Az 1572. évi jelentés
Az 1572. évi jelentés55
55 ÖStA KA HKR Akt. 1572 May Exp. No. 77. 5-6. fol.
A Haditanács 1568-72 között nagyszabású felmérést készíttetett a magyarországi végvárrendszer várairól.56 Bár a jelentéseknek a bányavidéki várakra vonatkozó része időközben elveszett,57 a kanizsai és győri végvidéki várakról a kapitányaik vagy írnokaik tollából származó feljegyzések, inventáriumok, továbbá a hozzájuk tartozó alaprajzi ábrázolások fennmaradtak.58 Ez utóbbiakat tulajdonítják Giulio Turchonak, noha neve csak az első, Győrről, Komáromról és Tatáról szóló jelentésben bukkan fel, miként annak bevezetőjében olvasható. Az alaprajzokon egyáltalán nem szerepel a neve, bár a feliratok jelentős része valóban olasz nyelvű. Az 1572. évi jelentést sem ő, hanem Urban Süess készítette.
56 Ez összefüggésben áll az 1569-ben megkötött drinápolyi békével. A viszonylagos “béke” időszaka ugyanis rendkívül fontosnak bizonyult a végvári rendszer kiépítése szempontjából. Ahhoz, hogy a katonai vezetés meghozhassa a szükséges intézkedéseket, pontos információkkal kellett rendelkeznie, többek között a meglevő várakról is. Erre szolgáltak a rajzok, és a hozzájuk mellékelt jelentések. L. alább a 58. sz. jegyzetet.
57 Egykori létüket bizonyítja: „Julio Türckho vbergibt die Abriß etlicher gränizheüser von den Pergstetten ... Sind die Abriß in Khrigs Rat bliben.” ÖStA KA HKR Prot. Bd. 147. Exp. fol. 121. 1568. jún. 4. E felső-magyarországi várakat ábrázoló rajzok közül azonban jelenleg egyet sem ismerünk. A felső-magyarországi várvizsgálatokra l.: “graf Niclasn Zu Salm vnd Franzn von Popendorff bericht vnd guet bedunkhen vber die gepeu, Arttalarej vnd profundt sach in ober vngern.” ÖStA KA AFA 1570/11/1. “Particular Außzug Alles Geschüz vnd Munition Jm Obern Crais Hungern von dem 70isten Jar.” uo. 1570/11/2.
58 A jelentések és a rajzok 36 várat mutatnak be, illetve ábrázolnak. ÖStA KA HKR Akt. 1572 May Exp. No. 77. A várrajzokat felsorolja: Pataki 1931. 115-116.
Ez a felmérés nem a komáromi vár állapotát kívánja a hadvezetés számára bemutatni, hanem csupán a karbantartáshoz és a befejezéshez szükséges munkákat összegzi. Az irat az év elején készült, amikor elvileg egész évre meg kellett volna tervezni a munkálatokat. Ám csak néhány esetben, és akkor is csak a közeljövőre jelölték ki a feladatokat. Véleményem szerint ebben nagy szerepet játszott a már említett pénzügyi bizonytalanság.
756. sz. ábra
Komárom vára Johann Ledentu 1639-ben készült alaprajza nyomán
Komárom vára Johann Ledentu 1639-ben készült alaprajza nyomán
){kind=small}
76A jelentés szövege alapján a vár bejárása az spiccnél kezdődött, a Duna felé eső oldalon folytatódott, és a Csallóközre néző két bástyával ért véget. A leírás nem említi a két félbástyát és a Vág felé eső kurtinát. A Turcho-féle alaprajz az előbbieket sötét tónussal jelölte, tehát ezek valószínűleg már elkészültek, s így ott nyilván kevesebb tennivaló akadhatott. Ugyanakkor az utóbbit csak két párhuzamos vonal mutatja, ami félkész állapotára utal. Épp ezért különös, hogy az ennek befejezéséhez szükséges munkálatokról a jelentés nem beszél. A rajz alapján felvetődik az a kérdés is, hogy a várnak miért a két folyótól védett részei készültek el előbb, s miért nem a Csallóközre néző két bástya befejezésére összpontosították az erőfeszítéseket.
