrázolások is. Fotómásolataikat l.: Hadtörténelmi Térképtár, G. I. h. 179-1.
Turcho és Angielini alaprajzai a várra vonatkozóan alapvetően azonos információkkal szolgálnak. Angielini rajza azonban mutatja a várost övező palánk (pontozott vonal) és tervezett “Újvár” körvonalát is. Az apróbb részleteket a Speckle-féle ábrázoláson lehet megfigyelni. Jól kivehetőek itt a bástyafülekben elhelyezett kazamaták, lőrések, a kazamaták közti összekötő folyosók és lépcsők. E háromhoz képest Ledentuén sok apró változást figyelhetünk meg. Ezek közül a leglényegesebb a bástyaszárnyak átalakítása, a bástyafülek egy részének eltűnése. Hogy ez miért történt, arra mind ez ideig nem találtam magyarázatot. Feltételezhető esetleg, hogy a 74két rajz elkészültének időpontja között, valamilyen természeti csapás (pl. árvíz), vagy az 1594. évi ostrom okozta károk helyreállításakor, már nem az eredeti formában épültek meg a bástyák.
723. sz. ábra
Komárom vára Giulio Turchonak tulajdonított, 1572-ben készült alaprajz nyomán
Komárom vára Giulio Turchonak tulajdonított, 1572-ben készült alaprajz nyomán
){kind=small}
734. sz. ábra
Komárom vára Nicolo Angielininek az 1560-70-es években készült alaprajza nyomán
Komárom vára Nicolo Angielininek az 1560-70-es években készült alaprajza nyomán
){kind=small}
745. sz. ábra
Komárom alaprajza Daniel Speckle: Architectura Von Vestungen c. művéből
Komárom alaprajza Daniel Speckle: Architectura Von Vestungen c. művéből
){kind=small}
