Az 1578. évi jelentés
Az 1578. évi jelentés76
76 NÖLA SA A-VIII-4. fol. 347-350. 1578. márc. 4.
Az 1578. évi felmérést, az 1572. évihez hasonlóan, Urban Süess készítette az építkezést részben pénzelő alsó-ausztriai rendek számára, párhuzamosan a győri várban elvégzendő munkák leírásával.77
77 Uo. fol. 324-331. 1578. febr. 24.
Ez a jelentés már nem a bejárás sorrendjében, hanem az elvégzendő munka jellege (kőműves- vagy földmunka) és fontossága szerint csoportosítva közli a tennivalókat. Érdekes viszont, hogy itt sincs szó a Vág felé eső kurtina állapotáról.
(5) E jelentés leglényegesebb vonása, hogy több esetben a hat évvel korábbi problémákat ismétli meg. Ezek sorában az első, hogy a Dunára néző kurtina mögötti földtöltés még mindig nem készült el. Az oda tervezett falszerkezet viszont nagyon hasonlít arra a Daniel Speckle által javasolt konstrukcióra, amelyben széles, a fal járószintjével azonos magasságú boltívsort emeltek a fal mögött, és ezek alá és közé döngölték a földet (6. ábra). E megoldás előnye, hogy szilárdabbá teszi a kőszerkezetet, és ha az ellenség szétlövi azt, a leomló külső kőfalazat mögötti föld nem dől ki, nem tölti be az árkot, nem alakul ki rámpa, amelyen át gyalogsági rohamot lehet intézni a rés ellen.78 Más kérdés az, hogy a Duna felől csak nagy nehézségek árán, naszádokról támadható oldalon mi szükség volt ilyen megoldásra. Elképzelhető persze, hogy a várban mindenütt ezt az eljárást alkalmazták.
78 Zastrow 1839. 61-62.
(6) Úgy tűnik, hogy a komáromi vár, már említett szűkös méretei mellett, egyéb konstrukciós hibákkal is rendelkezett. Így többek között a bástyaszárnyak kazamatáiból a szomszéd bástyák homlokvonalait pásztázó lövegek csövét az alacsonyra épített lőrések miatt függőleges irányban nem lehetett elég magasra emelni ahhoz, hogy teljes magasságában végiglőhessék a homlokzatot. Ezért a lőrések tetejét ki kellett bontani és feljebb kellett emelni. E leírás azért is érdekes, mert ez a probléma csak bástyaszárnyba besüllyesztett, fedett kazamaták esetében állhat fenn, aminek viszont sem a Turcho-, sem a Speckle-, sem pedig Ledentu-féle ábrázoláson nincs nyoma. (Minthogy az eredeti szöveg értelmezése problematikus, lehetséges, hogy az egészet másként kell elképzelni!)
(7) E jelentés is kénytelen volt foglalkozni a minden rend nélkül, szerteszét épült szállásokkal, ami arra utal, hogy e téren sem történt komolyabb előrelépés az 1572. évi állapotokhoz képest. Úgy tűnik, inkább rosszabbodott a helyzet, mert itt már arról 78olvashatunk, hogy a katonák a védművek tetején is megtelepedtek, és ez ellen a későbbiekben is hiába próbáltak fellépni.79
79 Erre utalnak a következbejegyzések is: “An Steffan Forgach vmb Bericht wegen hin weg brechung der Losamenter auf den Wheren Zu Commorn.” ÖStA KA HKR Prot. Bd. 167. Reg. fol. 115. 1579. aug. 17.; „Niclasen Palffj per Gebeu Zu Comorn vnd abraumung der Kriegs leüt Losamenter daselbst auf der Wag Pastein.” Uo. Bd. 180. Reg. fol. 1587. febr. 17.
(8) A megoldásra természetesen ismét javaslatot tettek, de rögtön az is kiderül, hogy főként az anyagi lehetőségek hiánya korlátozza a megfelelő kivitelezést. A vázolt gondolatmenet és építési elképzelés megértésének kulcsa az, hogy Komárom a Vág és a Duna összefolyásánál, hordalékos talajon állt, és ezért a várban csak gondos és költséges előkészítő munka, alapozás után lehetett építkezni. Emellett hiányzott a megfelelő minőségű föld, s ami volt, azt is a védművek töltéseihez használták fel. Az itt leírt próbálkozásnál földbe ásott pillérekre támaszkodó boltozat adta volna az alapot, de miután az eljárást túl drágának találták, inkább amellett döntöttek, hogy mégis egyszerűbb odaszállítani megfelelő minőségű földet, és abból alapozást készíteni, most már a terv szerinti rendben.
(9) A többihez hasonlóan a kő mellvédek átépítését sem végezték el az előző jelentés elkészülte óta. A város felé eső mellvédek megvastagítása jelzi, hogy főként ebből az irányból várták a támadást. A földmellvédek gyeppel fedésére pedig azért volt szükség, mert a növényzet megakadályozta, vagy legalábbis lassította az eróziót, csökkentve ezzel a karbantartás igényét.
(10) Továbbra is problémát jelentett az árok rendszeres tisztítása, és – úgy tűnik – terv maradt a contrascarpa kialakítása is. A fedett út létesítésének szándéka arra utal, hogy ide teljes elővédmű-rendszert – contrascarpa, fedett út, vársík – akartak építeni, a fedett út ugyanis csak akkor láthatta el feladatát hatásosan, ha előtte megfelelően kialakított vársík húzódott.
(11) Véleményem szerint a várban uralkodó szűkös viszonyokkal magyarázható, hogy – minden bizonnyal raktározás, illetve szállás céljára – boltokat (boltozatos termeket) létesítettek. Ezek értelemszerűen a spiccnél, a vár elvileg legvédettebb pontján készültek. Miután ezeket feltehetően a várfalba mélyítették, érthető, hogy az íly módon vékonyabbá vált földtöltés miatt meggyengült falat contrascarpával szándékoztak fedezni. Kialakításuk technikája kérdéses, lehetséges, hogy a korábban már leírt boltíves támszerkezet adta lehetőségeket használták ki, de elképzelhető, hogy pusztán a földtöltésbe vágtak megfelelő üregeket.