A jelentés számos hiányosságra világít rá. (1)59 A kőfalak mögül néhol még hiányoztak a földtöltések, amelyek pedig létfontosságú elemei a korabeli erődítményeknek. Ezek adták meg az egyébként merev kőfalazatnak a szükséges rugalmasságot a vasból készült ágyúgolyókkal szemben, és szükség esetén károsodás nélkül ellen tudtak állni a lövedékek becsapódásának, mivel egyszerűen elnyelték azokat.60 E földtöltések hiányában nem épülhettek meg rajtuk a mellvédek sem. Ráadásul a már meglévőket is szabálytalanul, kőből készítették el. Ezek rendkívül veszélyesek a védőkre, mert a lövedékek becsapódása nyomán szétpattanó kődarabok nagy pusztítást okoztak. A földből készült mellvédek a kőhöz képest a már mondott előnnyel rendelkeztek, bár annál több karbantartást igényeltek.
59 Az általam beírt, zárójelben álló kurzív számok a fordítás megfelelő szakaszára utalnak.
60 A földtöltések ilyen tulajdonságának egyik korai és ékes bizonyítékául szolgált Pisa 1500. évi ostroma. Itt ugyan a francia tüzérség – mondhatnánk, szokás szerint – rést lőtt a kőfalon, ám mögötte félköríves, faszerkezetű, földdel feltöltött sáncot (retirata, rampart) találtak, amellyel lényegében nem tudtak mit kezdeni. Hamarosan fel is hagytak az ostrommal. Duffy 1979. 15.
(2) A korabeli erősségekben, szabályos kaszárnyák hiányában, állandóan gondot jelentett a katonaság megfelelő elhelyezése. A rendszertelenül felállított szállások az amúgy is szűk komáromi várban nagyon megnehezítették magát az építkezést, továbbá a katonaság közlekedését és a hadianyagok mozgatását, egyáltalán a mindennapi életet.61 Talán az építés irányításának lazaságára utal, de a szűk helyen kialakult szükséghelyzetnek is betudható, hogy a meglévő terv ellenére ilyen kusza állapotok uralkodtak. A tűzvész mindennapos veszélyére pedig a szövegben elejtett félmondat gyakorlati bizonyítékkal szolgál. Ilyen tűzvész pusztított Győrben, 1566-ban, ami után szabályos vonalú, széles utcákkal épült újjá a vár és város.62
61 Az utcák rendezésének szükségessége már korábban is felmerült. ÖStA KA HKR Prot. Bd. 148. Reg. fol. 16. 1567. márc.
62 Borbíró Virgil - Valló István: Győr városépítéstörténete. Bp., 1956. 68-69.
Mivel a katonáknak szállásaikat a földtöltések felhányása miatt kellett volna elbontaniuk, ebből adódik, hogy azokat még a földtöltések elkészülte előtt, azok helyén, esetleg közvetlenül a kőfalazat tövében állították fel. Következésképpen először a kőfalazatot építették meg és csak utána rakták mögé a földtöltést.63
63 Ez összehangban van azzal, amit alább a Speckle által javasolt falszerkezetről leírtam. L. az 1578. évi jelentés (5) szakaszát.
(3) Miután a komáromi várat a siker reményében csak a Csallóköz felől lehetett támadni, különösen fontos védművé lépett elő az arra néző vizesárok. A vizesárkon történő átkelés ugyanis rendszerint az ostromok egyik legnehezebb, legtöbb áldozattal járó szakaszát jelentette.64 A rendszeres tisztítás elmaradása ismét a vezetés figyelmetlenségére utal, bár az okok közül nem zárható ki a munkához szükséges pénz hiánya sem. Ezt ugyanis, még ha ki is utalták, gyakran más célra fordították, amint azt Süess egyik kérelme is sejteti.65
64 A vizesárkon való átkelésnek két módszerét használták. Az egyiknél a támadók megkísérelték a víz elvezetését. Ez Komárom esetében természetesen lehetetlen lett volna a folyók közelsége és a magas talajvíz miatt. A másiknál töltést építettek az árkon keresztül, egészen a tüzérség által tört résekig. A hordalékkal feltöltődött árok ezt nagyon megkönnyíthette.
65 Kielman és Süess már korábban is kért pénzt az árok tisztítására. ÖStA KA HKR Prot. Bd. 147. Exp. fol. 185. 1568. dec. 7., uo. Bd. 149. Exp. fol. 11. 1569. febr. 17. Az árok karbantartásának problémája a később is gyakran szóba kerül. Pl.: Uo. Bd. 160. Exp. fol. 320. 1575. dec. 6.
A végvári rendszer építéstörténete szempontjából lényeges a contrascarpa66 említése, mert a magyarországi várakról szóló forrásokban csak nagyon ritkán (pl. Győrnél,67 Érsekújvárnál, Kállónál68) találkozunk ilyen elővédművekkel, illetve leírásukkal. A komáromi contrascarpa megépítésének terve 1567. márciusától szerepelt napirenden.69 Ugyanakkor a Turcho-féle alaprajzon nyoma sincs a contrascarpának, 77bár kétségtelen, hogy a rajz eléggé sematikus (a vár belső részeit nem jelzi). Sajnos, a szövegből egyáltalán nem derül ki, hogy a felmagasítást milyen formában, pl. vársík egyidejű kialakításával, képzelték el.
66 Szintén olasz eredetű szakkifejezés, és az árokellenlejtőt, azaz a várárok külső oldalát jelöli. A magas contrascarpa feladata volt, hogy a falak tövét a közvetlen ágyúzástól és a réstöréstől védelmezze. Glossarium 1979. 111., 135-136.
67 „Verrer, Nachdem ausserhalb des Graben, alles vnngleich vnnd vneben, ist fur guet angeseh, das man vmb vnnd vmb den Plaz eben vnnd gleich, auch waß die gelegenhait, alß vil müglich, die Contra Scarpa geb,” ÖStA KA AFA 1561/4/1.
68 A Kállóról készült 1573. évi és az Érsekújvárról készült 1583. évi jelentésekben olvasható megfogalmazások ugyan meglehetősen homályosak, de mégis a contrascarpa létesítésére engednek következteni. ÖStA KA HKR Akt. 1573 October Exp. No. 43. és uo. 1583 September Exp. No. 82. Ugyanakkor vársík és contrascarpa a magyarországi erősségek általam ismert alaprajzain nem szerepel, csak az Egerről 1578-ban, Érseksekújvárról pedig 1583-ban készített sáncmetszeten. Uo. 1578 December Exp. No. 108.; Uo. 1583 September Exp. No. 82.
69 ÖStA KA HKR Prot. Bd. 148. Reg. fol. 16. 1567. márc.
(4) A Komárom városát70 övező palánk építése, javítása állandó gondot jelentett a hadvezetés számára.71 Valószínű, hogy részben a karbantartási feladatok csökkentése, részben viszont a vár szűk alapterülete indokolta, hogy a várost – annak kibővítésével egyidejűleg –, szilárdabb, bástyás védművekkel vegyék körül. Az ezt célzó tervek előrevetítik a későbbi Újvár megépítését, amely 1663-73 között,72 a Csallóközre néző ún. koronamű73 formájában készült el. Ezen elképzelések korai változatát láthatjuk Angielini már említett alaprajzán,74 és megtaláljuk Carlo Theti művében is.75 Figyelemre méltó és elgondolkodtató, hogy e két terv szinte teljesen azonos alaprajzot ad meg.
70 A “Markt” ugyan piacot jelent, de W. P. Zimmermann 1594. évi és Georg Houfnagel 1595. évi metszeteinek feliratából kiderül, hogy a várost nevezték így. Kecskés 1984. képmellékletei.
71 A palánk építése komoly problémákkal járhatott, mivel ez ügyben terjedelmes levelezés folyt a Haditanács és Feraboscho között. ÖStA KA HKR Prot. Bd. 143. Reg. fol. 103. 1564. szept. 6., uo. Bd. 145. Exp. fol. 44., 46. 1565. szept. stb. A palánk javítása, karbantartása is állandóan visszatérő kérdés. L. pl.: Uo. Bd. 157. Reg. fol. 7. 1573. febr. 13.
72 Kecskés 1984. 130-133.
73 Alaprajzában koronára emlékeztető elővédmű-típus, amelyet a németalföldi várépítészetben kezdtek alkalmazni. Egy középső bástyából és két szélső félbástyából áll. Glossarium 1979. 83-84.
74 L. az 52. jegyzetet.
75 Banfi 1932. 15., 17. Emellett a stockholmi Hadilevéltárban található magyar vonatkozású, 16. századi váralaprajzok között is felbukkan Komárom ilyen formán történő megerősítésének terve. Ezek egyike, a 48. számú, alapvonalaiban nagyon hasonlít a későbbi Újvárra. Kisari Balla György: Törökkori várrajzok Stockholmban. Bp. 1996. 108-109. 48-49. sz. képek.
